A fürdőzés forgalmi adója is csökkenhet

Jelenleg csak tizenöt hazai fürdő termel nyereséget (Fotó: MH)

A hét végén megkezdődött a strandszezon, kinyitottak az első, nagyobb szabadtéri fürdők. Május végéig fokozatosan megnyitja kapuját a többi hazai strand is – mondta el a szezonindítás kapcsán Czeglédi Gyula, a Magyar Fürdőszövetség elnöke. Hozzátette: komoly gondot jelent szinte minden tagjuknál a szakképzett szezonális munkaerő hiánya. Hiány van úszómesterekből, pénztárosokból, többfelé takarítókból is. A probléma szerinte két módon orvosolható: vagy kiemelkedő béreket kell fizetni a szezonális munkaerőnek, vagy teljes időben foglalkoztatni őket. Mindkét megoldáshoz pénzügyi többletforrásokra lenne szükség – fogalmazott. A Magyar Fürdőszövetség elnöke úgy véli: az ágazat versenyképességének megőrzéséhez, a munkaerő megtartásához, a szolgáltatások minőségének emeléséhez egyaránt szükség lenne az általános forgalmi adó csökkentésére. A fürdőszolgáltatások adójának 27-ről 18 százalékra történő csökkentéséből eredő bevételt tudnák ugyanis béremelésekre és fejlesztésekre fordítani. A béremelés azért különösen fontos, mivel az ágazatban dolgozók fizetése legalább harminc százalékkal marad el a nemzetgazdasági átlaghoz mérten.

Az ügyvezető elnök elmondta, hogy míg az idei évre előírt bérfejlesztés, a garantált bérminimum emelése a nyugat-magyarországi fürdőkben dolgozók hat–tíz százalékát érintette, addig a keleti régió fürdőinél a munkavállalók ötven–hatvan százalékát, ami jelentős többletkiadással jár. A szövetség elnöke hangsúlyozta: a magyar turizmus három fő szolgáltatásának kedvezményes áfakörbe kellene tartoznia. Emlékeztetett arra, ahogy a szállásadás és a vendéglátás esetében már megtörtént az áfacsökkentés, a fürdők esetében is szükség lenne rá. A Magyar Fürdőszövetség a BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft.-t kérte fel a forgalmiadó-csökkentéssel kapcsolatos hatástanulmány elkészítésére. Hegedűs Attila, a BDO ügyvezetője kiemelte: Magyarországon összesen mintegy 750 fürdő működik, amelyek nagy része állami tulajdon, tehát jelentős közvagyonról van szó. A tanulmány szerint a költségvetés áfabevétele a 18 százalékos kulcs esetén 2,7 milliárd forinttal csökkenne ugyan az első évben, de az ágazat 2022-re ezt a kiesést behozná, mivel a fürdők bevétele az áfacsökkentés hatására emelkedne. A tanulmány rámutatott: jelenleg csak tizenöt hazai nagy fürdő termel profitot, a regionális jelentőségű intézmények egy része önfenntartó, de fejlesztésre már nekik sem jut, a helyi fürdők többsége azonban veszteségesen, csak önkormányzati hozzájárulás segítségével üzemelhet. Mint a tanulmányból kiderül: hatalmas versenyhátrányt jelent a magyar fürdőknek, hogy a magasabb áfakulcs miatt többe kerül a belépő, mint például a szomszédos osztrák szolgáltatóknál.

Czeglédi Gyula lapunk kérdésére elmondta: reményeik szerint már a május közepén esedékes adótörvény-módosítások közé bekerülhet a fürdőszolgáltatások áfacsökkentése, legkésőbb azonban 2018. január elejétől számít rá a szövetség.