A VW nyolcmillió autója érintett Európában

Az EP is foglalkozott a botránnyal
Az Európai Parlament (EP) plenáris ülése is foglalkozott kedden a Volkswagen-csoportnál kirobbant dízelbotránnyal. A vitában több képviselő is úgy vélte, hogy az ügy az egész autóipar hitelességét megkérdőjelezi. Az EP több politikusa is felszólította az Európai Bizottságot, hogy gyorsítsa fel azoknak a teszteknek a bevezetését, amelyek nem laboratóriumi, hanem a járművek tényleges használatához hasonló körülmények között mérik a károsanyag-kibocsátást, megelőzendő a Volkswagennél leleplezett csalásokat. Az EP környezetvédelmi bizottságának elnöke független vizsgálatot sürgetett. A fogyasztóvédelmi bizottság vezetője a piacon lévő termékek fokozottabb ellenőrzését ajánlotta, adott esetben a termékek visszahívását is szükségesnek nevezte. Emellett úgy vélte, hogy a fogyasztói bizalom helyreállításához átfogó vizsgálatra van szükség, kiderítendő, hogy ki miről tudott. Jerzy Buzek, a parlament korábbi elnöke és az ipari bizottság vezetője mutatott rá arra, hogy a botrány más autógyártók jó hírnevét is kikezdheti, az Európai Bizottságnak pedig ki kell vizsgálnia, hogy más cégek is érintettek-e. Elzbieta Bienkowska belső piacért felelős biztos elmondta, hogy a botrány megrendítheti az autógyártókba vetett bizalmat, valamint, hogy a hamarosan bevezetendő új tesztelési módszerek kizárják a csalásnak azt a lehetőségét, amelyet a Volkswagen alkalmazott. A frakciók részéről a néppárti vezérszónok arra mutatott rá, hogy kár volna a dízelautók mindegyikét kárhoztatni, de a Volkswagennél történtek elfogadhatatlanok, és nem maradhatnak következmények nélkül. Kathleen Van Brempt szociáldemokrata frakcióvezető-helyettes rámutatott: kínos, hogy a botrányt az amerikai hatóságok tárták fel, és ennek fordulópontnak kell lennie az autók károsanyag-kibocsátásának mérésében. Hans-Olaf Henkel az Európai Reformerek és Konzervatívok csoportjából azt hangsúlyozta, hogy helytelen lenne azt feltételezni, hogy a csaló gyakorlat a német autóipar egészére jellemző. Gerben-Jan Gerbrandy liberális politikus azt a kérdést firtatta, hogy vajon pusztán a jéghegy csúcsa-e a 11 millió Volkswagen, amelynél kiderült a csalás, és független vizsgálatot sürgetett. A radikális baloldal szintén arra lenne kíváncsi, hogy a Volkswagen-e az egyedüli érintett cég. A zöldek társelnöke, a német Rebecca Harms szerint a német kormány és az Európai Bizottság is agresszíven védi az autógyártókat a környezetvédelmi szabályoktól, és ez vezetett ahhoz a gőghöz a Volkswagennél, amely a csalásban csúcsosodott ki. Az euroszkeptikus frakció vezérszónoka azt a kérdést tette fel, hogy ki tudott a csalásról, valamint, hogy ezt követően ki fog megbízni az uniós szabványokban és tanúsítványokban.A szélsőjobboldali képviselőcsoport szerint a botránynak sok kárvallottja lesz; a többi között a fogyasztók, a környezet, a Volkswagen és a cég dolgozói egyaránt. Jávor Benedek, a zöld frakció PM-es képviselője azt hozta szóba, hogy a Volkswagen-csoport a győri Audi-gyárban is kétmillió csaló motort gyártott, valamint, hogy a gyár bővítése egy Natura 2000-es környezetvédelmi terület elpusztítása árán volt csak lehetséges. Felidézte azt is, hogy ez ellen csak egy civil jogvédő emelt szót, akit aztán egy "abszurd" perben elítéltek, az ökológiai kompenzáció a terület elpusztításáért pedig Jávor szerint többnyire sikertelen maradt. A PM EP-képviselője emlékeztetett: az Audi és a Volkswagen továbbra is az európai környezeti menedzsment szabványának, az ISO 14001 minősítésnek "büszke tulajdonosa".

