Gazdaság

A biztonságos ellátás felett őrködik a MEKH

Tavaly ötezer határozatot hozott az energiahivatal, amelyhez a lakossági fogyasztók is fordulhatnak abban az esetben, ha nem jutnak egyezségre a szolgáltatójukkal

Kiemelt feladata a villamosenergia-, földgáz-, távhő- és víziközmű-szolgáltatási piacok ellenőrzése és az engedélyesek tevékenységének felügyelete a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak (MEKH). Az energiapiac és a közműszektor hatékony működése érdekében a MEKH 2017-ben 18 rendeletet adott ki, és több mint ötezer határozatot hozott. Ezen belül a MEKH számos, az energetikai szektorra vonatkozó feladatot ellát.

MEKH 20180531
A hőenergia háromnegyedét fűtésre és vízmelegítésre fordítja a lakosság (Fotó: Hegedüs Róbert)

Öt éve, 2013-ban alakult meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, amelynek jogelődje az 1994-ben létrehozott Magyar Energiahivatal volt. A MEKH küldetése, hogy a felhasználók megfizethető áron, biztonságosan és jó minőségben jussanak hozzá az energetikai és közműszolgáltatásokhoz. Ennek érdekében a hivatal összehangolt, több területet átfogó felügyeletet lát el – húzta alá Scherer Zsolt sajtófőnök.

A MEKH – önálló szabályozó szervként – az állam villamosenergia-, földgáz- és távhőellátással, víziközmű-szolgáltatással, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díjszabályozásának előkészítésével kapcsolatos feladatait látja el. Tevékenysége kiterjed az egységes nemzeti energiastatisztikával kapcsolatos feladatokra, valamint hivatalos statisztikai szervként különböző adatszolgáltatási kötelezettségeknek is eleget tesz.

Ha a tavalyi évet nézzük, az energiapiac és a közműszektor hatékony működése érdekében a MEKH tizennyolc rendeletet adott ki, és több mint ötezer határozatot hozott – mutatott rá Scherer Zsolt.

Fogyasztóvédelmi feladatkörében vizsgálja a szolgáltatások minőségét, az energiaszolgáltatók ügyfélkiszolgálási tevékenységének színvonalát, az úgynevezett garantált szolgáltatások kritériumainak megvalósulását, valamint a felhasználók szolgáltatásokkal való elégedettségét. A hivatal az engedélyesek gyakorlatát, felhasználókkal kapcsolatos eljárásait, intézkedéseit – a jogszabályban kijelölt járási hivatalokkal, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalokkal megosztott hatáskörben – felügyeli.

Tavaly számos ellenőrzés indult, amely egyebek mellett kiterjedt az engedélyesek számlázási, számlaküldési gyakorlatára, az egyedi fogyasztókat érintő szolgáltatás minőségére (adatszolgáltatás teljesítésére), a garantált szolgáltatások nem teljesítése esetén a kötbérek kifizetésére, illetve a behajtási költségátalány alkalmazásának módjára.

A MEKH ügyfélszolgálati tevékenysége során tavaly több mint tízezer alkalommal adott tájékoztatást a felhasználók számára, emellett két fogyasztóvédelmi kiadvány országos bemutatását és terjesztését is megszervezte. A több tízezer példányban megjelentetett Tájékoztató a felhasználóváltozásról, valamint Tájékoztató fizetési nehézségek esetére, illetve védendő fogyasztóknak című füzetek valamennyi megyei kormányhivatalban elérhetők.

Villamosenergia-piac

A villamosenergia-rendszer ellátási láncában az erőművi társaságok az általuk megtermelt villamos energiát a kereskedőknek, egyetemes szolgáltatóknak értékesítik, amelyek azt vagy a nagykereskedelmi piacon értékesítik tovább, vagy közvetlenül szolgáltatnak a felhasználóknak. A villamos energia – a fizikai áramlás szempontjából – a termelőtől a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) által üzemeltetett átviteli és a hat elosztói engedélyes által üzemeltetett elosztóhálózaton keresztül jut el a felhasználóig.

