Gazdaság

A kormány támogatja a bérek további növekedését

Tavaly novemberben 10,4 százalékkal emelkedtek a keresetek

Tavaly novemberben a bruttó és a nettó keresetek 10,4 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál, a bruttó átlagkereset 355 100 forint volt - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ezzel 23 hónapja folytatódott a keresetek kétszámjegyű emelkedése.

A 3,1 százalékos novemberi inflációval számolva a reálkeresetek 7,1 százalékkal nőttek egy év alatt. A növekedésre a munkaerő-kereslet élénkülése, a minimálbér és a garantált bérminimum 8, illetve 12 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá bizonyos állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással - állapította meg a KSH. 

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete - a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél közfoglalkoztatottak nélkül számolva 366 700 forint volt. A nettó kereset családi kedvezmény nélkül 236 100 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 244 700 forintra becsülhető.

A versenyszférában a novemberi bruttó átlagkereset 369 ezer forint volt, 11,0 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A havi rendszeres kifizetések 10,7 százalékkal 324 ezer forintra rúgtak, de az előző évihez hasonlóan tavaly is novemberben volt a legnagyobb összegű, átlagosan 45 ezer forint az prémiumok, jutalmak és más egyszeri kifizetések összege, ami a magas bázison 12,8 százalékkal nőtt. 

Az iparban 9,5, az építőiparban 13,5, a mezőgazdaságban 10,4 százalékkal nőttek a keresetek egy év alatt tavaly novemberig és bruttó 341 ezer, 247 ezer, illetve 248 ezer forintot értek el. A kereskedelem és gépjárműjavítás területén 300 ezer, a szállítási, raktározási szektorban 304 ezer, a szálláshelyszolgáltatásban és vendéglátásban foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 210 ezer forint volt, rendre 11,5, 11,7, illetve 14,1 százalékos növekedéssel. Az infokommunikáció, a pénzügyek és biztosítás valamint az ingatlanszektorban átlagon felüli, 11,3, 13,6 és 13,4 százalékos növekedést mért a KSH, és a bruttó átlagkeresetek ezzel 561 ezer, 625 ezer illetve 337 ezer forintra nőttek. A versenyszférában alkalmazásban állók létszáma 115 ezerrel - 3,2 százalékkal - nőtt. 

A költségvetési szektorban a közfoglalkoztatottak nélkül számolt bruttó átlagkereset 369 ezer forint volt, 5,1 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A rendszeres keresetek 6,5 százalékkal 328 ezer forintra nőttek, az egyszeri kifizetések 41 ezer forintos összege 5,0 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbaktól. 

A közigazgatás, védelem; kötelező társadalom- biztosítás területén alkalmazottak átlagkeresete a tavalyi magas bázishoz képest 4,7 százalékos emelkedéssel 403 ezer forintra nőtt, az oktatásban 318 ezer, az egészségügyben 337 ezer forint volt a novemberi átlagkereset 3,8, illetve 6,9 százalékos növekedés eredményeként, míg a szociális ellátás területén 9,3 százalékos emelkedéssel 233 ezer forint volt a bruttó átlagkereset a KSH adatai szerint.

A közfoglalkoztatottak száma az előző hónaphoz képest novemberben változatlanul 101 ezer volt, 32 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál. 

A múlt év első 11 hónapjában a keresetek 11,5 százalékkal, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 10,3 százalékkal emelkedtek. A vállalkozásoknál 10, a költségvetési szektorban közfoglalkoztatottak nélkül 9,4 százalékos volt az emelkedés. 

A fogyasztói árak 2,8 százalékos éves növekedésével számolva a reálkereset 8,5 százalékkal nőtt az előző év január-novemberéhez képest.

A kormány arra törekszik, hogy a 71 hónapja tartó béremelkedés idén is folytatódjon - jelentette ki a Pénzügyminisztérium (PM) foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára a tavaly január és november közötti kereseti adatokra reagálva kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.