A vezérigazgató a dízelbotrány gyors és kíméletlen feltárását ígérte, és hangsúlyozta, hogy az érintett gépkocsik mind biztonságosak és működőképesek. "Ügyfeleink biztonsága egy pillanatig sem volt veszélyben" - mondta.

Az Euro-6-os környezetvédelmi besorolású dízelmotorral meghajtott kocsik megfelelnek az előírásoknak. "Ez Wolfsburg számára azt jelenti, hogy folytatódhat a gyártás" - hangsúlyozta Matthias Müller, aki a csoporthoz tartozó Porsche vezérigazgatói pozíciójából került a konszern élére szeptember végén, és új tisztségében most először intézett beszédet az alkalmazottakhoz.

A 12 márkát összefogó VW világszerte nagyjából 600 ezer embert foglalkoztat, több mint 75 ezret Wolfsburgban.

Az üzemi tanács elnöke, Bernd Osterloh a gyűlésen elmondta, hogy pillanatnyilag az alkalmazottak és a kölcsönzött munkavállalók állását sem fenyegeti a dízelbotrány, és a társaság vezetése mindent megtesz a munkahelyek megőrzéséért. A hosszabb távú hatások viszont kiszámíthatatlanok, mert nem látható előre, hogy miként változik a társaság megítélése a vásárlók körében.

A Volkswagen márka eredményét viszont biztosan rontja a botrány, és ez a fizetésen felül járó bónuszban is tükröződik majd, de az üzem nem engedi, hogy a beosztott dolgozókra helyezzék a válság minden terhét, és alaposan megnézi, hogy miként alakul a vezetők bónusza. "Az biztos, hogy mi nem álljuk a számlát egy csoport menedzser helytelen magatartása miatt" - mondta Bernd Osterloh az üzemi tanács közleménye szerint.

Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) szeptember 18-án megvádolta a legnagyobb európai autógyártó vállalatot, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű járműbe, amelynek segítségével kijátszhatók a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó amerikai előírások. 

A VW elismerte, hogy mintegy 11 millió, EA 189 típusú motorral üzemelő autó a manipuláció révén csak a próbapadon tartja a határérték alatt az emissziós értékeket, normál üzemmódban azonban nem. A 11 millióból 8 millió kocsit az Európai Unióban adtak el.

Elemzők szerint a VW nagyjából 4,3 milliárd eurót takarított meg a csalással, de a botrány ennél sokkal több pénzbe kerülhet. A Frankfurter Allgemeine Zeitung című lap kedden a baden-württembergi tartományi bank (lbbw) egy elemzésére hivatkozva azt írta, hogy akár 46 milliárd eurót is felemészthet a dízelbotrány, és a VW ezért tőkeemelésre kényszerülhet. 

A frankfurti tőzsdén jegyzett részvénytársaság tavaly még az értékesítési darabszámot, az árbevételt és az üzleti eredményt tekintve egyaránt rekordot ért el. A csoport tagjai 2014-ben összesen 10,1 millió gépjárművet adtak el, 4,2 százalékkal többet a 2013-as 9,7 milliónál. Az árbevétel első alkalommal lépte át a 200 milliárd eurós határt, 202,5 milliárd euró lett, 2,8 százalékkal magasabb az előző évi 197,0 milliárdnál, az adózás utáni nyereség pedig 21,0 százalékkal 11,06 milliárd euró emelkedett.

A konszernhez tartozik az Audi, a Bentley, a Bugatti, a Ducati, a Lamborghini, a Man, a Porsche, a Scania, a Seat, a Skoda, a Volkswagen és a Volkswagen haszongépjárművek márka.

Németországban minden hetedik munkahely kapcsolódik közvetlenül vagy közvetve a gépjárműgyártáshoz, az ipar legnagyobb ágazatához. Tavaly az ágazatban érdekelt cégek összesített bevétele történelmi csúcsra emelkedett, 367,9 milliárd euró volt.