A háttér-infrastruktúra építésével jövőre indul Paks II

Szükség van a paksi blokkok üzemidejének hosszabbítására
Az atomenergia fontos szerepet tölt be az energiaellátás biztonságában, ezért is jó döntés a paksi atomerőművi blokkok üzemidejének hosszabbítása  - mondta Kovács Antal, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.  kommunikációs igazgatója a Magyar Energetika valamint VGF víz, gáz fűtéstechnika épületgépészeti szaklapok kiadója szakmai konferenciáján, Budapesten.
Felidézte, a Paksi Atomerőmű 1-es blokkjánál 2032-ig, a 2-es blokknál 2034-ig, a 3-as blokknál 2036-ig már meghosszabbította a hatóság az üzemidőt, a 4-es blokknál 2017 december végén jár le az üzemidő, amelyet további húsz évre terveznek kitolni, várják a hatósági döntést.
A kommunikációs igazgató hangsúlyozta, a Paksi Atomerőmű folyamatos fejlesztetéssel növelte a blokkok biztonságát, különböző szakmai nemzetközi szervezetek is elismerik a létesítmény biztonságát.
Az atomenergia termelésnek nincs negatív hatása a környezetre, a párizsi klímacsúcson vállaltak teljesítéséhez pedig elengedhetetlen az atomenergia használata - jelentette ki a Paksi Atomerőmű Zrt. kommunikációs igazgatója.
Czifrus Szabolcs, egyetemi docens, a Budapesti Műszaki Egyetem nukleáris technika tanszékének igazgatója előadásában kiemelte, hogy a nukleáris energia részesedése a villamosenergia-termelésben növekszik, a világon 449 atomerőművi blokk üzemel, és 60-at  építenek.

Az előkészületekről azt is elmondta: az orosz fővállalkozó jelenleg értékeli a turbinaszigetekre kiírt pályázatot. A turbinákra a GE Hungary Kft. és az Alstom Power System, valamint az orosz Szilovije Masini tett ajánlatot. A teljes projekt megvalósításához szükséges hatezer engedély közül háromszázat kapott meg a projekttársaság, köztük a környezetvédelmi és a telephelyengedélyt - mondta. 

Az államtitkár beszélt arról, hogy a két új, 3+ generációs reaktorblokk és a turbinasziget is számos új elemet tartalmaz a jelenleg működő négy, második generációs blokkhoz képest. Ezek között említette, hogy a turbinák félfordulatúak lesznek, percenkénti háromezer helyett ezerötszáz fordulattal működnek majd.

Aszódi Attila ismertette az Európai Bizottság vizsgálatának eredményét, amelynek része volt az is, hogy kap-e állami támogatást a Paks II projekt. A bizottság a 7,35 százalékos belső megtérülési rátát és a 7,88 százalékos átlagos tőkeköltséget összehasonlítva azt állapította meg, hogy a projekt tartalmaz ugyan állami támogatást, de az összeegyeztethető az európai uniós szabályokkal, nem aránytalan az állami beavatkozás - jelentette ki.

Süli János, a paksi atomerőmű új blokkjainak megépítéséért felelős tárca nélküli miniszter a projekt szükségességét indokolva azt mondta: óriási kockázatot jelent a magyar gazdaságnak az, hogy a villamosenergia-import évek óta meghaladja a 30 százalékot. A lignitet feldolgozó, 1000 megawattos mátrai erőmű 10-15 év múlva kiesik a termelésből; 2030-ban 5000 megawattnyi kapacitás hiányzik majd a hazai villamosenergia-rendszerből - tette hozzá. Becskeházi Attila a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásához kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztésért, innovációért és lokalizációért felelős államtitkár arról számolt be, hogy Paks térségében 500 lakhatási, infrastrukturális, oktatási, vendéglátási projekt van előkészítve a bővítés megvalósításához. A projekten összesen hétezer ember dolgozik majd, közülük 1500-3000-en oroszok.

A bővítési projekthez másfél éve készült számítást idézte: akkor a hazai beszállítók a 17 százalékos arányt tudták volna elérni, ami fejlesztésekkel 37 százalékra növelhető - mondta. Mindehhez mintegy 80 milliárd forintnyi technológiai fejlesztési programra van szükség - jegyezte meg.

A magyar vállalkozások a legnagyobb beszállítói arányt, 85 százalékot az 500 milliárd forintos hányadot képviselő építőipari beruházásokban érhetik el, a legnagyobb szeletet képviselő, 1700 milliárd forintos gépészeti beruházások terén 22 százalék az elérhető magyar arány.

Az államtitkár úgy vélekedett: a magyar vállalkozások erős integráció révén tudnak részt venni a projektben.