Gazdaság

A hagyományokra is épül a zalai fejlesztési program

A kistelepülési szerkezetű, kis lélekszámú falvakkal rendelkező megyében az elöregedés, az elnéptelenedés, az elvándorlás és megműveletlenül hagyott területek jellemzők

Mura nemzeti program veszi kezdetét, amely a gazdaság és a turizmus fejlesztését szolgálja a zalai térségben, és arra épít, hogy kihasználja a területi adottságokat, új lehetőségeket teremtve ezzel, hogy az ott élők helyben találják meg a megélhetésüket.

A helyi hagyományokra, a gazdasági potenciálra és új gyümölcsfajták termesztésére építve egyszerre szolgálja a gazdaság és a turizmus fejlesztését a mintegy nyolcvan dél-zalai települést érintő Mura nemzeti program – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, a program miniszteri biztosa tegnap Nagykanizsán, a zalai helyi termékeket bemutató vásáron és konferencián. A kistelepülési szerkezetű, kis lélekszámú falvakkal rendelkező Zalában az elöregedés, az elnéptelenedés, a fiatalok elvándorlása, a műveletlenül hagyott területek gyarapodása jellemző – írta a távirati iroda. A gazdaság- és turizmusfejlesztést szolgáló program arra épít, hogy megpróbálja kihasználni a térségben lévő potenciált, új lehetőségeket adva arra, hogy az itt élők itt találják meg a megélhetésüket – fejtette ki az államtitkár. A megyei önkormányzat által indított Zalai Innovatív Foglalkoztatási Paktum megvalósítása elnevezésű projekt keretében másodszor tartott Zalai helyi termék karácsony című rendezvényen Cseresnyés Péter úgy fogalmazott, hogy a Mura program egyben identitásépítésről is szól, és szeretnék országszerte megismertetni a Murafölde névvel illetett térségből származó minőségi helyi terméket.

Említést tett arról, hogy a térségben van már példa új technológiákkal végzett szőlő- és bogyósgyümölcs-termesztésre, valamint eddig szinte ismeretlen gyümölcsfajták, mint a kivi vagy a datolyaszilva eredményes nagyüzemi termesztésére és az egyre népszerűbb gyógynövénytermesztésre. Mindezek feldolgozására kisüzemekre, hűtőházakra is szükség van, s az így előállított termékeket az ideérkező turisták számára is értékesíteni lehet. Kitért arra is, hogy korábban a határközeli térség el volt zárva, ami ma egyszerre előny és nehézség is a turisztikai fejlesztés szempontjából. A térségben azonban a gyarapodó kerékpárutakkal, a Mura folyó kihasználásával, valamint a sokakat vonzó fesztiválok szervezésével tovább lehet erősíteni az idegenforgalmat. A programban a Zalaerdő Zrt. egymilliárd forintos kisvasútfejlesztése már elindult, akárcsak a Balaton-felvidéki Nemzeti Park 470 millió forintból Letenye környékén megvalósuló élőhelyfejlesztési programja.