A Balaton mellett már elkezdődött a szüret

Az idén 2,5-2,7 millió hektoliter borra számít a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke. Légli Ottó Budapesten újságíróknak elmondta: a tavaszi fagykárok és a nyári viharok, jégesők miatt a mennyiség várhatóan nem éri el egy átlagos év hozamát.

A szélsőséges időjárás miatt a szőlő terméskiesése akár 15-20 százalék is lehet, ugyanakkor a csapadék a bogyók átlagos tömegét tíz százalékkal is növelheti, ami csökkenti a kár mértékét. A HNT elnöke szerint a jó minőségű borhoz száraz, napos, de nem forró időjárásra van szükség az elkövetkezendő időszakban. Úgy véli: Észak-Magyarországon az idén kiemelkedő évjáratú borok készülhetnek. Gál Péter, a Földművelésügyi Miniszté­rium (FM) eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára közölte: megkezdődött a szüret; a Balaton mellett már szedik a csabagyöngyét.

A Bujdosó Pincészet a napokban végezte el az Irsai Olivér próbaszüretét, hogy megállapítsa a szőlő cukor- és savtartalmát, illetve pH-értékét. A dél-balatoni pincészetnél várhatóan augusztus 18-án kezdődik a szüret. A Dél-balatoni borvidéken átlagosan 25-30 százalékkal kisebb terméshozamra számítanak a gazdák, elsősorban a tavaszi fagy miatt, mert sok magvatlan bogyó keletkezett.

Gál Péter hangsúlyozta: azok a termelők, akiknek a szőlőültetvényén a jégkár mértéke elérte a hozamérték harminc százalékát, segítséget kapnak a kárenyhítési alaptól. Hozzáfűzte: a jégkárt szenvedett gazdák a kieső bevétel pótlására ötvenmillió forintig kamatmentes hitelt is felvehetnek.

A helyettes államtitkár utalt arra, hogy borászati fejlesztésekre negyvenmilliárd forintos pályázati forrás nyílik meg. A pályázati felhívás már elérhető, a pályázatokat szeptember 12-től lehet benyújtani, az értékelés november közepén várható. A támogatás mértéke legfeljebb 45 százalék lehet. Újra lesz forrás a szőlőszerkezet-átalakítás támogatására is.

Légli Ottó ezzel kapcsolatban megjegyezte: örül annak, hogy a kormány az eredeti húszmilliárdos fejlesztési keretet megduplázta. Elárulta: az eddigi ötszázmillió forint helyett kétszázmillió forintban maximalizálják az elnyerhető támogatást, hogy a kisebb gazdák is megerősödhessenek.

A helyettes államtitkár jelezte: a minisztérium és a HNT közötti együttműködésnek köszönhetően a HNT elkészítette a borágazati stratégia első változatát. Légli Ottó lapunk kérdésére elmondta: a stratégia foglalkozik a hiteles minőség, a jövedelmezőség témakörével is, és mivel az ágazat általában tőkeszegény, az a cél, hogy a borászati tevékenység hosszú távon jövedelmező és fenntartható legyen. Emellett az utánpótlás- és szakképzés, az oktatás, a kutatás, az önszabályozás, az ültetvénytelepítés, a piac­kutatás, valamint a bormarketing kérdései is szerepelnek az első változatban, amelyet társadalmi vitára bocsátottak.

Török András, a Magyar Turisztikai Ügynökség gasztronómiáért és bormarketingért felelős igazgatója elmondta: a jövő év elejére elkészül a középtávú bormarketing-koncepció. Ennek érdekében tárcaközi egyeztetéseket folytatnak, és tárgyalnak a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának vezetőivel is. A stratégia segíti majd a magyar borok külföldi piacokra jutását, az országimázs erősítését is.