Bodó Sándor hangsúlyozta, hogy a keresetek a köz- és a versenyszférában egyaránt nőnek, a közfoglalkoztatás pedig egyre jobban szorul vissza. A bérek folyamatos emelkedését többek között a kormány kezdeményezésére létrejött bérmegállapodással, az életpályamodellek bevezetésével és az adócsökkentésekkel magyarázta. A kedvező folyamatok hatására - mint fogalmazott - a munkavállalók egy havi fizetéssel többet vihettek haza 2018-ban.     

Az államtitkár szerint a kétkezi munka megbecsülését fejezi ki, hogy a fizikai munkát vállalók bérének emelkedése különösen jelentős volt. Üdvözölte egyúttal, hogy a hátrányosabb helyzetű térségekben, Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyében meghaladta az átlagot a növekedés. 

Bodó Sándor kijelentette, hogy a 2018 végén újabb két évre megkötött bérmegállapodás, valamint a szociális hozzájárulási adó idei mérséklése megalapozhatja az újabb béremeléseket, a kormány ezért 2019-ben a foglalkoztatás további bővülése mellett 6 százalék feletti reálbér-emelkedésre számít. A növekvő keresetek mérsékelhetik az elvándorlást, hozzájárulnak munkavállalás és a fogyasztás bővüléséhez, ezen keresztül pedig a gazdaság erősödéséhez is - tette hozzá. 

Marad az erőteljes bérnövekedés idén az elemzők szerint 

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a legfrissebb kereseti statisztikát kommentálva közölte: a bérnövekedés a piaci várakozással összhangban alakult tavaly novemberben, ugyanakkor továbbra is lassuló trend figyelhető meg. Véleménye szerint az idei növekedést nehéz megbecsülni, mivel a KSH új módszertannal méri majd a kereseteket, a béremelkedés reálgazdasági hatása mérsékeltebb lehet, mint 2018-ban.

A munkaerő iránti kereslet bővült, vagyis a munkaerőhiány ellenére a vállalatok még képesek új munkaerőt felvenni - fejtette ki, hozzátéve: az elsődleges munkaerőpiacon közel 37 ezer fővel, 1,2 százalékkal nőtt a foglalkoztatás tavaly novemberben januárhoz képest. A közfoglalkoztatotti létszám eközben 113-115 ezer körül stabilizálódott, ami a januári szinthez képest közel 35 ezerrel kevesebb. Tavaly decemberben 11 százalék felett maradhatott a bérek növekedése, és éves átlagban is kétszámjegyű lesz - mondta.

Virovácz Péter közölte: a cafetéria átalakítása miatt a bérek dinamikusabban nőhetnek 2019-ben, mint 2018-ban ugyanakkor az adókulcs miatt a rendelkezésre álló nettójövedelem ennél csak jóval mérsékeltebb ütemben bővülhet. A cégek többsége nem építi be az alapbérbe a cafeteriát.
    

Horváth András, a Takarékbank elemzőjének kommentárja szerint 2018-ban 11 százalékot meghaladó lehetett a bérnövekedési ütem, idén pedig 9 százalékos növekedést vár. Tavaly a reálbérek növekedése 8,3 százalékos lehetett, 2019-ben pedig 6 százalékot alulról közelítő növekedésre számít az elemző. 2013-tól 2019 végéig a jelenlegi folyamatok alapján 51 százalékkal nőhetnek a reálbérek, ami globálisan is kiemelkedő ütemet jelent. 

Hozzátette: a továbbra is feszített munkaerőpiac és a rekord alacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan intenzív maradhat, a képzett munkaerő hiánya gyakorlatilag a gazdaság minden szektorában problémákat okoz. 

A munkaerőért zajló összeurópai versenyben a hazai béreknek továbbra is jelentős hátrányt kell még ledolgozniuk, hogy a munkavállalási célpiacnak számító országok nettó bérszintjének közel 80 százalékát elérjék, ezt követően indulhatna visszaáramlás a hazai munkaerőpiacra, amit egy érdemi munkavállalói adócsökkentés is jelentősen segíteni tudna - fejtette ki. Ez enyhítené a vállalkozások keresleti problémáit, akik jelenleg szinte bárkit felvesznek képzettség nélkül is, illetve elbocsátani is vonakodnak még a gyenge munkaerőt is, mivel nehezen tudnák pótolni. Ez kihat a termelés és a szolgáltatások minőségére, ahogy a termelékenység növekedését is kikényszeríti - mutatott rá.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője is azt emelte ki, hogy folytatódott a korábbi hónapoknak megfelelő kiemelkedő bérnövekedés, és 2019-re sem lát olyan tényezőt, ami ezt jelentősen lassítaná. Nyeste Orsolya elmondta: az alacsony munkanélküliség és a munkaerőhiány egyértelműen magas bérnövekedési ütemet sugall az elkövetkező hónapokban is.

