Gazdaság

A fogyasztó is fontos ellenőr

Oravecz Márton a kilencmilliárdos adóelkerülésről, a hamisított termékekről, a tej nélküli sajtról, az árukészlet-lefoglalásokról és a gyilkos görögszénamag-csíráról

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 58 ezer ellenőrzést hajtott végre tavaly, csaknem kétmillió vizsgálatot végzett el a laboratóriumi hálózatában, és 718 millió forint bírságot rótt ki – mondta Oravecz Márton, a Nébih elnöke a lapunknak adott interjúban. A hatóság nem csak élelmiszerek, például a fagylalt minőségét ellenőrzi, vizsgált már kutyanyakörvet és muskátlitápoldatot is.

Oravecz-Marton
Oravecz Márton: Azt szeretnénk elérni, hogy a magyar élelmiszerek iránt nagyobb legyen a vásárlók bizalma (Fotó: Varga Imre)

– Itt a nyár, ez a szalmonella szempontjából is veszélyes lehet. Mire összpontosít ilyenkor a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal?

– A nyári szezonális ellenőrzéseken elsősorban az újonnan megnyíló büfékre, lángososokra, fagylaltozókra figyel a hatóság. Vannak ezek között olyanok, amelyek csak a szezonra nyitnak ki, például a strandokon lévő büfék, ezeket mindenképpen ellenőrizzük, például miként végezték el a nagytakarítást vagy hogyan tárolják az ételeket. Ebben az időszakban a forgalom is megnő. Összpontosítunk a jelentős, tömegeket vonzó nyári rendezvényekre is, hiszen az ott lévő büfék olykor kisebb problémái sokaknak okozhatnak kellemetlen gondokat.

– Mennyit fordítanak az idén ellenőrzésekre, hányan vehetnek részt ebben a munkában?

– Az ellenőrzések zömét a megyei és a járási hivataloknál dolgozó élelmiszer-biztonsági ellenőrök végzik, a humánpolitikai költségvonzatát a Miniszterelnökség fogja össze. Több ezer ember munkálkodik a megyei kormányhivatalokban, a Nébih a feladatot fogalmazza meg, szakmai útmutatást ad. A Nébihben ezer fő alá csökkent a köztisztviselői létszám. Idén 19-20 milliárd forintból gazdálkodunk. Az állami keretösszeg az egész éves büdzsénk kevesebb, mint harminc százalékát adja, a többi a laboratóriumi szabad kapacitások és projektek, pályázatok bevételei, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti díj ránk eső részéből tevődik össze. Visszatérve a fagylalthoz, készítésének módjára ugyanúgy kíváncsiak vagyunk, ahogyan arra is, hol készítették, és milyen lett a termék.

– Konkrétan miként zajlik egy ilyen fagylaltellenőrzési akció?

– Egyrészt meg kell ítélni az üzem adottságait, a higiéniai állapotát, megfelelő eszközök, gépek vannak-e, milyen a helyiségek kialakítása, az egyes részfeladatok elkülönítése, például a tojás-előkészítés a hagyományos fagylaltnál az előírásokkal összhangban áll-e. Hogyan üzemelteti a vállalkozás az üzemet, rendelkezésre áll-e a szükséges dokumentáció. Tiszta-e az üzem, a fertőtlenítési, mosogatási fázisokat betartják-e az ott dolgozók. A terméknél ellenőrizni kell, hogy van-e benne kórokozó, illetve az összetevőket is meg kell vizsgálni, ahogyan azt is, feltüntették-e az allergéneket, például a mogyorót. Fontos ellenőr maga a fogyasztó is: ha egy tudatos vásárló egy kétes terméket nem vesz meg, azzal magát védi, ha pedig szól a hatóságnak, akkor másokat is.

– A tudatos vásárlóknál maradva, a Nébih több programot – például Szupermenta, Maradék nélkül – indított az elmúlt években. Nézzük az utóbbit. Európában, de sajnos itthon is irdatlan mennyiségű élelmiszer végzi a kukában. Mi az ellenszer?

– A Maradék nélkül programmal – bár még gyerekcipőben jár – már eljutottunk iskolákhoz is: arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a fogyasztók tudatosabban vásároljanak és használják fel az élelmiszert.

– A Szupermenta programsorozatot hogyan lehet értékelni?