Scherer Zsolt elmondta, a hazai piac szerkezete alapvetően 1995 körül alakult ki, amikor a nagy erőművek többségét és a közüzemi szolgáltatókat az elosztóhálózatokkal együtt privatizálták. Jelenleg a meghatározó hazai erőművek termelésük többségét a korábbi közüzemi nagykereskedővel, a Magyar Villamos Művek Zrt.-vel (MVM) kötött középtávú megállapodások keretében értékesítik.

Egyetemes szolgáltatói és kereskedelmi engedéllyel összesen három társaság – az E.ON Energiaszolgáltató Kft., az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt. és az NKM Áramszolgáltató Zrt. – rendelkezett tavaly. A fogyasztók, illetve a felhasználói helyek számát tekintve a három említett társaság a kiskereskedelmi piac csaknem kilencvenhét százalékának ellátásáért felel. A hazai lakossági végfelhasználói ár európai összehasonlításban – a hivatal kimutatása szerint – 2017 decemberében az ötödik legalacsonyabb volt az Európai Unióban, 2018 áprilisában azonban két helyet javított.

A villamosenergia-ipari társaságok engedélyezése és felügyelete keretében a hivatal 2017-ben 3674 határozatot hozott, ezen belül pedig ötvenhét új engedélyt adott ki. A megújuló energiaforrást hasznosító termelők kérelmei alapján 2315 esetben állapított meg kötelező átvételi jogosultságot, emellett folyamatosan vizsgálta a kötelező átvétel szabályainak betartását.

A biztonságos villamosenergia-ellátás érdekében a hivatal folyamatosan vizsgálta a hazai villamosenergia-piac helyzetét, az engedélyesek aktivitását, tevékenységét. Ennek keretében ellenőrizte az erőművek téli felkészülését, a jogszabályban előírt tüzelőanyag-készletek meglétét, helyszíni ellenőrzéseket tartott, valamint kivizsgálta a rendkívüli időjárási körülmények által okozott elosztói üzemzavarokat is.

A villamosenergia-termelés egyre fontosabb része a megújuló energiaforrások által termelt energia. A megújuló energiaforrásból és hulladékból történő villamosenergia-termelés ösztönzésének egyik eszköze a kötelező átvételi (KÁT) rendszer, amelyben a villamos energia a piaci árnál magasabb, jogszabályban meghatározott átvételi áron értékesíthető az átvételre kijelölt Mavir részére. Tavaly január elsejétől a korábbi támogatási rendszerben új KÁT-jogosultságok már nem igényelhetők, de a 2016 végéig beérkezett kérelmekre kiadott jogosultságok továbbélnek. Kötelező átvételben csak 0,5 MW beépített teljesítmény alatti új erőművek, valamint a jelentős technológiai újítást bemutató, úgynevezett demonstrációs projektnek minősülő erőművek részesülhettek. A többi termelőnek ebben a rendszerben a villamos energiát a szabad piacon kell értékesítenie, és nem garantált árat kap az általa megtermelt energiáért, hanem a piaci árat kiegészítő zöldprémiumot.

Tavaly január 1-jével lépett életbe az új, megújuló támogatási rendszer (METÁR). A METÁR a korábbival szemben a piaci mechanizmusok felé tett lépést jelent, amely során a támogatásokat alapvetően pályázat keretében osztják el. A pályázatokat a MEKH írja ki és bonyolítja le. METÁR-támogatásban olyan megújuló villamosenergia-termelés részesülhet, amely új beruházáshoz kapcsolódik, és a beruházás kivitelezése a támogatás igénylésekor még nem kezdődött meg.

Földgázpiac

A liberalizált földgázpiacon a hazai felhasználók dönthetnek a saját jogon történő földgázbeszerzés és a földgázkereskedők által történő ellátás között. Az ellátást biztosító források származhatnak importból vagy hazai földgáztermelésből. Az egyetemes szolgáltatásban jelentős átalakulás ment végbe 2015 tavaszán a Főgáz Zrt. egyetemes szolgáltatói működési engedélyének az egész ország területére kiterjesztésével. A szolgáltató tavaly nyár óta NKM Földgázszolgáltató Zrt. néven működik.

