A jegybank 330 pontból álló versenyképességi programot tett közzé

A javaslat fő céljai közé sorolták a legalább 2 százalékpont növekedési többlet biztosítását a fejlett országokéhoz képest, az egyszámjegyű szja-t és a GDP-arányos hitelállomány megduplázását egészséges szerkezetben. Évi 7 százalék termelékenységnövekedést kell elérni a kkv-szektorban és évente 5 százalék nettó reálbérnövekedést; 10 ezer új exportáló kkv-ra van szükség, a bürokráciát pedig csökkenteni kell, hogy a vállalati adóbevallással töltött idő évi 170 órára mérséklődjön.

A k+f kiadásokat a GDP 2 százalékára kell emelni, a munkanélküliségi rátát pedig minden megyében 6 százalék alatt kell tartani. A javaslatok között szerepel az energiaimport 50 százalék alá csökkentése és az államadósság hazai kézben tartása. Biztosítani kell, hogy magyar egyetem a TOP 200-ba kerüljön, támogatni kell, hogy évente legalább 110 000 újszülött jöjjön a világra, és 64 évre nőjjön az egészségben várható élettartam - írták.

A fenntartható gazdasági felzárkózáshoz a magyar gazdaság növekedési ütemének tartósan meg kell haladnia a 4 százalékot - szögezi le a javaslat. 

Azt írták, a 12 kulcsterületet lefedő program célja a magyar gazdaság sikeres felzárkózásának támogatása az ország erőforrásaiban rejlő növekedési tartalékok mozgósításával. Ennek legfontosabb forrása a magyar tulajdonú kkv-k termelékenységének javulása, versenyképességének fejlődése, amit a bankrendszer hatékonyságának javulása és az alternatív finanszírozási formák (tőzsde és vállalati kötvénypiac) számottevő bővülése támogathat. 

A javaslatok kiterjednek az egészségi állapot javítására, a korszerű tudás megszerzésére és a családalapítás, gyermekvállalás támogatására is. A munkaerőpiacon kiemelten fontosnak nevezték a rejtett tartalékok hatékonyabb kihasználását és felszabadítását, a bérek fenntartható emelését a személyi jövedelemadó csökkentésével együtt, valamint a felnőttképzési és a továbbképzési rendszer erősítését.

A pontok figyelembe veszik a sikeres nemzetközi tapasztalatokat, de minden esetben az aktuális magyar helyzetértékelésből indulnak ki - írták.

Az eredményekhez hosszú távon is biztosítani kell a fejlett országokhoz képest évi, legalább 2 százalékpontos növekedési többletet, amivel 2030-ra Magyarország elérheti Ausztria fejlettségének 80-90 százalékát és megduplázódhat a nettó reálkeresetek értéke - hangsúlyozta az MNB.

Az MNB szerint a hitelezési fordulatot követő új hitelciklusban kívánatos mind a lakossági, mind a vállalati (elsősorban kkv) hitelezés felfutásának ösztönzése, valamint a bankok hitelezési hajlandóságának növelése, nyitva a kockázatosabb ügyfelek irányába is, de a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül. A régiós összevetésben is alacsony tőzsdei kapitalizáció növelésére pedig megfontolandónak nevezik az állami vállalatok bevezetését kisbefektetői részvényprogrammal, illetve a bankok tőzsdei bevezetésének ösztönzését.

A lakossági hitelezésben a minősített fogyasztóbarát lakáshitel termékek arányának további emelését, valamint a meglévő hitelállomány ilyen irányú módosítását szorgalmazza a jegybank, és megemlíti, hogy a bankok közötti verseny erősítését a hitelkiváltások elősegítése, a bankszámlaváltás egyszerűsítése és a hitelfelvevők mobilitásának növelése szolgálhatja.

A programot erre a linkre kattintva tekintheti meg! 

A kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára fontos kitörési pontot jelent a külpiacra lépés és a bekapcsolódás a nemzetközi termelési láncokba. Ennek erősítésére is tett javaslatokat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 330 pontból álló, szerdán közzétett Versenyképességi programjában.

Megjegyezték, hogy a szolgáltatások exportja felértékelődik a jövőben, a hazai vállalkozások számára elsősorban az agrártechnológiához és a környezetvédelemhez (víztisztítás, zöldenergia) kapcsolódó területeken, valamint az információs technológiai szolgáltatások nyújtásában lehet a legnagyobb potenciál.

