Gazdaság
A forint a régiónkból az elitklub tagja lett
Egy esetleges Pénzpiaci turbulencia esetén sem kell aggódni a fizetőeszközünkért – Devizakiegyenlítési rendszerbe jutottunk
„Az elmúlt évtized egyik legnagyobb pénzügyi infrastruktúra-fejlesztése fejeződött be, a kelet-közép-európai térségben elsőként, összességében tizennyolcadik devizaként csatlakozott a forint a nemzetközi CLS kiegyenlítési rendszerhez” – ismertette Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke. A szakember rámutatott: nemzetközi elitklub tagja lett ezzel a hazai fizetőeszköz. Emlékeztetett rá: a 2008-as globális válság során az országba vetett bizalom hirtelen elpárolgott, a devizapiac pillanatok alatt „kiszáradt”. A CLS viszont pénzpiaci turbulencia esetén is stabilan működik. 2008-ban számos bank is megkereste az MNB-t azzal, hogy azonnal vezessék be a forintot a CLS-rendszerbe. Ez persze azonnal teljesíthetetlen kérés volt, de végül 2014 elején megszületett a bevezetésére vonatkozó szándéknyilatkozat, november 16-ával pedig a forint is részese a nemzetközi rendszernek.
Dino Kos, a CLS ügyvezető alelnöke úgy fogalmazott: a 2016-os labdarúgó-Eb-re történő kijutás jogához hasonlóan óriási erőfeszítés kellett ahhoz, hogy a forint is bekerüljön a CLS-rendszerbe. Csapatmunka, hozzáértés és koncentrálás – ismertette a „védjegyeit” a projektnek.
Bartha Lajos, a jegybank igazgatója közölte: a CLS egy rendszerkockázati szempontból fontos pénzpiaci eszköz, amelyet a világgazdasági devizapiac kiegyenlítési kockázatának csökkentése érdekében hoztak létre. Jelentőségét alátámasztja, hogy a CLS 2015-ben naponta átlag 4,8 billió dollár értékben egyenlített ki ügyleteket 64 közvetlen részt vevő és 18 ezer közvetetten csatlakozó intézmény nevében. A CLS-hez egyre többen csatlakoznak majd Magyarországon, hiszen a projekt mindvégig a hazai bankrendszer erős támogatását élvezte.
Kedvező a hitelösztönzés
Elégedett a CIB Bank az MNB új hitelösztönző programjával, viszont néhol még finomítanának – mondta a Portfóliónak a bank kkv- és lízingüzletágának vezetője. Szabados Richárd példaként említette, hogy az MNB új hitelaggregátuma jelenlegi formájában hátrányba hozza azokat a bankokat, amelyek a múltban többet hiteleztek, és nagy a lejáró állományuk. A CIB kkv-üzletága mindenesetre az idén és jövőre is tízszázalékos hitelbővülést tervez, és nem tart attól, hogy a jegybank lépései káros kockázati versenyt generálnak a hitelpiacon. Szabados azt mondta, örül annak is, hogy az nhp-nak inkább a folytatásáról, mint a kivezetéséről döntöttek, hiszen egy év alatt hatszázmilliárd forintot lehet majd kihelyezni, miután az előző, ezermilliárd forintos keretösszeg több mint két év alatt fogyott el. Jelenleg csaknem hatezerhatszázmilliárd forint az ágazat vállalati hitelállománya, amit az MNB jövőre kettő–öt százalékkal szeretne megemelni, vagyis akár háromszázharmincmilliárd forintos növekményt elérni a CIB szerint.
Jön a jegybanki tőkepuffer
Az ötmilliárd forintnál nagyobb problémás projekthitel-állományra rendszerkockázati tőkepuffert vezet be a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Stabilitási Tanácsa 2017-től – közölte az MNB a honlapján. Amennyiben a hitelintézetek 2017. január 1-jéig kitisztítják a portfóliójukat, akkor mentesülhetnek a többlet-tőkekövetelmény képzésének kötelezettségétől. A problémás projekthitelek tartósan magas állománya és aránya, valamint koncentrációja kiemelt stabilitási kockázattal terheli a pénzügyi rendszert. Ez a több mint hétszázmilliárd forintot kitevő állomány egyrészt nem várt további veszteségek forrását képezheti, másrészt korlátozhatja a bankrendszer hitelezési hajlandóságát, így mérsékelheti annak gazdasági növekedést támogató szerepét – áll a közleményben. A nem teljesítő projekthitelek állománya a válság után jelentősen növekedett, és az ebből eredő kockázatokat a folyamatos átstrukturálások sem tudták érdemben kezelni. A tőkepuffer mértékét a jegybank egyedileg határozza majd meg.