Az importföldgáz-források túlnyomó részben orosz eredetűek, az ausztriai Baumgartenből érkező HAG-vezetéken vásárolt földgáz nagy része is innen származik. A hazai termelés – az előző évek csökkenő tendenciája után – tavaly minimális növekedést mutatott, emellett az importált mennyiség az előző évi szinthez képest több mint ötvenöt százalékkal nőtt. Ennek következtében a hazai termelés és import aránya 11:89 százalékban oszlik meg. A keleti irányú import az előző évekhez hasonlóan 2017-ben is meghaladta a nyugati irányú importot.

A hivatal a földgázpiaci szereplők engedélyezését és felügyeletét, valamint a földgázár-szabályozást érintően tavaly összesen 196 határozatot és 52 végzést hozott. Kilenc új működési engedélyt adott ki, és visszavonta egy egyetemes szolgáltató, egy földgázelosztó és négy korlátozott földgáz-kereskedelmi engedélyes működési engedélyét. A hivatalban hatvanhárom kötelezést és bírságot tartalmazó határozat született.

Tavaly a MEKH a földgázpiaci engedélyesek felügyelete keretében hatályos hazai gázipari szabályok alkalmazásának ellenőrzését, a földgázpiaci átalakulások felügyeletét, valamint az elektromos energiához hasonlóan az uniós szabályozások gyakorlatba ültetését látta el. Szintén a hivatal feladata volt a földgázellátás biztosítása – a MEKH folyamatosan felügyelte a megfelelő mennyiségű tartalék rendelkezésre állását és a folyamatos utánpótlást is.

Az egyetemes szolgáltatás keretében vételező felhasználók, így a lakossági fogyasztók is hatósági áron jutnak földgázhoz. Az egyetemes szolgáltatás végára 2017 során változatlan szinten maradt. A hazai lakossági ár – a hivatal kimutatása szerint – tavaly is az Európai Unió második legalacsonyabb földgáz- ára volt, most áprilisban pedig a vizsgált európai uniós fővárosok közül a magyar lakossági fogyasztók jutottak legolcsóbban földgázhoz.

Távfűtés

Magyarországon kilencvennégy településen összesen közel 650 ezer a távhővel ellátott lakások száma. A távhőszolgáltatók által értékesített hőenergia háromnegyedét a lakosság fűtési célra és használati melegvíz-fogyasztásra használja fel. Általánosságban elmondható, hogy egy településen egy távhőszolgáltató működik, azonban öt városban több távhőszolgáltatói működési engedélyes társaság is tevékenykedik.

A távhőszolgáltatók a hőenergiát vagy távhőtermelőtől vásárolják, illetve maguk állítják elő kazánokban, kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő berendezésekben gázmotorokkal, valamint geotermikus rendszerben. A távhőtermelésben felhasznált tüzelőanyag döntő részben földgáz.

A hivatal 2017-ben a távhőfelügyelet-engedélyezés területén 203 határozatot hozott, és két távhőszolgáltatói működési engedélyesnél végzett átfogó ellenőrzést. Tavaly két jelentős, ellátásbiztonságot érintő eljárás történt: az egyik Dunaújvárosban, a másik Budapesten. Mindkét esetben a mulasztások pótlására és a jogsértő állapotok megszüntetésére kötelezte a szolgáltatókat az energiahivatal.


Szemléletformálás

A MEKH társadalmi felelősségvállalási programjának hangsúlyos eleme a fogyasztók energiatudatos szemléletének formálása, ezért Energiakövetek címmel pályázatot hirdetett a felsőoktatási intézményekben természettudományos tárgyakat hallgató diákok számára. A kiírás igen népszerűnek bizonyult a hallgatók körében, 2017-ben csaknem negyven pályázat beérkezésével zárult. Tavaly négy felsőoktatási hallgató nyerte el az energiaköveti címet és a hozzá járó ösztöndíjat. A MEKH energiakövetei tizenkét város tizenhét általános iskolájában és gimnáziumában több mint 650 diák számára tartottak rendhagyó fizikaórákat, és hívták fel a fiatalok figyelmét az energiatudatos, energiatakarékos szemléletmód fontosságára. A hivatal az idén is meghirdette pályázatát, a mostani nyertesek a következő tanévben tartanak majd az ország több pontján és iskolájában rendhagyó, szemléletformáló tanórákat. A pályázat részletei és további hírek az Energiakovetek.hu honlapon érhetők el.


Összeállításunk a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal támogatásával készült