A globális erőviszonyok keletre tolódásával egyidejűleg megnövekedett a keleti (elsősorban kelet-ázsiai) befektetések jelentősége a világon. Magyarország kiváló földrajzi pozíciója miatt kiemelkedő célpontja lehet az új, kelet felől érkező külföldi működőtőke áramlásnak (FDI). A magyar vállalatoknak emiatt számos lehetőség nyílik arra, hogy kihasználják az ide érkező tőke előnyeit.

Ezért az MNB egyebek mellett javasolja a gyorsan növekvő és stabil intézményekkel rendelkező új piacokra való belépés támogatását. Ezeknek a kritériumoknak megfelelhet Mexikó és Brazília, Délkelet-Európa, Afrika egyes gazdaságai és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségéhez (ASEAN) tartozó országok. Ezeknek az országoknak a fejlődési üteme jelentősen meghaladja a fejlett országok bővülését. Továbbá, ezeken a helyeken jellemzően stabil intézményi környezet alakult ki az elmúlt évtizedekben, ami lehetővé teszi a magyar külgazdasági intézményrendszer hosszú távú építkezését. 

Az új piacokra való betörést olyan "kapunyitó" termékek szolgálhatják, mint a prémium élelmiszerek vagy az agrárgépek, ami a hazai mezőgazdaságot és élelmiszeripart is kedvező helyzetbe hozhatja. A kkv-k áruexportjának fő célja a Magyarországhoz közel eső régiók, elsősorban Dél- és Kelet-Európa.

Az MNB a külkereskedő réteg támogatásában új kereskedőház-koncepciót javasol. Kifejtik, hogy a magyar kereskedőházak jellemzően a külföldi vásárlókat kötik össze a magyar beszállítókkal, ugyanakkor a kereskedelmi (terjesztési) haszon nagy része az export folyamatot megszervező külföldi partnereknél, szállítóknál marad. A nagyobb hozzáadott értéket az jelentené, ha a hazai exportőr és a célpiaci nagykereskedő közötti kapcsolat közvetlen lenne. Ehhez a jelenlegi kereskedőház koncepciót meg kell újítani úgy, hogy az MNKH Zrt. exportőri (terjesztői) tevékenységet is támogasson, esetleg maga folytasson.

A piacra kész vállalatok átmenetileg nemzetközi co-working irodában is működhetnének, hiszen a fizikai jelenlét a külföldi piacokon általában költséges alternatíva a magyar vállalkozásoknak,  főként a kisebb méretű vállalatoknak. A magyar külgazdasági intézményrendszer (nagykövetségek, kereskedőházak) számos épülettel gazdálkodik, amelyek kihasználtságát lehet növelni magyar vállalkozások képviselőinek ideiglenes befogadásával. A magyar vállalkozások a világszerte egyre népszerűbb co-working irodákban is helyet kaphatnának. A személyes jelenléttel (legyen az akár csak 1-2 hét hosszú is) könnyebbé válik a közös munka például a külgazdasági attasé hálózattal, így több eredményes projekt jöhet létre állami támogatással.

Az MNB javaslatai közé tartozik még az állami gazdaságfejlesztési források irányítása a tudásintenzív, illetve belföldön jól beágyazott feldolgozóipari ágazatokra, a kiemelten támogatott vállalatok magyar beszállítói aktivitásának ösztönzése, és az, hogy a következő uniós támogatási ciklus tervezésénél kiemelt szempont legyen a termelőberuházások szolgáltatások felőli támogatása.

Kiemelten fontosnak nevezi a jegybank a munkaerőpiacon a tartalékok hatékonyabb kihasználását és felszabadítását, a bérek fenntartható emelését a személyi jövedelemadó csökkentésével együtt, valamint a felnőttképzési és a továbbképzési rendszer erősítését, amelyekre több javaslatot is megfogalmaz a Magyar Nemzeti Bank 330 pontos, szerdán közzétett Versenyképességi programjában.

Ezek között szerepel a munkaerő-tartalék felszabadítása, aktivizálása az adórendszeren keresztül, a bérek fenntartható emelése, a külföldön élők hazavonzása, a felnőttek képzési rendszerének megerősítése és a vállalkozói hajlandóság erősítése 

Az egyszámjegyű szja mellett az MNB javasolja, hogy az állam fizesse a munkába álló közfoglalkoztatott bérét, amennyiben a munkáltató legalább még ugyanannyi ideig tovább foglalkoztatja. Azt is javasolják, hogy a közmunkáért fizetett bér és a minimálbér különbsége emelkedjen, a nyugdíjkorhatár alatt, nyugdíj mellett munkát vállalóknál pedig nőjön a munkajövedelem összegének engedélyezett felső határa. A nyugdíjazási korhoz közel állók számára az önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói befizetések adómentesek legyenek, anticiklikus munkaerőpiaci járulékot vezessenek be, és a sérülékeny csoportokban csökkenjen a munkaidő. Az atipikus foglalkoztatási formák további ösztönzését is fontosnak tartja az MNB a kapacitásbővítés és szervezetfejlesztés érdekében.