Idén 7-8 százalék között alakulhat - egyszámjegyűre lassulva - a keresetek növekedése az Erste Bank várakozásai szerint, a fogyasztás változatlanul fontos eleme marad a gazdasági növekedésnek. 

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője azt írta: a tavalyi növekedés után az idén is emelkednek az átlagbérek, hiszen januártól megint nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum, a munkaerőpiaci helyzet pedig továbbra is ösztönzi a bérek emelkedését. A friss adatok nem jelentenek meglepetést szerinte, a tavalyi béremelkedés egyrészt a minimálbér és a garantált bérminimum 2018 januári növekedésének, valamint a munkaerőhiány miatti fizetésemelések eredménye.

Kifejtette, hogy a hosszú ideje tartó béremelkedés miatt viszont egyre erősödik a termelékenységhez köthető kockázat. Azaz a növekvő béreknek hatékonyabb termeléssel kell párosulnia, különben versenyhátrányba kerül a magyar gazdaság - mutatott rá.

Németh Dávid jelezte, hogy a béremelkedésből fakadó inflációs kockázat is erősödhet: a magasabb fizetések ugyanis élénkítik a lakossági fogyasztást. Ez a tényező egyelőre csak kismértékben pörgeti az inflációt, de a jövőben felfelé mutató kockázatot jelent. Ugyanígy rizikós inflációs szempontból, hogy a béremelkedés miatt a vállalatok kiadásai emelkednek, ezért előbb-utóbb kénytelenek lesznek árat emelni - közölte.

Megújítja a keresetstatisztikát a KSH

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2019. januártól megújítja keresetstatisztikai adatgyűjtését: a havi létszám és keresetinformációkat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)járulékbevallásából, a költségvetési szervezetek esetében pedig a Magyar Államkincstártól átvett adatokból állítja elő és publikálja majd azokat, a korábbi havi munkaügyi adatgyűjtés kivezetésével párhuzamosan.

A KSH keddi közleménye kiemeli: a fejlesztéssel jelentősen csökken az adatszolgáltatói teher, az alkalmazott adatforrás pedig a teljes nemzetgazdaságra kiterjedő, a korábbinál jóval részletesebb információk közzétételét teszi lehetővé.

Mint írták, a járulékbevallásokban sokkal részletesebb - személyi szintű, álláshelyi szintű - adatok szerepelnek a betöltött álláshelyekről és a jövedelmekről. Így olyan alapinformációk válhatnak számíthatóvá, amelyek eddig nem álltak rendelkezésre a KSH adatgyűjtésében. Idetartozik a medián kereset értéke, illetve az adó és járulékkedvezmények figyelembevételével számított nettó keresetek értéke.

Az információbázist növeli, hogy az eddigi adatgyűjtésben nem szereplő háttér-információk is elérhetővé válnak, úgymint a munkavállaló neme, kora, foglalkozásának jellemzői. Ezeket az információkat márciustól havi, illetve a részletesebb bontásokat negyedéves gyakorisággal teszik majd közzé. Az új adatköröket a hivatal 2017 januárjáig visszamenőleg publikálja, a 2019. januárról szóló kereset gyorstájékoztató megjelenésével együtt, március végén - közölte a KSH.

A KSH a kezelésében lévő adatállományokat a törvény alapján kizárólag statisztikai célból használja fel, és garantálja az adatkezelés biztonságát. Idén januártól megújulnak a KSH honlapról elérhető kész STADAT-táblák, valamint a tájékoztatási adatbázisból lekérdezhető adatkörök is.


A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom