Gazdaság
A gyed harminc éve „versenyképes”
– Pontosan harmincéves a gyed. Mennyire tudott a gyermekgondozási díj intézménye versenyképes lenni az akkori Európában?
– A gyed harminc évvel ezelőtt a leghatékonyabb eszköz volt egész Európában, akkor maga mögé utasította az e területen élenjáró észak-európai országokat is. Akkor még elegendő volt szociálpolitikai eszközzel beavatkozni. Aztán a piacgazdaságra történő áttérés idejétől már kevésnek bizonyult. Az Orbán-kormány volt az első, amely e hatékony szociálpolitikai eszközbe beletett egy foglalkoztatáspolitikai szálat is. Bizton állítható tehát, hogy a gyed megújult a harmincadik születésnapjára, s továbbra is a lehető leghatékonyabb eszköz, egyszerre javítja a kisgyermekes anyák foglalkoztatását és a termékenységi rátát.
– Tegyünk egy történeti áttekintést az évforduló apropóján. Annál is inkább, mert ez volt az az ellátási forma, amelyet leginkább és legtöbbször megnyirbáltak, sőt ki is iktatták a rendszerből.
– A termékenységi rátánk az ötvenes évekbeli Ratkó-korszakot követő időszak csúcsértékét 1975-ben érte el: 2,35 volt, és 1984-re 1,75-re esett vissza ez a mutató. Ezt az évtizedes zuhanást megállítandó hozták létre 1985-ben a gyedet, amely táppénzjellegű jövedelemarányos ellátás, az átlagkereset 65-75 százaléka volt. Bevezetésének évében azonnal 4841-gyel több gyermek született, a termékenységi ráta pedig egy év alatt egytizeddel nőtt, 1,85-re emelkedett, s 1991-ig ezen a szinten is maradt. A piacgazdaságra áttérés a munkanélküliség elhatalmasodásával járt, 1990-ben még az első munkahelyet keresők 2,8 százaléka volt munkanélküli, 1993-ra már 63,1 százaléka lett az, s ezzel együtt a termékenységi rátánk is zuhanni kezdett, ahogy szinte az összes rendszerváltó országban. A kilencvenes évek elejétől a családok számára a legnagyobb kockázatot a foglalkoztatotti státusból kilépő, évekre inaktívvá váló anya munkahelyének a gyermekgondozási idő alatti megtartása jelentette. Míg az anyák jövedelemkiesését, azaz a szociális problémát kiválóan kezeli a gyed, a munkahelymegtartás esélyét, a foglalkoztatási gondokat 2014-ig nem tudta csökkenteni.
– A Bokros-csomag azonban egy időre „betette a kaput”.
– A Bokros-csomag elhibázott takarékossági intézkedései között a gyedet is elvették a családoktól, aminek hatására 1,4 alá zuhant a termékenységi ráta, s 2014-ig nem is érte el ezt a szintet. Ismert, hogy 1996-ban a gyedet megszüntették. Ebben az időben a férfiak foglalkoztatási rátája 1993 óta már stagnálónak volt mondható, de a nőké 1997-ig még csökkent, s csak utána, az első Orbán-kormány idejében indult el a növekedés. Akkor három év alatt, 1997–2000 között 4,1 százalékkal nőtt a női foglalkoztatás. 1990–2012 között ez volt az egyetlen olyan időszak, amikor jelentős női foglalkoztatásbővülésről beszélhettünk
– Mikortól „él” ismét a gyed?
– Az első Orbán-kormány vezette újból be a gyedet 2000-től, s már az ismételt bevezetés évében 2952-vel több gyermek született, ami máig is a második legnagyobb termékenységnövekedés 1985 óta. A termékenységi ráta ismét 1,32-re javult, ekkor az unió huszonnyolc tagállamának rangsorát vizsgálva a tizennyolcadik helyen álltunk. A mi női foglalkoztatási és termékenységi adataink is stagnáltak, miközben az ezredfordulón még utánunk álló országokban az uniós csatlakozás és a válság 2008-as kirobbanása között komoly női foglalkoztatásjavulás történt, s ez mindenhol javította a termékenységi arányt is. Legimpozánsabb emelkedés 2000–2011 között Csehországban volt, ahol 0,28-ot javult a ráta. A mi rátánk 2008–2011 között 0,12-ot visszaesett, elérve a százéves minimumértéket, az 1,23-ot, és sajnos hazánk 2011-re az unió sereghajtó állama lett e tekintetben is.
– A gyed konszolidációja, ha lehet így fogalmazni, 2010-től indult be?