– A Szupermenta népszerűsége igazolta a létjogosultságát. Ebben egy vegyes rendszert találtunk ki, hiszen először áttekintik a kollégák a láncrendszert, hol és mit érdemes vizsgálni. Utána a termékteszteken a jogszabályi előírásokat ellenőrizzük, így a jelöléstől, a csomagolástól a beltartalmi értékeken keresztül a gyorsan romló élelmiszerek biztonsági mutatójáig. Ehhez párosul egy kedveltségi vizsgálat, ami új elem. Ez segítséget nyújt a vásárlóknak a kiválasztásban, hiszen összehasonlítja az adott termékkör áruit. Tavaly tizenöt-húsz Szupermenta-vizsgálatot végeztünk el, idén ezt növelni szeretnénk. Elsősorban élelmiszereket tesztelünk így, például a baromfivirsli-vizsgálat felkeltette az érdeklődést. Ám vizsgáltunk már kutyanyakörvet és muskátlitápoldatot is.

– Általában véve mi a trend, több-e avagy kevesebb-e a szabálytalanság?

– Az ellenőrzési rendszerünk vizsgálatai alapján általában is javulást tapasztalunk. Az élelmiszer-előállítók egyre következetesebben tartják be az előírásokat, és az összetételre is jobban figyelnek.
A termékteszteken elvétve találunk kiugró, súlyos hibát, de akkor a termék sorsáról is intézkedünk.

– Tavaly hány vizsgálatot végzett el a Nébih, mekkora összegű bírságot szabott ki?

– A Nébih laboratóriumi hálózatot működtet, tavaly egymillió mintából – amelyet közösen gyűjtöttünk a megyei kormányhivatalokban dolgozó kollégákkal – csaknem kétmillió vizsgálatot végeztünk el. Összesen 58 ezer ellenőrzést végeztünk tavaly, ezeknek a javát a megyékben. Az általános ellenőrzéseket a megyei kollégák végzik, a központ a kiemelt ügyekre koncentrál a csalás, hamisítás esetében. Tavaly összesen 718 millió forint bírságot róttunk ki csaknem háromezer-négyszáz esetben.

– Mennyire jellemző itthon a termékhamisítás?

– Magyarországon a helyzet legalább olyan jó, sőt jobb, mint Európában. Sajnos, azt látni kell, hogy a hamisítás, csalás a világon a második legjövedelmezőbb illegális tevékenység a kábítószer után. Növényvédőszer-hamisítási ügyben például huszonöt helyszínen ellenőriztünk egy akció során tavaly nyáron, kétezer-hatszáz kilogrammnyi hamis terméket foglaltunk le. A csomagolás megtévesztésig hasonlított az eredeti áruhoz, egyértelműen szándékos csalásról volt szó. A külföldi növényvédőszer-előállító cég annyira értékelte a munkánkat, hogy elismerő oklevéllel köszönte meg.

– Milyen termékköröket hamisítanak még?

– Folyamatosan változik, hogy melyik évben mi éri meg a hamisítók szerint. Az megfigyelhető, hogy bizonyos nagy értékű alapanyagokat, ha ki lehet cserélni, akkor előszeretettel kicserélik. Több évre visszamenőleg találunk olyan sajtnak látszó tárgyat, ami nem sajt, mert növényi zsírból készül, nem tejből. Jellemző a machinálás a gyümölcstartalommal is. A hamisítást a helyzet és a piac szüli, a Nébihnek folyamatosan alkalmazkodnia kell ezekhez a körülményekhez. Ehhez a laboratóriumi és az adatelemzési módszereinket is fejleszteni kell, az elektronikus közúti áruforgalom- ellenőrző rendszer (ekáer) jó alap. A Nébih kiemelt ügyek igazgatósága munkatársainak a tettenérésre kell összpontosítaniuk, és a hatósági fellépésben a visszatartó erőt kell sugározniuk. Azt tapasztaljuk, hogy míg egy bírságot nem fizetnek ki, az érintett cég eltűnik, addig az árukészlet lefoglalása azonnali kárt okoz a csalóknak.

– Mekkora a hamisítás miatt lefoglalt áruk mennyisége évente?

– Az utóbbi éveket nézve, pontosan 2012 őszétől 2016 végéig a hamisítás miatt lefoglalt árumennyiség elérte az ötezer tonnát. Ez kilencmilliárd forint adóelkerülés felderítését jelenti, sok esetben a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV) együtt. Ha a jogsértést megállapítják, akkor az valószínűleg a nyomonkövetési dokumentációk hiányát is jelenti. Felvetődött korábban, hogy hamisított élelmiszereket kapjanak a hajléktalanok, ám ez azért nem kivitelezhető, mert az áruk eredete nem ismert, ezért emberi fogyasztásra alkalmatlanok. Tervbe van véve, hogy felvesszük a kapcsolatot állatkertekkel, de nem tudunk garanciát vállalni, hogy a lefoglalt, hamisított áru fogyasztásra egyáltalán alkalmas.

