A családi gazdaságok megerősítése a célja a földszabályozásnak

– Miért volt szükség a földtörvény megalkotására, és miért egy éve, május 1-jén vezették be?

– Hazánk az európai uniós csatlakozásakor vállalta, hogy a hétéves, külföldiekre vonatkozó földvásárlási moratóriumot, majd meghatározott feltételek mellett további három évvel meghosszabbított átmeneti időszakot követően összhangba hozza a földszerzés szabályozását az uniós rendelkezésekkel. Ezek a rendelkezések a letelepedés és a tőke szabad áramlásának uniós jogi elvei, ebből következik, hogy egyenlő elbánást kell biztosítani a magyar és az uniós állampolgárok között. A moratórium lejártával a törvényhozás jogalkotási kényszerhelyzetbe került, hiszen a külföldi állampolgárokra vonatkozó földszerzési tilalom a továbbiakban nem volt fenntartható. Ezt a jogalkotási folyamatot használta fel a kormány arra, hogy törvényi szinten is megvalósítsa a birtokpolitikai elképzeléseit, amelynek középpontjában a kis- és középüzemek megerősítése, és a családi gazdaságokon alapuló termelési struktúra, valamint az állattartás erősítése szerepel.

– Így lényegében hármas célt szolgált a törvény megalkotása és bevezetése?

– Igen, összhangba hozta a magyar földszerzésre vonatkozó szabályozást az uniós jogokkal, a külföldiek földvásárlási moratóriumának lejártával biztosította a kormány célját, tehát azt, hogy a családi gazdaságok, kis- és közepes agrárvállalkozások szerezhessenek termőföldet.

– Megvalósultak a családi gazdaságok, kis- és közepes üzemek megerősítését célzó elképzelések?

– Teljes mértékben. Az eltelt egy év igazolta a törvény alkalmasságát, a szervezetek, hatóságok elsajátították az új szabályozási környezetet. Nem utolsósorban a gazdálkodók is megismerték az új előírásokat, több mint százezren kérelmezték felvételüket a földműves nyilvántartásba, ami a föld tulajdonjogának, valamint használati jogosultságának nélkülözhetetlen személyi feltétele. Emellett csaknem ötezer vállalkozás kérelmezte a mezőgazdasági termelőszervezeti státus felvételét, amely a földbérlethez szükséges. Láthatjuk, hogy a vidéki lakosság széles körben igazodik a földszerzés új feltételrendszeréhez, mivel a több mint negyvenezer földtulajdonszerzésre irányuló kérelem közül csak az ügyek tizenöt százalékában kellett elutasító döntést hozni.

– Több szervezet, valamint ellenzéki képviselő szerint részrehajló döntések születnek arról, ki kapja meg az adott termőterületet. Erről mik a tapasztalatok?

– Nem igazolódtak be azok a vádak, amelyek szerint az igen erős hatáskörrel rendelkező Nemzeti Agrárgazdasági Kamara részrehajló döntéseivel akadályozza a magyar földpiac működését, mert az esetek hozzávetőleg nyolc százalékával fordult csak elő, hogy a kamara élt a törvényi vétó jogával.

– Megváltoztak a haszonbérbe adás feltételei. Kik járnak jól az új előírásokkal?

– Az új elővásárlási és elő-haszonbérleti sorrend megnyitotta az utat az elaprózódott parcellák egységesítése előtt azáltal, hogy e jogosultságok alapján a helyi gazdák tudják elsősorban megszerezni a földek tulajdon- és használati jogosultságát. Szintén az elővásárlási és elő-haszonbérleti jogosultsági rendszernek köszönhető, hogy az állattartó telepek az állatállományuk takarmányozásához szükséges földterülethez hozzájuthatnak, ami fokozza a versenyképességüket.

– A nagybirtokosokat és a spekulánsokat távol tartja a szabályozás?

– Határozottan véd a szabályozás a spekulánsoktól. A földműves minőséghez szükséges szakismereti követelmény és a személyes művelési kötelezettség törvényi szabályozása valóban távol tudta tartani a magyar földpiactól a spekulánsokat, akik nem termelési, hanem befektetési céllal akarnak földet szerezni, felverve ezáltal a földárakat, és ellehetetlenítve azokat, akik valóban gazdálkodnának. A korábban hatalmas, egy tulajdonos által fenntartott nagybirtokoknál az ezerkétszáz hektáros birtokmaximum bevezetésével lehetőség nyílik arra, hogy a korábbi nagyüzemi termelésből leválasztott területeken a helyi családi gazdálkodók boldogulhassanak.

