A kereslet miatt is többe kerül nyáron a benzin

Az ellátás döntő részét a százhalombattai finomító biztosítja, ezért a közeli kutak esetében a szállítási költségek alacsonyabbak, mint Kelet-Magyarországon

A nyári hónapokban megfigyelhető szezonális hatás az üzemanyagok árképzésénél, de ez nem jelentős. A gazdaság erősödése és az elkölthető jövedelem emelkedése a fogyasztásban a szezonon kívül is egyre inkább meglátszik.

benzin 20180525
Idén a megszokott mennyiséghez képest öt százalékkal több üzemanyag fogyhat (Fotó: MH)

A múlt pénteki drágulás után ma ismét emelte bruttó hat forinttal a 95-ös benzin és szintén bruttó hat forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát a Mol. Az emeléssel a benzin literenkénti átlagára 398 forintra, a gázolajé pedig 408 forintra emelkedett. Ezzel a benzin lényegében elérte a négyszáz forintos határt, ám a kutak egy részénél még ennél is drágábban tankolhatunk, mivel a töltőállomások árai esetében ötvenforintos különbség is tapasztalható. Megfigyelhető ugyanakkor az is, hogy a nyári hónapokban öt-tíz forinttal is felmegy az üzemanyagok ára, ekkor ugyanis megnövekszik a kereslet. Ekkor történik ugyanis a legtöbb utazás, és a szabadságolások idején jelentősek a költések a többi hónapokhoz képest. Mint azt Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázpiaci szakértője lapunknak elmondta, az üzemanyagok esetében valóban megfigyelhető némi szezonális hatás, de ez nem drasztikus. Márcsak azért sem, mert az év egészében egyre többet költ a magyar lakosság üzemanyagokra, hiszen az elmúlt öt évben jelentősen emelkedett az elkölthető jövedelem, alacsony az infláció, és az utóbbi hónapokban két számjegyű a keresetek növekedése. Vagyis növekszik a jólét, és ez az üzemanyag-fogyasztásban is meglátszik. Éves szinten általában 3,5 milliárd liter üzemagyag fogy a kiskereskedelmi forgalomban, idén viszont a szakértő szerint ez öt százalékkal is emelkedhet.

Pletser Tamás szerint alapvetően globális politikai és piaci tényezők határozzák meg az olajárakat, ezáltal az üzemanyagárakat, továbbá fontos a verseny is. Magyarországon a benzin árának negyven százalékát teszi ki a termelői ár, vagyis csak ezt a részt tudja befolyásolni, hogy ötven vagy nyolcvan dollár – mint jelenleg – az olaj hordónkénti világpiaci ára. A jövedéki adó és az általános forgalmi adó együttesen 51 százalékot tesz ki, vagyis csak kilenc-tíz százalékban alakítható a kereskedelmi árrés. Ezt viszont a versenypiac beszabályozza, vagyis a kereskedőcégek túl magasan és túl alacsonyan sem adhatják az üzemanyagot, mert akkor vagy kiszorulnak a piacról, vagy a nyereségük csökken drasztikusan. Jelenleg a hazai üzemanyag-forgalom nyolcvan százalékát fedi le a Mol, körülbelül tizenötöt az OMW, a többit más társaságok. Az sem véletlen, hogy Budapesten olcsóbban lehet tankolni, mint Kelet-Magyarországon: az üzemanyag-ellátás döntő része ugyanis a százhalombattai finomítóból történik, így a pesti kutaknál a szállítási költségek sem árnövelő tényezők oly mértékben, mint a keleti régióban.

Mint arról beszámoltunk, az üzemanyagok mellett a forint árfolyama is jelentősen emelkedett az elmúlt napokban, egy euró csaknem 320 forintot ért. Az euró jegyzése tegnap reggelre 0,31 százalékkal 318,29 forintra, a dolláré 0,41 százalékkal 272,02 forintra, a svájci franké pedig 0,13 százalékkal 273,86 forintra csökkent – közölte a távirati iroda. A dollár idei legerősebb árfolyama szerdán alakult ki 273,47 forinton. A dollár emelkedésének legfontosabb indoka, hogy a piac az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve részéről újabb kamatemelésre számít, amivel csökkenthető például az infláció. Ezzel együtt az argentin és a török gazdaság problémái miatt felerősödtek a félelmek a piacokon, azért a feltörekvő piaci devizák, köztük a forint esetében is az eladók kerültek többségbe.