Tovább kell bővíteni a munkahelyvédelmi akcióterv munkáltatói kedvezményeit a szakképzetlen foglalkoztatottak kategóriájával, és az akciótervet ki kell terjeszteni a munkavállalói járulékokra is, ami azonnali nettó bérnövekedést eredményezne, ez pedig rövid távon is ösztönzőleg hatna az érintett csoportok munkavállalására. 

A munkahelyvédelmi akcióterv kiterjesztése gazdaságfehérítő szempontok alapján szektorspecifikus kedvezmény formájában is meggondolandó az MNB szerint. Úgy vélik, hogy a nyugdíjazási korhoz közel állók alkalmazásának ösztönzése az önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói befizetések adómentessé tételével fokozható.

Az anticiklikus munkaerőpiaci járulék bevezetése azt jelentené, hogy a jelenleg 1,5 százalékos járulékkulcs mértéke a munkaerőpiaci konjunktúraciklushoz igazodna. Kedvező foglalkoztatottság mellett magasabb lehetne a járuléknem kulcsa, míg reálgazdasági visszaesés, illetve a munkanélküliség emelkedése idején a kulcs mérsékelhető lenne. 

A jelenlegi, magas kereslettel jellemezhető munkaerőpiaci helyzetben előnyösebb a személyi jövedelemadó csökkentése, mint a szociális hozzájárulási adó csökkentése - jegyezte meg az MNB. A személyi jövedelemadó csökkentése a munkapiac kínálati oldalát ösztönzi a munkavállalás és a többletmunka valószínűségének növelésével, míg a szociális hozzájárulási adó csökkenése keresleti oldalról támogatja a munkaerőpiacot. A személyi jövedelemadó csökkentésének további előnye, hogy csökkenti a megtakarításokra kapott kamatok után fizetendő adót is.

Azt írták, a foglalkoztatás bővüléséhez hozzájárulhat a digitális nomádok (földrajzilag nem kötött, elsősorban fejlett technológiai megoldásokkal dolgozó rugalmas külföldi munkavállalók) vonzása is. A digitális nomádok vonzása segítheti az új típusú munkavállalási formák meghonosítását, ezáltal a rugalmas, atipikus foglalkoztatási formák elterjedését, ami versenyképességet javító tényező. Emellett a digitális nomádok foglalkoztatásával a vállalatok fizikai infrastruktúrára fordított kiadásai csökkenthetők. 

A külföldön élők hazavonzására az MNB bérfejlesztést javasol az állami hiányszakmákban, kezdeményezi a családtámogatási elemek ismertségének növelését, az államilag támogatott oktatási és egészségügyi rendszer ismertségét erősítő kampányokat, a magyar vállalatok külföldi toborzásának támogatását a költségek leírásával, adókedvezményekkel és a külföldön szerzett diplomák elfogadtatásának egyszerűsítését. 

Kezdeményezik a kimenetszabályozás és független vizsgaközpontok bevezetését a felnőttoktatási és -képzési rendszerben, az első végzettség megszerzésének ingyenessé tételét a felnőttképzésben, illetve a digitális és nyelvi készségek fejlesztését az idősebb korosztályokban. 

A magyar népesség egészségi állapotának javítására, az egészségügyi ellátás fejlesztésére, fenntarthatóságának növelésére, az egészségügyi finanszírozási rendszer átalakítására is tesz javaslatokat az MNB.

A dokumentum szerint az egészségpénztárak, a magánszolgáltatók és a biztosítók háromoldalú együttműködése szükséges ahhoz, hogy létrejöjjön egy hatékonyan működő, kiterjedt, a társadalombiztosítási rendszerre ráépülő, azt kiegészítő, szolgáltatásfinanszírozó magán egészségbiztosítási rendszer.

Az egészségpénztár fő feladataként megszervezi a szolgáltatást, illetve a verseny eszközével biztosítja a legjobb magánbiztosítói ajánlatokat, így kedvező árú csoportos kiegészítő egészségbiztosítási csomagokat tudna kínálni a tagok számára. Az egészségpénztár a magánbiztosítói ajánlatok versenyeztetésével garantálja a legjobb szolgáltatást a tagok számára, míg a biztosító egyrészt kontrollálja a jogosulatlan igénybevételt, másrészt ellenőrzi az egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások minőségét és árszínvonalát. Az így létrehozott folyamat jelentős mértékben hozzájárul a háztartások közvetlen egészségügyi kiadásainak visszaszorításához és ezen keresztül a gazdaság fehérítéséhez.