– Fontos megjegyeznünk, hogy 2010-ben a Bajnai-kormány a fizetett gyermekgondozási időt le akarta rövidíteni egy évvel, ezzel is demonstrálva, hogy nem tartja értéknek a gyermekgondozással töltött időt. Illetve a devizahitel-csapdába került fiatal családok száma is megsokszorozódott, ezáltal egyre többen kényszerültek halasztani a tervezett szülést. Ahogy már korábban jeleztük, ők nagyrészt azok a családok voltak, amelyekben az anyák a foglalkoztatottak és középfokú végzettségűek. Az Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülésekor visszaállította a gyermekgondozási idő határát három évre, ami a nagy foglalkoztatási kockázattal rendelkező nők számára jelentett megoldást.
– Mik a legfrissebb számok?
– A múlt évben 91 510 gyermek született hazánkban, 2821-gyel több, mint egy évvel korábban. Utoljára hasonló nagyságú születésszám-emelkedés 2000-ben volt. Különösen örvendetes, hogy a növekedés 92 százaléka a foglalkoztatott státusú nőknek köszönhető, akiknek 2609-cel több gyermeke született.
– Mennyire dominálnak a munkaerő-piaci körülmények?
– A családok anyagi biztonságához hozzátartozik, hogy mindkét szülőnek van munkája. A családok biztonságérzete 2008-tól annyira megromlott, olyan komoly veszélyt jelentett az anyák munkahelyének elveszítése, hogy nem merték vállalni, azaz halasztani kezdték a szülést. Olyannyira, hogy 2008–2013 között 10 460-nal csökkent az élve születések száma, s még ennél is többel, 11 501-gyel esett a foglalkoztatott anyák szüléseinek száma. Nagyot téved, aki a problémát leegyszerűsíti úgy, hogy a nőknél ezekben az években a karrier előbbre való volt, mint a gyermek. A valós kérdés az, hogy ha elmegyek szülni, akkor a gyermekgondozási idő lejártakor meglesz-e még a munkahelyem. Ugyanakkor a szülést legnagyobb számban és arányban a középfokú végzettségű (érettségizett és diplomával nem rendelkező) házasságban élő anyák halasztották el. Hozzájárult a döntésükhöz az is, hogy a középfokú végzettségűek foglalkoztatási rátája csökkent legnagyobb mértékben 2011 előtt. A felsőfokú végzettségű anyák szüléseinek száma nőtt, hisz a foglalkoztatási esélyeik is jobbak.
– Jobbak, de nem jók: mit tesz a kormány?
– A kormány, észlelve a problémát, a múlt évben a gyed extra keretében az egyévesnél idősebb gyermeket nevelő édesanyák számára lehetővé tette a gyed melletti legális munkavégzést, segítve ezzel az alkalmazásban álló nők munkahelyének szülés utáni megtartását. A munkahelyvédelmi akció pedig a visszatérő anyák munkáltatóit tette érdekeltté jelentős, akár évi 342 ezer forintos járulékkedvezménnyel. Ezeknek következtében a születésszám emelkedése mellett a hatévesnél kisebb gyermeket nevelő nők foglalkoztatási rátája is csúcsra ért, 2014-ben 38,4-es értéken. Évi 3,3 százalékos javulásunk duplája az uniós átlagnak. A munkát folytatni kell, mert ezen eredmények hatására is csak ott tartunk, hogy végre elhagytuk a tagállami lista utolsó helyét. Jók a kilátásaink, a gyedet igénybe vevők, azaz a szülés előtt foglalkoztatott nők száma az idén is havonta nő.
– Mennyiben lendít a helyzeten a családi adókedvezmény?
– A családi adókedvezmény jelentős megemelése 2011-től a foglalkoztatott szülők családjainak anyagi helyzetén javított jelentősen. Ennek hatására 2012-ben 2220-szal több gyermek született, de az emelkedés 87 százalékát a nem foglalkoztatott olyan anyák adták, ahol valószínűleg az apa nettó jövedelmét növelte a családi adókedvezmény. Tavalyelőttre a nem foglalkoztatott anyák szüléseinek száma stagnált, de mivel a foglalkoztatott anyák ismét kevesebben szültek összességében, az év első fél évében visszaesést tapasztaltuk. Ami pedig a múlt évet illeti: a gyed melletti legális munkavégzés lehetőségének megteremtése a gyermek egyéves korától, 2000 óta az egyetlen olyan intézkedés, amely jelentősen tudta növelni a foglalkoztatott státusú anyák szüléseinek számát. Az intézkedés hatására 2821-gyel több gyermek született, ami az 1985-ös és 2000-es születésszám-növekedés után a harmadik legnagyobb a harminc év alatt.