A kormány felelős a büdzséért

Első pillantásra – nevéből fakadóan – akár állami intézménynek is tűnhet a KFIB, amely ezzel szemben „nonprofit elemző központ”. A KFIB első számú képviselője Romhányi Balázs közgazdász, aki a kilencvenes években dolgozott az MNB-ben és az IMF budapesti képviseletén. A Pénzügyminisztérium költségvetési főosztályának főosztályvezető-helyetteseként pedig szerepet játszott a 2008-ban elfogadott költségvetési felelősségi törvény megalkotásában. Később – 2009–2010-ben – a Költségvetési Tanács Titkárságának volt a főigazgatója. A titkárság megszüntetése után megalapította a KFIB nevű nonprofit civilszervezetet, amely az elmúlt időszakban több tanulmányt is megjelentetett.

Az elemzésekkel elméletileg semmi gond nem lenne, ha azok kizárólag szakmai alapon készülnének, azonban a jelentések kapcsán nem árt egy-két tényezőt figyelembe venni. Egyfelől Romhányi „sértettségét” jelezheti az, hogy a 2010 után életre hívott Költségvetési Tanács munkájában már nem kapott, nem kaphatott helyet, így pikáns kicsengésű jelentésekkel hallathatja a hangját. Másfelől a KFIB anyagait a Bajnai Gordon kapcsán ismertté vált Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány is támogatja.

Mi is a „szakmai” munka a KFIB-nél? A jelentések gyakran elvitatják a gazdaságpolitika eredményeit: mint például az adósságcsökkentést, az alacsony hiánytartást vagy éppen a foglalkoztatás bővülését. A számítások különleges módszertanokra alapozva készülnek: nagy vihart kavart például az úgynevezett „Open Budget Survey” dokumentum, amelyből kiderült, hogy „átláthatatlan” a büdzsé, és megint leszerepeltünk a világban. Ezenkívül az aktuális költségvetési tervezést és annak végrehajtását is támadásnak teszi ki az „elemző központ”.

Legutóbb a 2017-es költségvetési törvény kapcsán jelentettek meg elemzést, amelynek apropóján Romhányi ki is fejtette véleményét az ATV-ben, más médiumban pedig az jelent meg, hogy „nagy árat fizetünk a kormány kiköltekezéséért”.

Az NGM-től kapott tájékoztatás szerint a költségvetés tervezése a jogszabályokban meghatározott tartalommal és formában, a lefektetett irányelvek maximális figyelembevételével zajlik, a törvénytervezet benyújtásakor, tárgyalásakor és elfogadásakor pedig érvényesülnek az eljárási garanciák. A jogszabályi környezet pedig biztosítja a költségvetési politika átláthatóságát. Az Országgyűlésnek történő benyújtással egy időben a törvényjavaslat a több száz oldalas általános, valamint részletes indoklással felkerül annak honlapjára, tehát onnantól kezdve bárki számára elérhető, megismerhető. A költségvetéshez kapcsolódó makrogazdasági számítások szintén nyilvánosak, illetve az alapvető költségvetési és gazdaságpolitikai irányok követhetők, továbbá a kapcsolódó keretdokumentumokból (konvergenciaprogram) megismerhetők. A költségvetési eljárásban a Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék több ízben nyilvánosan alakítja ki véleményét a jogszabálytervezetről, tehát a kontrollfolyamatok is megfelelően működnek.

A Költségvetési Felelősségi Intézet elnevezése kapcsán ide tartozik, hogy a kormány a felelős a költségvetés végrehajtásáért, amelyre az Országgyűlés annak elfogadásával egyidejűleg (az appropriációs jog alapján) hatalmazza fel. E tekintetben a jogszabályi keretek között a kabinet döntési jogkörébe tartozik a költségvetési tartalékokkal történő gazdálkodás, amely döntések szintén nyilvánosak. A zárszámadási törvényjavaslatot pedig véleményezi a Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék.