Gazdaság

A jegybank is részese a növekedésnek

Azért van szükség nem hagyományos eszközökre, hogy az anomáliákat a hitelpiacon kezelni lehessen – A helyzet most kedvezőbb

Miután újra a természetes mederbe kell terelni a bankok működését, és a piaci hitelezésre törekedni, ezért a Magyar Nemzeti Bank új, nem hagyományos eszközöket vet be – mondta lapunknak Virág Barnabás, az MNB ügyvezető igazgatója. Megjegyezte: összességében másfél százalékkal járult hozzá a GDP-hez a jegybanki növekedési hitelprogram 2013–14-ben, s további egyszázalékos többletet hozott az alacsony kamatkörnyezet hatása.

virag-barnabas
Virág Barnabás: Magyarország jobb helyzetben van, mint négy-öt éve (Fotó: MH)

Nem konvencionális eszközökkel akarja serkenteni a hitelezést, ezáltal pedig a gazdasági növekedést a Magyar Nemzeti Bank – ezt hangsúlyozza a jegybank vezetősége. Virág Barnabás ügyvezető igazgatót arról kérdeztük, mit is jelent ez a gyakorlatban, valamint arról, hogy milyen hazánk nemzetközi megítélése befektetői, pénzügyi körökben.

Az ügyvezető igazgató úgy látja, hiá­ba 1,35 százalék a jegybanki alapkamat, ha egy kis- vagy középvállalkozás piaci alapú hitelt csak 4-5-6 százalékra tud felvenni, mert akkor ezt a pénzügyi kölcsönt nem lehet kitermelni. Virág Barnabás azt hangsúlyozta: a jegybank szerint ezért van szükség a nem hagyományos eszközökre, hogy az anomáliákat a hitelpiacon kezelje, a hosszú hozamkörnyezet is lefelé mozduljon el. A lényeg, hogy újra a természetes mederbe kell terelni a bankok működését, miközben a piaci hitelezésre nagy szükség van.

Virág érdeklődésünkre elmondta azt is, hogy összességében másfél százalékkal járult hozzá a GDP-hez a növekedési hitelprogram 2013–14-ben, s további egyszázalékos többletet hozott az alacsony kamatkörnyezet hatása. A lassan megszűnő növekedési hitelprogram célzott intézkedés volt, hiszen évekre „lefagyott” a vállalati hitelpiac, ám az a koncepció, hogy hosszú távon a piaci hitelezés domináljon, ezért a növekedési hitelprogramot fokozatosan kivezeti az MNB. Mint kiemelte, a kkv-knak a növekedéshez finanszírozásra, tőkére van szükségük, s ebben is segített az MNB növekedési hitelprogramja, melynek keretében több mint húszezer vállalkozás jutott beruházási finanszírozáshoz, ráadásul akkora összegben – 1800 milliárd forintról beszélhetünk –, mint amennyit a korábbi uniós költségvetési periódusban a gazdasági szereplők „menedzselésére” lehetett fordítani.

Felvetésünkre, hogy milyennek látják az MNB-székházban Magyarország megítélését, az ügyvezető igazgató így fogalmazott: egyre több pozitív nemzetközi jel után a befektetők is optimistán ítélik meg gazdaságunk jelenlegi helyzetét. „Sokkal jobb helyzetben vagyunk, mint négy-öt esztendeje, a délnyugat-európai válságok idején” – húzta alá Virág Barnabás. Megjegyezte: a gazdasági növekedés tavaly és az idén is robusztus, jelentős aktívumot mutat fel a folyó fizetési mérleg egyenlege, tartósan, a GDP-hez viszonyítottan két százalék körül alakul a költségvetési hiány, csökkenő trendben van a külső és a belső adósságpálya. Az MNB-igazgató úgy tartja, visszakerültünk a lengyelek és a csehek társaságába, Magyarország immár a gyorsabban felzárkózó közép-európai zóna tagja. Virág Barnabás szerint a magyar felzárkózást segítheti a nyitott gazdaság, a makrogazdasági stabilitás, vagyis a stabil, alacsony, kiszámítható pályán haladó infláció, valamint a költségvetés és a külső finanszírozási helyzet stabilitása. Ugyanakkor problémás, hogy a kkv-szektor jelentős lemaradásban van „hatékonyságban”, körülbelül harmada-negyede a termelékenységi szintje a nagyvállalatok termelékenységének. Nyugat-Európában ezzel szemben kisebb termelékenységi különbségek vannak a nagyobb és kisebb cégek között – mutatott rá. Végezetül hozzátette: 2016 vonatkozásában lefelé mutató kockázatok is felbukkantak, ezért bővül a monetáris politika mozgástere.