A britek többsége támogatja, hogy az EU-munkavállalók ne részesüljenek kedvezményekben

A brit kormány e héten közzétett elvi állásfoglalása szerint a Brexit után azonos szabályok lépnének életbe az Európai Unióból és az EU-n kívüli országokból érkezők letelepedésének és foglalkoztatásának engedélyezésére.

A legnagyobb brit közvélemény-kutató csoport, a YouGov 3168 fős választói minta bevonásával elvégzett, szerdán ismertetett felmérése azt mutatja, hogy a britek abszolút többsége ezzel egyetért. Az elképzelést a válaszadók 53 százaléka helyeselte, és csak 21 százalék támogatná, hogy a Brexit után Nagy-Britanniába települő uniós állampolgárok "különleges státust" kapjanak.

A vizsgálat szerint az országos átlagon belül különösen kiugró a kormányzati tervvel egyetértők aránya azok körében, akik a brit EU-tagságról 2016-ban rendezett - a kilépésre voksolók által szűk, 51,9 százalékos többséggel megnyert - népszavazáson a Brexitre szavaztak. Közülük 70 százalék szeretné, ha az EU-ból érkezőkre ugyanolyan bevándorlási szabályok lennének érvényesek a brit EU-tagság megszűnése után, mint más országok állampolgáraira, és mindössze 11 százalékuk támogatná az uniós polgárok nagy-britanniai letelepedési és munkavállalási kérelmeinek kedvezményes elbírálását a Brexit után is.

A YouGov felmérése szerint azok körében is relatív, 43 százalékos többségben vannak az EU-bevándorlók különleges státusát ellenzők, akik a referendumon a bennmaradásra szavaztak. Ebben a választói körben ugyanakkor 35 százalék támogatná, hogy az EU-állampolgárok akkor is kedvezményes bevándorlási elbírálásban részesüljenek, ha a Brexit után érkeznek Nagy-Britanniába.
 

A konzervatív párti brit kormány e héten elfogadott állásfoglalása szerint az EU-ban maradó országok Nagy-Britanniában letelepedni kívánó állampolgárai a brit EU-tagság megszűnése után elvileg már nem részesülnének kedvezményesebb engedélyezési elbánásban, mint azok, akik az unión kívüli országokból érkeznek. Ez azonban egyelőre inkább csak szándéknyilatkozat és vitaanyag, semmint részleteiben kidolgozott, végleges döntés.

A brit kormány jelenleg érvényes tervei szerint azok az uniós állampolgárok, akik a brit EU-tagság jövő márciusra várható megszűnése után tervezett átmeneti időszak végéig, 2020. december 31-ig eltöltöttek öt évet életvitelszerűen Nagy-Britanniában, változatlan jogosultságokkal állandó letelepedési engedélyért folyamodhatnak.

Akik a brit kilépés előtt érkeznek, de az átmeneti időszak végéig még nem tartózkodnak öt éve Nagy-Britanniában, kitölthetik az ötéves tartózkodási időszakot, és utána kérelmezhetnek végleges letelepedett státust.

A brit kormány azonban már korábban is jelezte, hogy a Brexit után mindenképpen megszűnik a megkötések nélküli bevándorlás az Európai Unió országaiból.

A francia pénzügyminiszter szerint az EU-nak vannak sürgetőbb feladatai annál, hogy Nagy-Britannia jövőjével foglalkozzon, mégpedig leginkább a saját jövője

Az EU vezetői a múlt héten elutasították Theresa May brit kormányfő javaslatait a Nagy-Britannia európai uniós kiválása (Brexit) utáni időszakra vonatkozó kereskedelemre, kitartottak álláspontjuk mellett, hogy a brit javaslatcsomag aláásná az EU egységes belső piacát. 

Mint Le Maire hangoztatta, a britek meghozták döntésüket, és ez rendben is van. "Vannak azonban sokkal fontosabb dolgok az EU számára, mint az Egyesült Királyság jövője. Ez EU számára saját jövője a fontosabb" - húzta alá a miniszter a szerdán ismertetett nyilatkozatában.

"Öngyilkossággal ér fel minden olyan döntés, amely az európaiakban azt a benyomást kelti, hogy el lehet hagyni az Európai Uniót és közben meg lehet tartani a tagság minden előnyét" - magyarázta Le Maire. Most az euróövezet megerősítése a legfőbb feladat- tette hozzá.

Párizs nem akarja, hogy a Londonnal folyó Brexit-tárgyalások elhúzódjanak, Emmanuel Macron a múlt héten azt mondta, reméli, hogy Nagy-Britannia a jövő hónapban ú javaslatcsomaggal áll elő.

