Gazdaság
A bürokráciát csökkenteni kell, újabb fejlesztési programok indulhatnak el
„Nem lehetetlen a gazdasági növekedés fenntartása, de az államnak még jobban kell működnie” – közölte Lázár János miniszter
„Nem lehetetlen a gazdasági növekedés fenntartása, de az államnak még jobban kell működni” – e szavakkal kezdte előadását Lázár János a Budapest Economic Forumon. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a kormánynak külön programot kell alkotnia a fellendítésre. A Nemzetgazdasági Minisztérium a bankszövetséggel elkészíti ezt, és az év végéig eljuttatja a kormánynak. A programokat meg is nevezte Lázár János, az egyik a nemzeti beruházási, a másik a nemzeti infrastruktúra-fejlesztési lehet.
Szerinte még tovább kell erősíteni az állami szerepet a Magyar Fejlesztési Banknál, a Magyar Postánál és a takarékszövetkezeteknél. Igen fontos a bürokrácia csökkentése, sőt a dolgozói létszámot is apasztani kell. Lázár szerint a gazdasági növekedést a közlekedési beruházások emelésével, a lakásépítések támogatásával és az elektronikus infrastruktúra kiépítésével is el lehet érni. A miniszter szintén fontosnak tartja, hogy az állami fejlesztési alapból azt a száz magyar céget is kiemelten kell segíteni, amely nem fér bele a kis- és középvállalatok kategóriájába, fejlesztésük nem illeszthető be az uniós irányelvekbe.
Ami az európai uniós forrásokat illeti, Lázár János többször is hangsúlyozta: óvatosan kell a mostani ciklusban gazdálkodni a pénzzel, Budapest és Pest megye különösen kényes helyzetben van, hiszen ide most brüsszeli forrás nem jut. Mindennek ellenére szerinte kiemelt fejlesztések kellenének itt is, hiszen a gazdaság itt növekszik a legerősebben. Lázár azt mondta, a kormány ezt „saját zsebből” oldja meg. Ez százharmincmilliárd forintot jelent a büdzséből. Lázár János beszélt arról is, hogy az ideihez hasonló, 2016-os gazdasági növekedéshez legalább kétezermilliárd forint uniós forrást kellene kifizetni jövőre, „ám én még nem találkoztam olyan szakértővel, aki ebben realitást látna”. Hozzátette: akár ezerhatszázmilliárd forintot is ki lehet préselni majd az intézményrendszerből. Megjegyezte: 2015-re 2700 milliárd forint értékben 133 pályázatot „vállaltak” a tárcák, ebből eddig 27 pályázatot írtak ki 650 milliárd forintra. A „megtáltosodás” lehetősége nyitva áll ugyan, de – mint fogalmazott – „szükség lesz eszközök bevetésére”. Hat hete van a kormánynak arra, hogy összerendezze a 2014–2020-as ciklus indítását, és elkerülje a 2010 előtti hibákat.
A nemzeti infrastruktúra-fejlesztésről Lázár János bővebben beszélt a tegnapi Kormányinfón. A nagyobb projektek közé sorolta a budai Vár körüli beruházásokat, a Városliget-projektet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fejlesztését és az új fővárosi közkórház létrehozását.
A Portfólió konferenciáján éles vita alakult ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) önálló monetáris politikája alakításának képességéről Surányi György volt elnök és Nagy Márton jelenlegi jegybanki alelnök között. Surányi szerint ugyanis egy kis, nyitott gazdaságban nem igazán lehet magunkat függetleníteni a nagy jegybankok kamatciklusától. Nagy Márton szerint az elmúlt évek intézkedései mind-mind ennek az autonómiának a megteremtése irányába mutattak, ráadásul sikeresen, hiszen csökkent a külső sérülékenység, a piaci hozamkörnyezet alacsony, a Növekedési Hitelprogram (NHP) pedig a vállalati hitelezés még nagyobb csökkenésétől óvta meg a rendszert. A jegybank alelnöke hangsúlyozta, az MNB minden eszközzel arra törekszik, hogy egyre inkább függetlenítse magát az Amerikai Egyesült Államok jegybankjától illetve az EKB monetáris politikai ciklusától. Karvalits Ferenc korábbi alelnök szerint az MNB olyan elköteleződéseket vesz magára az NHP és az Önfinanszírozási program keretében, ami nem a jegybank feladata. Bod Péter Ákos a Corvinus professzora szerint jó az önfinanszírozási programunk, de az eurózónába való belépés lett volna a megoldás a sérülékenység csökkentésére. A kereskedelmi bankok között is vita alakult ki: többek szerint nehezen elérhető álom a bankszektornak a tízszázalékos tőkearányos megtérülés elérése.
A miniszterelnökséget vezető miniszter főbb üzenetei
– A bürokráciát a dolgozók létszámával együtt csökkenteni kell
– Pest megye és Budapest évek múlva szétválhat, a megye több mint százmilliárdos kompenzációt kaphat
– Erősítik az állami bankok, a posta és a takarékszövetkezetek szerepét
– El kell indítani a nemzeti beruházási programot és a nemzeti infrastruktúra-fejlesztési programot. Ide tartozik például a Liget projekt, a budai Vár felújítása, valamint a fővárosi közkórház létrehozása
– Létszükséglet a két százalék feletti bővülés
– Nem csak az uniós forrásokra kell támaszkodni
Mérséklődő adósság
Teljesíthető a magyarországi konvergenciaprogramban alapul vett 3,1 százalékos GDP-növekedés és a 2,4 százalékos kormányzati hiány az idén – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az év végi államadósság várhatóan a GDP (bruttó hazai termék) 76,1 százalékára mérséklődik, amit az uniós források idei tényleges pénzforgalmi beérkezése befolyásolhat. Az idei nominális hiány és adósság a tavaszi számításokhoz képest érdemben nem változott. A 2014. tavaszi 2,6 százalékról 2,5 százalékra módosult a GDP-arányos hiány, míg az adósság 76,9-ről 76,2 százalékra mérséklődött tavaly. A kormányzati szektor 2014-es hiánya 812,2 milliárd forintra csökkent őszre a márciusban közölt 829,1 milliárdról.
Együttműködés
Az Európai Bizottság jóváhagyta a Szlovákia és Magyarország közötti, határokon átnyúló együttműködést támogató új cselekvési programot, és pénzügyi támogatást nyújt ahhoz – közölte tegnap a távirati irodával az európai uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény. A program összességében 172 millió eurót irányoz elő erre a célra a 2020-ig terjedő időszakra, és abból 146 millió eurót biztosít az Európai Bizottság az Európai Regionális Fejlesztési Alap. A program főként a mobilitás – azon belül pedig leginkább a munkaerő-mobilitás – növelésére irányul. Ez azt jelenti, hogy integráltabb munkaerőpiacot akarnak kialakítani határokon átnyúló jelleggel. Ezen kívül beruházások jöhetnek a tömegközlekedésben is.