Gazdaság

A fejlesztés a kulcs a sertéságazatban

Az embargó azokat a cégeket érinti érzékenyen, amelyek árbevételének jelentős hányadát a távol-keleti export adja

A sertéságazatra vonatkozó embargó pillanatnyilag az export 20-22 százalékát érinti, s ez az összes termelés hat-nyolc százaléka, tehát nemzetgazdasági szinten számszakilag nem jelent nagy gondot – mondta lapunknak Tresó István, a K & H Agrárfejlesztési Főosztály vezetője, akit a múlt héten bejelentett orosz sertéshúsembargó kapcsán kérdeztünk.

sertes
(Fotó: MH)

A sertéspestis apropóján összehasonlítottuk a jelenlegi helyzetet a baromfiinfluenza okozta károkkal és megoldási lehetőségekkel. Tresó István, a K & H Agrárfejlesztési Főosztály vezetője elmondta, a baromfiágazat túl van a krízisen, újból az egyik legintegráltabb és legeredményesebb ága az agráriumnak.Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az influenza áldozata döntő mértékben a víziszárnyas ágazat volt, a tartási körülményekből fakadó sokkal nagyobb kitettség miatt. A hatóságok a telepek újraindításához szigorú feltételeket írtak elő.

Kifejtette, a sertéságazatra vonatkozó embargó pillanatnyilag az export 20-22 százalékát érinti, s ez az összes termelés hat-nyolc százaléka, tehát nemzetgazdasági szinten számszakilag nincs nagy probléma. Ugyanakkor azokat a cégeket, ahol magas az árbevételen belül a távol-keleti – főként Japán – export, érzékenyen érintheti az embargó.

Az igazi erőpróba akkor következik be – folytatta Tresó István –, ha a vírus nyugat felé terjed, és eléri a nagy sertéshús-exportáló országokat, Németországot, Hollandiát, Dániát. Az ő távol-keleti piacról történő kitiltásuk egyenes következménye lehet, hogy felhalmozódó készleteikkel elöntik az európai pia­cokat, hat-tíz hónapra erősen lenyomva a hús árát.

A szakértő szerint a megoldás egyértelműen a fejlesztés, azok a beruházások, amelyek jelentősen javítják a hatékonyságot és magas szinten biztosítják az állategészségügyi feltételeket. Megírtuk, a múlt hét elején Oroszország is ideiglenes embargót vezetett be a magyar élő sertésre és hústermékekre, Heves megyében pedig nőtt azon állatok száma, amelyeknél kimutatták az afrikai sertéspestist.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) országos főállatorvosa ugyancsak a hét elején jelentette be, újabb fertőzött vaddisznót találtak Heves megyében, s április 21. óta összesen öt tetemnél mutattak ki afrikai sertéspestist. Bognár Lajos szerint a betegség Heves megye M3-as autópályától északra eső területét érinti, ahol a Nébih minden kilőtt vaddisznót megvizsgál, ezzel próbálva megakadályozni a vírus terjedését.

Az adott területen nyilvántartásba veszik és szigorúan ellenőrzik a házi sertéseket, az eddigiekben nem találtak a betegségre utaló tüneteket. Az egyik legnagyobb kockázat ugyanakkor az lehet, ha – felelőtlen emberi magatartással – a fertőzött területről élelmiszer-hulladék kerül a házi sertések közelébe. Április végére egyébként a Heves megyében elhullott állat fertőzöttségének kimutatását köve­tően több ország is kitiltotta a magyar sertéshúst.

A Nébih ezzel kapcsolatban akkor közölte, az Európai Unió arra törekszik, hogy csak a korlátozás alatti terület kerüljön tiltás alá. Ugyanakkor a hivatal később azt is közzétette, a fertőzött állat miatt Szerbia, Japán, Tajvan, Szingapúr és Dél-Korea is kitiltotta piacáról a Magyarországról származó sertéshúst és sertés eredetű termékeket.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom