Gazdaság

A Gazpromnak fontos az európai piac

Szívesen elfogadnák a kormány ajánlatát – Magyar tározókat bérelnének

A világ legnagyobb gáztermelőjének továbbra is fontos Európa ellátása, ugyanakkor nem tervezi az Északi Áramlat bővítését. Megnövelné viszont a térségünkben tárolt földgázának mennyiségét.

A Gazprom szeretné megduplázni európai gáztározóinak kapacitását 2017-re, részint a meglévők bővítésével, illetve újak építésével. Az orosz gázóriás tavaly valamivel több mint ötmilliárd köbméter földgázt helyezett el európai gáztározóiban, és úgy tűnik, hogy a fejlesztések mellett élne a magyar kormány felajánlásával is, hogy a hazai tározókat bérelhetné.

Nem tervezi viszont az Északi Áramlat bővítését: sem kapacitásában, sem pedig hosszában – közölte a napokban a Reuters hírügynökséggel egy meg nem nevezett vállalati forrás. A Balti-tenger alatt futó, Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő gázvezeték 2012 óta működik, 55 milliárd köbméteres éves kapacitással, ami Európa gázigényének mintegy tíz százaléka – igaz, ennél rendszerint valamivel kevesebbet küldött ezen az útvonalon a Gazprom Európának. A projekt bővítésének oka a nyilatkozó szerint, hogy „a politikai helyzet most bonyolult és nincs hozzáférésünk a németországi Opal gázvezetékhez”. Hozzátette, nincs értelme még két ágat építeni a jelenlegi helyzetben, amely csak korlátozott hozzáférést enged a Gazpromnak a Németországon keresztülfutó, a csehországi gázhálózathoz kapcsolódó Opal vezetékhez.

Mindezek ellenére igyekszik megőrizni harmincszázalékos piaci részesedését Európában 2015-ben is Viktor Zubkov, a vállalat igazgatósági tanácsának elnöke nyilatkozata szerint. A Gazprom úgy számol, hogy az idei második-harmadik negyedévben csökkenni kezd a földgáz ára. Az orosz cég tavalyi első három negyedéves eredménye 35 százalékkal esett 2013 azonos időszakához képest, annak ellenére, hogy nőtt a bevétele. A négyezermilliárd rubeles bevétel nagyjából kétszázharmincezer rubellel több az előző évinél, de ebből csak 556,3 milliárd rubel (8,13 milliárd dollár) maradt nála nyereségként. A cég kommunikációja a beruházási terveivel kapcsolatban ellentmondásos: egyfelől közleményében arra figyelmeztetett, hogy a kőolaj árának további csökkenése veszélyeztetheti a projektjeit, ugyanakkor Alekszandr Medvegyev, az igazgatósági tanács alelnöke nemrégiben közölte: „Elegendő cash flow-val rendelkezünk ahhoz, hogy külső pénzügyi források bevonása nélkül is végre tudjuk hajtani beruházási terveinket.”


Angola is beszállt a túltermelésbe

A Reuters felmérése szerint januárban az előző hónaphoz képest napi átlagban százharmincezer hordóval 30,37 millió hordóra emelkedett a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete tagországaiban a termelés – közölte a távirati iroda. Az adatok azt mutatják, hogy leginkább Angola felhozatala ugrott meg, a dél-afrikai ország termelése napi százhatvanezer hordóval 1,8 millióra emelkedett. Lehúzta az átlagot viszont az iraki és a líbiai termelés csökkenése.