– Már nemzetközi akciókkal is fellépnek a hamisítókkal, élelmiszer-hamisítókkal szemben. Erre jó példa az Opson művelet.

– Igen, nemzetközi összefogásban hatékonyabban lehet fellépni az élelmiszer-hamisítás ellen, ezt megmutatta az Opson VI. is. Szükség volt és szükség is lesz ilyen jellegű akciókra. A hatvanegy ország részvételével 2016 decembere és 2017 márciusa között tartott akcióban, amelyet az Europol és az Interpol koordinált, 9800 tonna élelmiszert és több mint 26,4 millió liter egyéb árut, összesen 13 millió darab terméket foglaltak le, s ezek összértéke mintegy 230 millió euró. Ezek között voltak olívaolajok, alkoholos italok, ásványvizek, de luxuscikkek is, például kaviár. Itthon az akcióban a NAV és a Nébih szakemberei több mint 47 tonna élelmiszert és 107 ezer liter egyéb terméket vontak ki a forgalomból, így hamisított mézet, alkoholos italokat, zöldséget is.

– A Nébih összehasonlító vizsgálatot végzett az itthon és külföldön kapható ugyanazon élelmiszerek vonatkozásában. Az eredmény nem lett biztató.

– Ezek általában a jogszabályoknak megfelelő termékek mindkét oldalon, csak összehasonlítva látszik az, hogy ugyanazzal a márkanévvel, ugyanazzal a küllemmel esetleg más alkotóelemekből állnak. Azt lehet látni, hogy a különbség tetten érhető, amit fogyasztói visszajelzések is megerősítenek. Sör, üdítők, olívaolaj esetében is fennáll a differencia az alkotóelemek tekintetében. Az összehasonlítást hitelesen megtettük a begyűjtött minták alapján.

– Ugyanakkor az élelmiszer-biztonsági fonákságok nem egyszer emberéleteket követelnek. Ilyen eset volt a 2011-es németországi E-coli-járvány is. Mi lett annak a tanulsága?

– Jól példázza az élelmiszer-biztonsági feladatok összetettségét a hat évvel ezelőtti németországi E-coli-járvány, amely több tucat halálos áldozatot követelt, kétezer ember pedig kórházba került. A kór megtörte az uborkaágazatot, holott nem is az volt a ludas, hanem a csíráztatott görögszénamag, amely Egyiptomból származott, amivel kapcsolatban az is felvetődött, hogy humán fekáliával is trágyázták. Nem volt hőkezelve, csíraként, minimális mennyiségben került egy salátakeverékbe, de ez is mutatja, hogy milyen kis elem mekkora nagy kárt okozhat. Az élelmiszerbiztonsági folyamatot senki sem felügyelte. Az ügy következménye az lett, hogy az unióban a csíraüzemek működését is előzetes engedélyhez kötötték.

– Sajnos nálunk is előfordultak gyomorforgató esetek az elmúlt években.

– Akadt olyan eset, hogy egérürülék, meztelen csigák voltak egy tofuüzemben, illetve lejárt minőségű tojások ezrei hemzsegtek légylárváktól. Megtörtént az is, hogy marhahúst hamisítottak lóhússal, vagy gesztenyemasszát rizsliszttel, illetve burgonyapehellyel.

– Az esetek jókora hányada valószínűleg ki sem derül.

– Szakemberek szerint az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos megbetegedések akár nyolcvan százalékát is homály fedi, de azt tapasztaljuk, hogy a zöldszám- rendszer révén egyre több bejelentés érkezik. Mi akkor tudjuk jól beazonosítani az élelmiszer eredetű betegségeket, ha van egy humán eredmény, amely összeköthető egy adott élelmiszerrel. Ma már egyre fejlettebb, egyre pontosabb a különböző kórokozók beazonosítása. A visszaesőknek magasabb összegű bírsággal és gyakoribb ellenőrzésekkel kell számolniuk. Egyébként a kifogásolt vállalkozások adatai fent vannak a Nébih honlapján, és a jogsértésekről is lehet tájékozódni. Ha hitelesen tud tájékozódni a fogyasztó, akkor nagyobb a bizalma. Mi ezt szeretnénk erősíteni, hogy a magyar termékek iránt nagyobb legyen itthon a bizalom.