Gazdaság
A bíróság jövő héten kezdi a Quaestor-ügy tárgyalását
Tarsoly Csaba és társai ellen 5458 rendbeli csalás és sikkasztás gyanúja miatt emeltek vádat
Ibolya Tibor felidézte: a különösen jelentős kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt T. Csaba és társai ellen még 2015. március 11-én rendeltek el a nyomozást. A Fővárosi Főügyészség a mintegy százezer oldalas nyomozati anyag alapján 2016. január 29-én emelt vádat 5458 rendbeli csalás és sikkasztás gyanújával Tarsoly Csaba és társai terhére. Az elkövetési érték mintegy 77 milliárd forint a sértettek száma pedig meghaladja a harmincezret.
A Fővárosi Törvényszék április elején közölte, hogy a vádirat hiányosságainak pótlására szólította fel a Quaestor-ügyben eljáró bírói tanács a vádat emelő főügyészséget. Póta Péter, a törvényszék szóvivője akkor az MTI-nek úgy fogalmazott: a hiánypótlás elrendelése nem azt jelenti, hogy a vád ne lenne törvényes. A bíróság az előkészítő ülésen csupán arra hívta fel az ügyészt, hogy egyértelműsítse, pontosan mely vádirati cselekményekre vonatkoznak a bizonyítékok, mert a rendkívül nagy terjedelmű nyomozati anyag miatt erre szükség van.
A törvényszék még márciusban az ügy terjedelmét érzékeltetve közölte: 132 ezer oldalt tesz ki a nyomozati anyag, amelynek része még száznégy CD/DVD-lemez és egy öt terabyte kapacitású külső winchester is.
A felszólítás után a nyilvánosság előtt vita bontakozott ki a törvényszék és Ibolya Tibor főügyész között arról, hogy megfelelő volt-e a benyújtott vádirat előkészítése, szükség van-e hiánypótlásra. Ibolya Tibor akkoriban a többi között azt közölte az MTI-vel: a főügyészségnek nem áll módjában teljesíteni a törvényszék kérését, mert azt sem a büntetőeljárási törvény, sem a bírósági gyakorlat alapján nem lehet végrehajtani. A törvényszék viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a hiánypótló végzés ellen nincs helye fellebbezésnek, ha pedig nem teljesítik, annak eljárásjogi következménye van. (Ezzel a törvényszék feltehetően az eljárás megszüntetésének törvényi lehetőségére utalt.)
Az ügyészség május végén közölte, hogy 1548 oldalas vádiratának terjedelme további ezer oldallal bővült a Quaestor-ügyben, ezzel elhárult a tárgyalás kitűzésének akadálya.
Szijjártó Péter: ha a Quaestor nem fizette volna vissza MNKH állampapírjainak értékét, akkor sem kapnának több pénzt a károsultak
A külgazdasági és külügyminiszter szerdán egy más témában tartott sajtótájékoztatón kérdésre közölte: az MNKH 3,8 milliárd forint értékben csak állampapírokat tartott a Quaestornál, amikor az csődbe ment. Tény, hogy az állampapírok értékét a Quaestor visszafizette az MNKH-nak, de ez nem áll összefüggésben a Quaestor csődjével és azzal, hogy mekkora összeg áll rendelkezésre a károsultak megsegítésére - mondta.
Szijjártó Péter kifejtette: a Quaestor valószínűleg azoknak az állampapíroknak az eladásával fizette vissza az összeget, amelyeket az Magyar Nemzeti Kereskedőház ott tartott, vagyis nem a károsultak betett pénzéből adták vissza a pénzt. Ha ezt nem tette volna meg a Quaestor, akkor sem lenne több pénz a károsultak kártalanítására, mert az állampapírok nem vonhatók be a kártalanításba - mutatott rá.
A miniszter egyúttal visszautasította, hogy bárki politikai hasznot akarjon szerezni abból, hogy vannak emberek, akik rosszul jártak ebben az ügyben.
Szakács László, az MSZP frakcióvezető-helyettese szerdai közleményében azt írta: „éppen amikor a brókercég bedőlt, a külügyi tárcát mindenki mást megelőzve készpénzben kifizette a Quaestor”. Ezért alig maradt pénz „a kisbefektetők kártalanítására” - vélte a politikus.