A Brexit kockázatai késleltetik hazánk besorolásemelését

Bár voltak, akik azt várták, hogy a Fitch Ratings májusi felminősítése után a Moody’s is így határoz Magyarország államadós-besorolásáról, nem volt meglepő a péntek esti hitelminősítői döntés az Equilor vezető üzletkötője szerint. Saághy Pál a Magyar Hírlapnak úgy nyilatkozott: a Brexit után kicsi volt az esély a felminősítésre, a britek uniós kilépéséről döntő népszavazást követően a Standard & Poor’s leminősítette az Európai Uniót, a piaci kockázatok megnőttek. Hozzáfűzte: igazából a piac sem várta, hogy most módosítanak hazánk adósosztályzatán. Saághy szerint a Moody’s következő felülvizsgálatán, novemberben már jó esély kínálkozik arra, hogy Magyarországot a befektetésre ajánlott kategóriába sorolják. A hazai gazdasági-pénzügyi fundamentumok javultak, az Equilor vezető üzletkötője példaként említette a minapi külkereskedelmi adatokat, májusban 6,3 százalékkal nőtt a kivitel volumene, a 755 millió euró exporttöbblet 284 millióval nagyobb a tavaly májusinál.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője elmondta, bár csalódást keltett a felminősítés elmaradása, van esély arra, hogy a Moody’s novemberi felülvizsgálatán felminősítse a magyar besorolást. Ezzel szemben a Standard and Poor’s várhatóan befektetésre nem ajánlott kategóriában hagyja idén Magyarországot, és kilátásjavítást sem vár ennél a hitelminősítőnél. A várható hitelminősítői döntés szempontjából Ürmössy fontosnak nevezte a gazdaság növekedési ütemének alakulását. Ha tartóssá válik az első negyedévben tapasztalt lefulladás – amit a Brexit akár erősíthet is –, akkor Magyarországnak valószínűleg hosszabb időre le kell mondania a felminősítésről. Az Erste elemzője viszont azzal az alapforgatókönyvvel számol, hogy a GDP bővülése stabilizálódik majd az elkövetkező negyedévekben, idén átlagosan eléri a két százalékot, a Brexit konjunktúralassító hatása mérsékelt lesz, a költségvetési deficit pedig alacsony marad. Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője hangsúlyozta: a Moody’s döntése a pénzintézet elemzői számára nem okozott meglepetést. Utalt arra: a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy átlagosan körülbelül egy évnek kell eltelnie a kilátás javítása és a besorolás felminősítése között, a Moody’s pedig még csak tavaly novemberben látta el pozitív kilátással a magyar szuverén adósság minősítését. Hozzátette: a Brexit-referendumot követő bizonytalan periódus pontos reálgazdasági és piaci hatásait nem lehet meghatározni. Bár az idei és a jövő évet érintő költségvetési lazítás ellenére a hiány kényelmesen három százalék alatt marad, a lefelé mutató növekedési kockázatok és a magasabb deficit bizonytalanabbá teszi a korábban prognosztizált adósságcsökkentési pályát.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője lapunknak elmondta: a Moody’s a felminősítés irányába mutató tényadatok ellenére – a jelentős folyófizetésimérleg-többlet, a csökkenő adósságállomány, a feszes költségvetés – halasztotta el a döntést, ez azonban nem feltétlenül meglepetés, hiszen számos olyan kockázati tényező övezi nemcsak a hazai, hanem az európai gazdaságot, amely inkább kivárásra ösztönözte a hitelminősítőt. Ezek között az első a bizonytalan környezetet eredményező Brexit. Hozzáfűzte: ha a helyzet megnyugtatóan rendeződik és a magyar gazdaságot sem érik negatív sokkok, a következő, novemberi felülvizsgálat során nagy valószínűséggel befektetésre ajánlott kategóriába emeli Magyarországot a Moody’s. Virovácz szerint erre utalhat az is, hogy a hitelminősítő helybenhagyta a várható felminősítésre utaló pozitív kilátást is.