Gazdaság
A kisvállalkozásoknak a legnehezebb
A makacsul fennálló körbetartozások ellenére, cáfolva az elmúlt esztendők rossz tapasztalatait, javult az üzleti bizalom
A vállalkozások 81 százalékának legalább egy üzleti partnere késve fizetett tavaly a második fél évben. Ez háromszázalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest, ugyanakkor 17-ről 13 százalékra csökkent azon cégek aránya, amelyek üzleti partnereinek több mint fele késedelmesen fizetett – derült ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) elemzéséből, amelynek elkészítéséhez négyszáz céget kérdeztek meg. Szintén kevesebb olyan társaság volt, amely vevői késedelmes fizetése miatt legalább egy alkalommal nem egyenlítette ki tartozását időben.
A válaszadók szerint a legtöbbször a kisvállalkozásoknál fordult elő a késve fizetés, a szektorok közül leggyakrabban az építőiparban és a kereskedelemben dolgozók találkoztak a jelenséggel, az itt dolgozó cégek 27 és 21 százalékának fizetett késve üzleti partnere több alkalommal.
A felmérésből kiderült az is, hogy magasabb, mintegy 22 százalékos volt a késedelmesen fizető partnerek aránya a tisztán magyar tulajdonú cégek között, mint a részben külföldi tulajdonú (14 százalék), illetve a tisztán külföldi tulajdonú (19 százalék) cégek esetében.
A lánctartozások előfordulása a nagyvállalatoknál lényegesen alacsonyabb, 13 százalékos, míg a közepes vállalkozások esetében 33 százalék, a kisvállalkozások körében pedig 45 százalék volt. Az építőipari cégeknél volt a legmagasabb azon vállalkozások aránya, amelyek üzleti partnereik késedelme miatt nem tudtak időben fizetni (33 százalék). Tavaly a második fél évben a megkérdezett cégek 45 százalékával fordult elő, hogy legalább egyszer egy vagy több beszállítójuknak csak késedelmesen tudott fizetni, míg ez az arány az első fél évben valamennyivel jobb, 41 százalék volt – áll a közleményben.
Mindezek ellenére az első negyedévben tovább javult az üzleti bizalom a kis- és középvállalkozói szektorban az előző negyedévhez képest az MKIK elemzése szerint. A 2016. áprilisi adatfelvétel alapján az MKIK GVI KKV Körkép Konjunktúramutatója a januári 25 pontról 31 pontra emelkedett, az érték a kutatás 2005. januári kezdete óta a legmagasabb, és meghaladja az előző év ugyanezen időszakában mért 23 pontot. A körkép tíz almutatójának döntő többsége emelkedett az előző negyedévhez képest, a legnagyobb mértékben, 15 ponttal a várható jövedelmezőség növekedett.
A válaszadók szerint a legtöbbször a kisvállalkozásoknál fordult elő a késve fizetés, a szektorok közül leggyakrabban az építőiparban és a kereskedelemben dolgozók találkoztak a jelenséggel, az itt dolgozó cégek 27 és 21 százalékának fizetett késve üzleti partnere több alkalommal.
A felmérésből kiderült az is, hogy magasabb, mintegy 22 százalékos volt a késedelmesen fizető partnerek aránya a tisztán magyar tulajdonú cégek között, mint a részben külföldi tulajdonú (14 százalék), illetve a tisztán külföldi tulajdonú (19 százalék) cégek esetében.
A lánctartozások előfordulása a nagyvállalatoknál lényegesen alacsonyabb, 13 százalékos, míg a közepes vállalkozások esetében 33 százalék, a kisvállalkozások körében pedig 45 százalék volt. Az építőipari cégeknél volt a legmagasabb azon vállalkozások aránya, amelyek üzleti partnereik késedelme miatt nem tudtak időben fizetni (33 százalék). Tavaly a második fél évben a megkérdezett cégek 45 százalékával fordult elő, hogy legalább egyszer egy vagy több beszállítójuknak csak késedelmesen tudott fizetni, míg ez az arány az első fél évben valamennyivel jobb, 41 százalék volt – áll a közleményben.
Mindezek ellenére az első negyedévben tovább javult az üzleti bizalom a kis- és középvállalkozói szektorban az előző negyedévhez képest az MKIK elemzése szerint. A 2016. áprilisi adatfelvétel alapján az MKIK GVI KKV Körkép Konjunktúramutatója a januári 25 pontról 31 pontra emelkedett, az érték a kutatás 2005. januári kezdete óta a legmagasabb, és meghaladja az előző év ugyanezen időszakában mért 23 pontot. A körkép tíz almutatójának döntő többsége emelkedett az előző negyedévhez képest, a legnagyobb mértékben, 15 ponttal a várható jövedelmezőség növekedett.