A munkavállalók alanyi jogon lennének tagjai a kiegészítő egészségpénztári rendszernek, a befizetésről és annak bérarányos mértékéről saját hatáskörben dönthetnek. A munkáltatók számára lehetőség lenne a munkavállalói befizetések hasonló összeggel való kiegészítésére, adó- és járulékmentesen vagy kedvezményes adózással. Az adójóváíráson alapuló állami támogatást felváltaná egy normatív támogatási forma, ami a be- és kifizetésekre egyaránt vonatkozik. Ez a lakosság olyan rétegei számára is elérhető lenne, akik jelenleg kiszorulnak ebből (például katás egyéni vállalkozók, alacsony adóval rendelkezők, vagy más adókedvezményt igénybe vevők). 

A számos kisebb összegű egészségügyi költés mellett a tagok számára a magánbiztosításokon keresztül elérhetővé és könnyebben finanszírozhatóbbá válnának a nagyobb műtétek és a rettegett betegségek (daganatos betegségek, stroke, szívroham) kezeléseinek kiadásai. Fontos ugyanakkor, hogy az egészségpénztárak szabályozása segítse elő a működési költségek alacsony szinten tartását. 

A munkáltatók számára nyújtható lehetőség, hogy a biztosítók a vállalat igényének megfelelően egyedi egészségbiztosítási csomagokat dolgozhatnának ki, melyeket a munkáltató egy egészségpénztárba való befizetéssel, vagy akár saját alapítású pénztáron keresztül is igénybe vehet. Az ilyen módon történő munkáltatói befizetés adó- és járulékmentes vagy kedvezményes adózású javadalmazási elem lehetne, illetve akár a normatív támogatással is ösztönözhető lenne.

Opcionális elem, hogy a nyugdíjbiztosítások mintájára a magán egészségbiztosítási szerződések esetén is igénybe vehetővé válna a jelenlegi rendszerben működő adójóváírás, mely bizonyos mértékű egyéni befizetés után biztosítana lehetőséget a befizetés bizonyos mértékének (például 20 százalék) a személyi jövedelemadóból való visszaigénylésére, meghatározott limitek mellett.

Magyarország a mérsékelten innováló országok csoportjába tartozik, az Európai Bizottság European Innovation Scoreboard rendszerében nagyságrendileg 35 százalékos lemaradásban van az uniós átlagtól - mutat rá a jegybank Versenyképességi programjában, amelyben a felzárkózásra javaslatokat dolgozott ki. 

A dokumentumban kiemelik: az elmúlt években nőtt a kutatás-fejlesztés támogatása. A 2014-2020-as uniós ciklusban kutatás-fejlesztési és innovációs célokra fordítható források a teljes elkölthető uniós források 8-9 százalékát teszik ki. A források rendelkezésre állása azonban nem elegendő a felzárkózáshoz, a kutatói humán erőforrásért folytatott nemzetközi versenyben sem szabad lemaradni.

A kutatói humán erőforrás biztosítása érdekében az MNB a PhD végzettséggel rendelkezőkre vonatkozó adókedvezmény kiterjesztését javasolja az egyetemi végzettséggel rendelkező kutatók részére, növelné a kutatási-fejlesztési segédszemélyzet létszámát a bérek további emelésével, a 30 év feletti munkavállalók esetében pedig a doktori képzés költségeinek 50 százalékát átvállalná az állam.

A kutatási ráfordítások növelése érdekében a vállalkozások k+f kiadásait az üzleti környezet további fejlesztésével (kevesebb bürokratikus teher, több kedvezmény a k+f-re) ösztönöznék,  kiemelten támogatnák az életciklus elején lévő vállalkozások k+f kiadásait. Azon kkv-k részére, amelyek k+f beruházást hajtanak végre, feltételes munkáltatói járulékcsökkentést javasolnak.

Az MNB szerint a szabadalmi aktivitást növelné a szabadalmak fenntartási díjának csökkentése, valamint a szabadalmak után keletkezett bevétel kedvezőbb adózása.

A gyorsabb vasúti közlekedés feltételeinek megteremtését, fejlett közúti, telekommunikációs és elektromos hálózat kialakítását, a hatékony energiafelhasználást és a zöld gazdaság erősítését kulcsfontosságúnak tartja az jegybank ahhoz, hogy Magyarország gazdaságilag hosszú távon is versenyképes legyen.

