Gazdaság

A befektetőknek vonzó hazánk

Növelni kell Magyarország versenyképességét – mondja az AmCham elnöke

A stabil költségvetésünk versenyelőny, az egészségügyi ellátásunk már kevésbé – mondta lapunknak Pongrácz Ferenc. Az amerikai cégek magyar leányvállalatait és az amerikai üzleti értékeket képviselő társaságokat tömörítő magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) elnökével hazánk versenyképességéről és a munkaerőgondokról is beszélgettünk.

Pongrácz Ferenc 20161102
Pongrácz Ferenc: A makroszámaink jók, a költségvetésünk stabil (Fotó: Varga Imre)

– Decemberig tölti be még az elnöki posztot. Hogyan értékelné a saját elnöki teljesítményét?

– Nagy eredmény, hogy sikerült növelni a taglétszámot, már több mint háromszázhetven tagunk van. Jelentős befektetők csatlakoznak hozzánk, egyre komolyabban veszik az AmChamet. Sikerült formalizálni a párbeszédet a kormánnyal, vannak rendszeres találkozók. Fontos az is, hogy vannak olyan fajsúlyos kérdések, amelyekben véleményformáló tud lenni a szervezet: ilyen az oktatás vagy a befektetőbarát üzleti környezet kialakítása. Számos javaslatunkat elfogadta a kormány, de legalábbis mindegyikre írásbeli választ kaptunk.

– Melyek azok a kérdések, amelyek az AmChamnél is napirenden vannak?

– Sok piaci szereplőnek, nekünk is téma a munkaerő mennyisége, minősége és elérhetősége. A kormány - részben a javaslatunkra - több adókedvezményt is bevezetett, a többi között a munkaerő-mobilitás ösztönzése érdekében. Az oktatás minősége állandóan visszatérő témánk, a minisztériummal dolgozunk az oktatás stratégiai jövőképén, amelynek fontos része a kompetencianövelés, a nyelvtudás és a digitalizáció. A szakképzést érintő javaslataink nyomán a Nemzetgazdasági Minisztérium két OKJ-s képzést indított, az egyik az üzleti szolgáltatási munkatárs, a másik a kereskedelmi képviselő. Hangsúlyozzuk az iparűzési adó kérdését is: sok külföldi beruházó számára hátrány a kettős adóztatás e formája. Itt még nincs konszenzus, vannak olyan érdekek, amelyek ennek az adónemnek a fenntartását igénylik. Ezek a lépések is szükségesek ahhoz, hogy az ország versenyképessége javuljon.

– A Világgazdasági Fórum versenyképességi listáján öt helyet csúsztunk hátra, a harmadik leggyengébb uniós tagállam vagyunk. Az AmCham 2015-ben meghirdette a „tíz év alatt tíz helyet előre” elvét, erre két év alatt több helyet estünk vissza.

– Ez a lista folyamatosan téma, amikor a tagokkal vagy a kormányzati partnerekkel egyeztetünk. Vannak más szempontrendszerrel készült listák is, ahol jobbak vagyunk, de ez egy igen elismert rangsor, ezért is ezt választottuk tavaly mércének: nem nyugodhatunk bele ebbe az eredménybe. A kormány jelezte, hogy felállít egy versenyképességi tanácsot, mi ebben szeretnénk aktív, támogató szerepet vállalni.

– A lista ellenére az Egyesült Államok cégei is beruháznak nálunk, legutóbb a General Electric jelentett be nagy volumenű bővítést.

– Több területen továbbra is jól teljesítünk: a makroszámaink jók, a költségvetésünk stabil. A külföldi befektetéssel létrehozott munkahelyek számát tekintve Magyarország kifejezetten a világ élvonalához tartozik: a befektetők ezzel teszik le voksukat.

– A gazdasági fejlődéshez a nemzeti tőke mellett ilyen arányban van szükségünk külföldi forrásokra is?

– Ha egy cég itthon adózik, magyar vezetőket és munkaerőt alkalmaz, a magyar exportot növeli, akkor az a tevékenység, amit végez, minket gyarapít, itthon hasznosul. Nem húznék éles vonalat a kétféle tőke között: a lényeg, hogy egy befektetés mennyiben segíti a nemzetgazdaságot és az itt élők jólétét.

– Említette, hogy az AmCham-tagok panaszkodnak a munkaerő mennyiségére. Hogyan lesz több munkaerő? A fiatalok egy része Nyugat-Európában dolgozik.

– Nemcsak haza kell valahogy hívni a kint lévőket, de akár nyugati szakembereket is be kell tudni csábítani, és ezzel a versenyképességet növelni. Írország jó példa erre, hogy meg lehet csinálni. A direkt kormányzati eszközök, például egy olyan program, mint a Gyere haza, fiatal! lehet jó kezdeményezés, de egymagában nem elég. Olyan környezetet kell teremteni, amiért önmaguktól is haza akarnak jönni.

– A Nemzetgazdasági Minisztérium most a járulékcsökkentésben látja a csodafegyvert: a munkáltatók emelhetik a munkavállalók nettó munkabérét.

– Ez is fontos tényező, de a magasan képzett munkaerőt elsősorban nem az adózási kérdések mozgatják, nekik más igényeik vannak. Előny a régióban, hogy Budapesten egy magas jövedelemből nagyon magas életszínvonalat lehet elérni, de az egészségügyi ellátásunk vagy az oktatási színvonalunk már nem az.

– Visszatérve a versenyképesség témájához, ön szerint mennyire reális, hogy a hátralévő nyolc évben elérjük a megcélzott pozíciót?

– Továbbra is kellenek az ambiciózus célok. Nyilván most távolinak tűnik, de nem tartom lehetetlennek, hogy elérjük a kitűzött célt, és jelentősen javul a pozíciónk. A versenyképesség sok összetevő függvénye. Reálisan nézve Magyarország képes a száznegyvennégy ország között lényegesen jobb helyet elérni. Persze, ha nem vizsgáljuk meg a romlás okát és a javulás lehetőségeit, hanem mindent úgy csinálunk, mint eddig, akkor nem bízhatunk ebben az előrelépésben.