Gazdaság
4,0 százalékkal nőttek a keresetek májusban
A teljes munkaidőben közfoglalkoztatottak száma és keresete is emelkedett
Január-májusban a nemzetgazdaságban, a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél 2,9 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az egy évvel korábbihoz képest.
Az év első öt hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 234 500 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 250 900, míg a közszférában 204 300 forintot kerestek.
A nem közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak bruttó keresete a nemzetgazdaságban átlagosan 246 700, a vállalkozásoknál 252 400, a költségvetésben dolgozóké 234 700, a nonprofit szervezeteknél pedig 226 600 forint volt. A közfoglalkoztatottak átlagosan 77 600 forintot kerestek.
A 246 200 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 2,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,8 százalék.
A legmagasabb, 497 100 forintos bruttó átlagkeresetet a pénzügyi, biztosítási tevékenységet végzők értek el, ezt az információ és kommunikáció követte 461 900 forinttal, valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 416 600 forinttal. A legkevesebbet, 140 500 forintot a humán-egészségügyi, szociális ellátásban dolgozók keresték, ezt követte 152 600 forinttal a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, illetve 168 600 forinttal a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat.
Január-májusban a költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 218 ezren az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó kompenzációt kaptak. A költségvetési szférában az erre jogosultak átlagosan 10 000, a nonprofit szervezeteknél 9600 forintot kaptak ezen a címen.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos családi kedvezmény nélkül számított nettó kereset 153 600 forint volt, 2,9 százalékkal magasabb, mint 2013. január-májusban. Ezen belül a fizikai foglalkozásúak nettó 103 800, a szellemi foglalkozásúak nettó 209 000 forintot kerestek. A családi kedvezmények 2014. évi változása további 0,8 százalékpontos emelkedést eredményezett a nettó keresetek előző évi átlagához viszonyítva. Ezt figyelembe véve a nettó kereseti átlag 160 400 forintra becsülhető - közölte a KSH.
A közfoglalkoztatottak átlagkereseti adatait figyelmen kívül hagyva a nemzetgazdaságban 6,0, a versenyszférában 5,0, a költségvetés területén 8,7, a nonprofit szervezeteknél 8,1 százalékkal nőttek a keresetek 2013. január-májushoz hasonlítva.
A négy százalékos reálbér emelkedés a fogyasztás további bővülését vetíti előre
Balatoni András, az ING vezető elemzője elmondta: a vállalkozásoknál a közfoglalkoztatottak nélkül, a havi rendszeres átlagkeresetek májusban csak 3,1 százalékkal emelkedtek. Az előző hónapokhoz képest csökkent a növekedés dinamikája, ami az infláció szempontjából kedvező. A nettó bérek 4,1 százalékkal emelkedtek a vállalkozásoknál, leginkább a nem havi rendszerességű keresetek, bónuszok megugrása miatt – hangsúlyozta. A szakember szerint ez azt mutatja, hogy az alacsony inflációs klíma megjelent a vállalkozási szektor bérmegállapítási rendszerében. Az elemző kiemelte azt is, hogy a költségvetési szférában és a vállalkozásoknál a 4 százalékot meghaladó reálbér-emelkedés, valamint a fogyasztói bizalom erősödése a fogyasztás további bővülését vetíti előre. Ennek az első jelei már látszanak a kiskereskedelem, illetve a háztartások fogyasztási kiadásainak növekedésében – közölte.
Gabler Gergely, az Erste Bank Hungary vezető elemzője szintén rámutatott, hogy a negatív infláció miatt magas, 4,5 százalék körüli a reálbér-emelkedés a közfoglalkoztatottak nélkül számítva. Kiemelte továbbá, hogy a közmunkásokat is figyelembe vevő index (4,9) most először mutatott magasabb értéket, mint a nélkülük számított átlagos keresetemelkedés (4,0). Hozzátette, hogy ezt egyszeri hatás idézte elő, mivel a májusi adat a szokottnál jóval kevesebb, csupán 99 ezer közmunkást tartalmazott, ami kevesebb, mint fele az áprilisi 212 ezernek. Véleménye szerint az eltérést a téli közmunkaprogramok áprilisi kifutása okozhatta, a következő hónapokban azonban a közmunkások létszáma valószínűleg visszaáll a megszokott 200 ezret meghaladó szintre. Az elemző rámutatott arra is, hogy a rendszeres kereseteket vizsgálva az év eleje óta megfigyelhető tendencia, hogy a költségvetési szférában a béremelkedés nagyjából kétszer akkora, mint a magánszférában. Elmondta azt is, hogy az alkalmazásban állók létszáma a közmunkások nélkül is nőtt az egy évvel korábbihoz képest, és az év eleji adatokhoz viszonyítva is emelkedést mutat. Érdekességként megemlítette, az idén májusban először fordult elő, hogy nem a pénzügyi szférában voltak a legmagasabbak a bérek, hanem az energiaszektorban. Ez véleménye szerint a bónusz kifizetésekkel lehet összefüggésben, ugyanis míg a pénzügyi szektorban általában áprilisban kapnak bónuszt a dolgozók, addig az energiaszektorban valószínűleg májusban történt ilyen.
A Nemzetgazdasági Minisztérium számottevő reálkereset-emelkedést vár
Az NGM közleményében hangsúlyozta, hogy az áprilisi 4,2 százalékos emelkedést követően a reálbérek tovább nőttek, májusban már 5 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel ezelőttihez képest. A családi adókedvezmények, a növekvő bruttó bérek, az árak stagnálása, és így az egyre emelkedő reálbérek nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a háztartások anyagi helyzete javuljon - közölte a tárca. A közleményben kiemelték azt is, hogy a kormány által idén kiterjesztett családi kedvezményeket is figyelembe véve a nettó keresetek átlaga több ezer forinttal magasabbra, 160 400 forintra becsülhető a KSH szerint az év első öt hónapjában. A versenyszférában a legalább öt embert alkalmazó vállalkozásoknál 44 ezerrel többen dolgoztak májusban, mint egy évvel azelőtt. Ekkora növekedés utoljára három éve volt Magyarországon - közölte az NGM. A versenyszektor folyamatosan növekvő munkakereslete a gazdasági konjunktúra élénkülésének, a munkát terhelő adók csökkentésének, a Munkahelyvédelmi Akciótervnek, illetve az aktivitást ösztönző intézkedéseknek köszönhető - fogalmaznak a közleményben. A családok jólétének növelését célzó gazdaságpolitika, a foglalkoztatottak teljesítményére épülő gazdasági növekedés és a kedvező kamatkörnyezet teremtette vállalkozás-ösztönzés képezi a tisztességes nemzeti gyarapodás fő motorját. A beérkezett adatok folytatódó dinamikus létszámbővülést és számottevő reálkereset-emelkedést vetítenek előre - olvasható az NGM közleményében.