Rámutatnak, hogy a modern infrastruktúra csökkenti a szállítási költségeket, vonzza a gazdaságfejlesztő beruházásokat. Az állam egyidejűleg a megfelelő energiamix kialakításával, illetve az energiafelhasználás hatékonyságának ösztönzésével csökkentheti az ország energiafüggőségét, hozzájárulva így a külkereskedelmi többlet fenntartásához. Az állami szerepvállalást szükségesnek nevezik a zöld gazdaság fejlesztése érdekében is.

A tanulmányban megállapítják: a magyar vasúti és közúthálózat sűrűsége megfelelő, de a minősége több tekintetben elmarad az európai átlagtól. Alacsony a nagysebességű, villamosított és kétvágányú pályaszakaszok aránya, ez visszafogja a vasúti közlekedés versenyképességét. Az MNB szerint alapvető, hogy minden, legalább 30 ezer lakosú város és az észak-balatoni régió elérhető legyen villamosított vasútvonalon, és a fő vasútvonalak alkalmasak legyenek legalább 160 kilométerórás sebesség elérésére. A vasúti közlekedés gyorsítását szolgálja a mozdonyok és személykocsik cseréje, felújítása is. Minden megyeszékhelyen intermodális csomópontot kell kiépíteni, és a teherpályaudvarokat fejleszteni - javasolják.

A magyar gyorsforgalmi úthálózat sűrűsége uniós összehasonlításban megfelelő ugyan, de a teherbíró képessége és nemzetközi összekapcsoltsága gyenge, kevés a településeket elkerülő, az autópályákra ráhordó út. A megyék kétharmadában az utak több mint fele rossz állapotban van. A javaslat egyebek között szükségesnek tartja az M1, M7 háromsávosítását, és felveti, hogy a jövőben kizárólag olyan gyorsforgalmi út épüljön, amely műszakilag már alkalmas az önvezető autók közlekedésére.

Magyarország az új generációs telekommunikációs hálózatok elterjedésének érdekében már jelentős lépéseket tett, és szélessávú internet ára alacsony Magyarországon uniós összehasonlításban, azonban a tanulmány felhívja a figyelmet, hogy a szélessávú internetre előfizetők aránya csupán 82 százalékos, elmarad az élmezőnybe tartozó országoktól. Az MNB fontosnak tartja az 5G technológia fejlesztését a magasabb frekvenciatartományok megnyitásával és a kisebb cellaméretek fejlesztésének állami támogatásával.

Az MNB úgy véli, a szélessávú internet biztosításához az üvegszálas kábelek arányának növelése szükséges, mégpedig állami támogatással. Kitértek arra is, hogy a 4. ipari forradalomban megjelenő eszközök biztonságos használatának feltétele az elektromos hálózat fejlesztése, a kapacitás növelése állami támogatással.  Az MNB célkitűzése, hogy a főváros és minden magyar megyeszékhely váljon okos várossá, amellyel egyidejűleg elengedhetetlen az információbiztonsági szoftveripar fejlesztése.

A magyar nemzetgazdaság energiafelhasználása uniós összehasonlításban magas, ami elsősorban a hazai vállalkozások és háztartások elavult energiagazdálkodásának tulajdonítható - olvasható a tanulmányban. A háztartások számára elérhető energiaárak ugyanakkor vásárlóértéken az EU átlaga alatt vannak - jegyezték meg.

A megfogalmazott javaslatok között van a vállalati energiafelhasználás hatékonyságának növelése adókedvezményekkel, az energetikai auditálás bevezetésének támogatása állami forrásokkal. A háztartások energiahatékonyságát javító felújítások szintén állami segítséget élveznének. 

A tanulmány szerint a szabályozott energiaárak további csökkentési lehetőségét folyamatosan vizsgálni kell. A hatékonysági folyamatba illeszkedik a villamosenergia-hálózat kiegészítése nagy kapacitású áramtárolókkal, ez a megújuló energiaforrások terjedésével egyre lényegesebbé válik.

Az MNB a zöld gazdaság fejlesztése érdekében 50 milliárd forintot javasol szél- és naperőművek támogatására, valamint 25 milliárd forintot a kkv-k környezetvédelmi célú beruházásainak támogatására. Szükségesnek tartja erre a célra egy állami forrásból működő alap létrehozását.

A javaslat kitér a víziközművek korszerűsítésére, a  szennyvízelvezetési infrastruktúra bővítésére, az újrahasznosított hulladék arányának növelésére és a betéti díjas rendszer bevezetésére. Az MNB szerint erősíteni kell az elektromos járművek támogatását és a mezőgazdasági öntözési infrastruktúra fejlesztését is.