A Duna-stratégiában Magyarország három területért felelős

 Az osztályvezető a Duna legjava - magyarországi civil szervezetek az EU Duna Stratégia 7. Éves Fórumának sikeréért című konferencián hozzátette, az egyes területeken Magyarországnak a koordinátori feladatokat Csehországgal, Szlovákiával és Romániával együtt kell ellátnia. 

Pappné Máté Erzsébet, a KKM Turizmus diplomáciai főosztályának referense arról számolt be, hogy a Duna stratégia 12 kiemelt területe közül a 3. helyen áll a kultúra és a turizmus, amelynek a fejlesztéséért Bulgária és Románia a felelős. Ez a rész fedi le a Duna menti országok közös értékeinek védelmét és bemutatását, illetve a Duna régió kulturális örökségének ismertetését, utóbbi pedig azért fontos, mert 2018. a kulturális örökség európai éve. 

Magyarország kulturális örökségénél példaként említette többek között a Parlamentet, a Duna part építészeti örökségét, a mohácsi busójárást, illetve az ország 22 borvidékét.  

Pappné Máté Erzsébet elmondta, hogy a Duna stratégia akciótervének felülvizsgálatakor a KKM szorgalmazza majd a turisztikai szolgáltatásokat kínáló digitalizációs technikák fejlesztését, hiszen ma már a turisták 95 százaléka az interneten tájékozódik a lehetséges úti célokról és online foglalja le a szállását is. 

Oroszi Viktor, a KKM Duna-régió stratégia osztályának a vezetője az MTI-nek elmondta, hogy a Duna a világ legnemzetközibb folyója, hiszen a Duna vízgyűjtő területe 19 országot érint, a Duna régió stratégiában pedig 14 ország működik együtt. A stratégia megvalósításában abból adódnak a legnagyobb kihívások, hogy a 14 együttműködő ország közül csupán 9 uniós tagállam és a térség országai között nagyok a gazdasági különbségek, ezért nehéz a feladatok összehangolása. A konferenciát az Európa Ház szervezte a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával.