A klímaváltozáshoz igazodik a készülő új erdészeti törvény

Az Országos Erdészeti Egyesület alapítóinak köszönhetően „a józan mértékletesség lett a vezérfonal, és a Kárpát-medence erdői nem váltak a féktelen felhasználás martalékává” fogalmazott Áder János köztársasági elnök tegnap a százötven éves Országos Erdészeti Egyesület sepsikőröspataki ünnepi vándorgyűlésén. Az államfő úgy fogalmazott: „Volt és maradt a cél: erdeink óvása, gondozása, ápolása, telepítése, a felelős gazdálkodás.” Köszönetet mondott azért, hogy a jó hagyományt követve a magyar erdészek ma is ugyanúgy gondolnak a jövőre, mint nagyszerű elődeik.

A magyar erdészek már másfélszáz éve felismerték: az erdő védendő érték, egy nemzet pótolhatatlan vagyona – emelte ki Áder, emlékeztetve arra: a Bedő Albert által szerkesztett Erdészeti Lapok az 1870-es években már arról írt, hogy az erdőpusztítások hatással vannak „a klíma szabálytalanságára”, a hőmérsékletre, a levegő és a vizek minőségére. A köztársasági elnök felidézte: már az 1879-es magyar erdészeti törvény kimondta, hogy az erdő „hasznot csak úgy hajt, ha a vele való törődés kiállja a fenntarthatóság próbáját”.

Semjén Zsolt szerint el kell utasítani az erdővel kapcsolatos szélsőséges nézeteket. A miniszterelnök-helyettes az egyik szélsőségnek az ipari lobbit tekintette, amely csak nyersanyagot lát az erdőben, és figyelmen kívül hagyja az ökológiai szempontokat. Szélsőségeseknek tekintette ugyanakkor azokat is, akik nem veszik figyelembe, hogy a világon emberek is élnek, és kitiltanák az embert az erdőből. Semjén szerint egybeesik a magyar kormány nemzetpolitikájával az Országos Erdészeti Egyesületnek az a döntése, hogy Székelyföldön rendezte meg a vándorgyűlést, hiszen a kormány mindig is arra törekedett, hogy a különböző szakmák, érdeklődési körök Kárpát-medencei keretben szerveződjenek.

A miniszterelnök-helyettes ugyancsak a Sepsikőröspatakon született Bedő Albertre emlékezett, az ő érdemének tartva a magyar erdészeti szaknyelv megteremtését.

A földművelésügyi miniszter a formálódó erdészeti törvényről beszélt. Fazekas Sándor hangsúlyozta: új szemléletet tükröz a jogszabály. Igazodnia kell ugyanis a klímaváltozás kihívásaihoz, vissza kell szorítani a hirtelen és tömegesen elterjedő inváziós fajokat. Hozzátette: a jogalkotónak különbséget kell tennie a természetes erdő és az ültetvény erdő között, és új szabályokat kell bevezetni az energiacélú ültetvények számára is, amelyeket nem lehet erdőként kezelni.

Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács erdészmérnöki végzettségű elnöke kijelentette: Székelyföld jövőjének egyik biztosítéka a magánerdő-tulajdon megszilárdítása, ahol jelenleg ötszázezer hektár erdő van magántulajdonban, illetve magánkezelésben.