– Hosszú távon sem tudják kijátszani a törvényt a nagybirtokosok?

– A törvény legfontosabb hatása, hogy meg tudja akadályozni a nagy vásárlóerővel rendelkező és a korábbi időszakok eltérő támogatáspolitikájával feltőkésített külföldi befektetők földszerzését. Az ő megjelenésük a magyar földpiacon lehetetlen helyzetbe hozná a gazdákat.

– Említette, hogy már nem a nagybirtokosok, spekulánsok vannak kedvező helyzetben. De mi van azokkal, akik a törvény hatályba lépése előtt szereztek területet csalással, zsebszerződésekkel?

– Sikerült megakadályozni az újabb zsebszerződések megkötését is, mivel ezek a dokumentumok biztonsági elemekkel ellátott okmányok. Ezáltal sikerült megakadályozni a korábban dátum nélkül aláírt szerződések hatályba lépését is. A korábban dátum nélkül aláírt okiratok már semmit sem érnek, sőt egy elfogadott törvényi rendelkezésnek köszönhetően polgári jogi kötőerővel sem rendelkeznek. Szintén értéktelenné váltak azok a papírok, amelyek valamilyen színlelt szerződéssel kívánták biztosítani a föld megszerzését a csalással eljáró külföldiek számára. Az ilyen szerződő személy a korábban megfizetett fiktív vételárat sem követelheti vissza, egyetlen esélye a földszerzésre a szerződéskötés a magyar törvények maradéktalan, mindenkire egyformán vonatkozó betartásával. A földforgalmi törvény kizárja az olyan személyeket a föld megszerzésének a lehetőségétől, akik korábban zsebszerződést kötöttek.

– Több kötelezettségszegési eljárást is indított az Európai Bizottság a szabályozás miatt. Mit kifogásolnak Brüsszelben?

– A bizottság a tőke szabad áramlásának korlátozása miatt átfogó, több tagállamra kiterjedő vizsgálat keretében tekinti át a hazai földszabályozást, azt vizsgálja, hogy összhangban áll-e az uniós joggal. A 2014 júniusában indult eljárás során számos kérdést kaptunk a bizottságtól, amelyeket a kormány megválaszolt, azzal érveltünk, hogy a szabályozás összhangban van az uniós jogrendszerrel. A bizottság 2015. március 26-án küldött egy hivatalos felszólítást, amelyben elismerte, hogy számos kérdést tisztáztunk, de a válaszok nem tudták teljes mértékben eloszlatni a felmerült aggályokat.

– Mivel érveltek?

– Álláspontunk szerint a törvény által tartalmazott számos korlátozásra jogalapot biztosít az Európai Unió Bíróságának az esetjoga, a szabályozás illeszkedik az uniós Közös Agrárpolitika céljaihoz. Ilyen közérdekű indok a vidék népességmegtartó, jövedelemtermelő és foglalkoztatási képességének megőrzése, településszerkezeti okok, az életképes birtokszerkezet kialakítása, a piaci nyomásnak ellenálló, rendeltetésszerű földhasználat biztosítása, a zöld területek fenntartását lehetővé tevő földtulajdon-megoszlás, az ésszerű földhasznosítást biztosító tulajdonosi megoszlás megkövetelése, a mezőgazdasági művelés megőrzése, valamint a turizmus mellett az egyéb gazdasági tevékenységekből származó bevétel biztosítása.

– Kell-e módosítani egy év tapasztalatait követően a földtörvényt?

– Mivel sarkalatos, kétharmados törvényről van szó, ezért feltétlenül szükséges, hogy a javítások kellően megalapozottak legyenek, azaz jelentős számú tapasztalatra van szükség. Emellett a Földművelésügyi Minisztérium a jogalkalmazói visszajelzések alapján nyitott a törvény szükséges korrekciójára. Nem elég, hogy magának a törvénynek az egyéves tapasztalatait végignézzük, szükséges az is, hogy ugyanennyi tapasztalat gyűljön össze a törvény alkalmazásáról és a bírósági jogértelmezésről. Az eddigi visszajelzések alapján kisebb pontosításokra lehet szükség.