Theresa May ugyanakkor kitart úgynevezett Chequers-terve mellett, annak ellenére, hogy az elképzelés saját pártjában sem élvez egyhangú támogatást. Azt vetette az EU szemére, hogy nem adtak részletes magyarázatot tervének elutasítására.

Az EU a kezdetektől kitart amellett, hogy nem lehet a tagság előnyeit "kimazsolázni", az egységes piac alapjául szolgáló négy szabadság, az áruk, a szolgáltatások, a munkaerő és a tőke szabad áramlása nem választható el egymástól. A Chequers-terv viszont leállítaná a szabad munkavállalást, és a szolgáltatásnyújtás szabadságát. Az Egyesült Királyság a brit miniszterelnök elképzelése szerint pusztán az áruk területén maradna tagja az egységes piacnak, és önálló kereskedelempolitikát is követel Londonnak. Ez viszont odavezethet, hogy London külön szabadkereskedelmi megállapodást köthet Washingtonnal vagy Pekinggel, majd ezek az áruk szabadon áramolhatnának szerte az unióban, ami aláásná a belső piacot.

Macron kormánya kéthetente tart ülést, hogy gyakorlati előkészületeket tegyen arra az esetre, ha Nagy-Britannia megállapodás nélkül "zuhan ki" az Európai Unióból. A kilépés ugyanis 2019. március 29-én éjfélkor jelen állás szerint automatikusan megtörténik, ha sikerül megállapodni a Brexit feltételeiről, ha nem. Elemzések szerint ez súlyos megrázkódtatást jelentene az európai gazdaságnak, de az Egyesült Királyságot még súlyosabban érintené, s szinte katasztrofális következményekkel járna a szigetország számára.

 A brit Munkáspárt vezetője szerint "nemzeti katasztrófával" érne fel, ha Nagy-Britannia megállapodás nélkül "zuhanna ki" az Európai Unióból.

Jeremy Corbyn a legnagyobb brit ellenzéki erő Liverpoolban rendezett éves kongresszusának szerdai zárónapján felszólalva kijelentette: ha a konzervatív párti brit kormány nem tud egyezségre jutni az unióval a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről, vagy ha lesz megállapodás, de azt a brit parlament leszavazza, a Munkáspárt új választások kiírásáért fog kampányolni.

Corbyn szerint a párt támogatni tudna egy olyan megállapodást, amelynek alapján Nagy-Britannia vámuniós kapcsolatrendszerben maradna az EU-val, és így nem lenne szükség a fizikai határellenőrzés visszaállítására Észak-Írország és az unióban maradó Ír Köztársaság között. Ha azonban a konzervatívok nem tudnak elérni egy ilyen megállapodást, akkor át kell engedniük a kormányzást annak a pártnak, amely erre képes - tette hozzá.

Az Európai Unióból való távozás (Brexit) után Nagy-Britannia vonzani fogja a legfényesebb elméket - jelentette ki szerdán, a Bloomberg vállalkozói fórum megnyitóján, New Yorkban Theresa May brit kormányfő.

Az új környezet lehetővé teszi, hogy vonzzuk a legtehetségesebbeket, és az egyik legjobb hely lesz a növekedéshez és az üzlet fejlesztéséhez, bármi is legyen a tárgyalások kimenetele az Európai Unióval - mondta.

"A mozgásszabadság véget ér, de új bevándorlási rendszert alakítanak ki, amely lehetővé teszi az üzleti élet és az egyetemek számára a legjobbak bevonzását az Egyesült Királyságba" - hangsúlyozta.

May megismételte: bízik benne, hogy Nagy-Britannia képes lesz jó kereskedelmi megállapodást kötni az unióval a Brexit utáni időre, de kijelentette azt is, hogy kormánya kész a távozásra megegyezés nélkül is.

A brit kormányfő hangsúlyozta: "bármilyen üzletről is legyen szó, a kilépés után a nagy-britanniai befektetések után kell majd fizetni a legalacsonyabb adót a G20 országcsoportban".

Kormányom teljes mértékben elkötelezte magát amellett, hogy folytassa kétoldalú kapcsolatait a már létező partnerekkel, és "dinamikus, ambiciózus szabadkereskedelmi megállapodásokat kössön az örök barátokkal és új szövetségesekkel" - jelentette ki.

Kormánya nem akar részleges partner lenni az egységes uniós piacon, és nem is akarja aláásni azt - mondta. Súrlódások nélküli kereskedelmet akarunk, ami mindenkinek érdeke - tette hozzá. Theresa May az ENSZ Közgyűlése 73. ülésszaka alkalmából tartózkodik New Yorkban.