Gazdaság

Visszaállhat az ingatlan­piaci rend

A folyamatok lényeges változásai nem egyik negyedévről a másikra mennek végbe, ezért most még nehéz az árváltozást megjósolni

A második negyedévben tovább folytatódott az ingatlanárak növekedése, azonban úgy tűnik, a korábbi dinamika megváltozott. Az előzetes adatok alapján éves összehasonlításban újra nyílni látszik az árolló, hiszen Budapest és a vidéki városok áremelkedésének üteme gyorsult, míg országos szinten és a községek esetében lassulás volt tapasztalható – derült ki az OTP Ingatlanpont tegnapi sajtóközleményéből.

Visszaállhat  az ingatlan­piaci rend
Felgyorsult Budapest és a kis- és nagyvárosok áremelkedésének üteme
Fotó: MH/Purger Tamás

A Magyar Nemzeti Bank napokban publikált Lakásárindexe alapján bár településtípusonként változó mértékben, de országos szinten is tovább folytatódott az ingatlanárak növekedése 2021 második negyedévében. Az ingatlanpiac teljesítményét tágabb kontextusban vizsgálva elmondhatjuk, hogy a magyarországi folyamatok továbbra sem különlegesek, csaknem minden európai országban növekedést regisztráltak negyedéves és éves alapon is. Az egyetlen kivétel Ciprus, ahol 2020 második negyedévéhez képest 4,9 százalékkal mérséklődtek a lakóingatlanok árai ebben az időszakban.

Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzőjének elmondása szerint az MNB statisztikái alapján a járvány enyhülésével visszaállni látszik a korábbi évek ingatlanpiaci rendje. Éves szinten a fővárosban és városokban az áremelkedés üteme gyorsult, míg a községek esetében lassulást mutatnak az adatok. Utóbbi jelenségre ugyanakkor a KSH lakásépítésekre vonatkozó statisztikái is magyarázattal szolgáltathatnak, ugyanis feltételezhető, hogy az építőipari alapanyagárak és a munkadíjak növekedése a főleg vidéken jellemző magánépítkezéseket sokkal nagyobb mértékben befolyásolta, mint a nagyberuházásokat. Szerinte fontos hozzátenni azt is, hogy a II. negyedév adatai még mindig csak előzetesek, ezért pontos képet a folyamatokról csak hosszabb időtávon fogunk kapni.

A vezető elemző kiemelte, továbbra is a városok számítanak az ingatlanpiac motorjának, bár negyedéves összehasonlításban 9,3 százalékról 3,5 százalékra csökkent a nominális áremelkedés üteme, 2020 második negyedévéhez képest az országos adatok közül a legmagasabb, 18,2 százalékos növekedés itt mutatható ki.

Az országos árnövekedés lassuló ütemével szemben Budapesten, hasonlóan a városokhoz, éves szinten gyorsuló folyamatokat regisztráltak. Az első negyedévhez képest 3,2 százalékos, míg éves összehasonlításban 9,1 százalékos emelkedést regisztráltak a fővárosban, ami negyedévről negyedévre 0,8 százalékpontos csökkenést, éves szinten azonban majdnem két és félszeres ütemű növekedést jelent – magyarázta.

Az ingatlanpiaci folyamatok változásai nem egyik negyedévről a másikra mennek végbe, ezért most még nehéz a piac jövőjét megjósolni. A piaci visszarendeződés mellett még mindig van tere az áremelkedésnek, és most sem látszik olyan tényező az ingatlanpiacon, ami ennek belátható időn belül gátat szabhatna – összegezte gondolatait Valkó Dávid.

Eltérő az új és a használt lakások keresettsége


Tavaly negyven százalékkal kevesebb külföldi vásárolt ingatlant, a magyar vevők helytálltak – írta az Ingatlan.com tegnapi sajtóközleményében. Kiderült, részben a járványhoz köthető óvatosság és bizonytalanság, részben a Brexit hatása miatt csökkent a külföldiek szerepe itthon. Idén a Németországból, Hollandiából érkező kereslet nőtt, a külföldi érdeklődések száma csökkent. Ennek eredményeként a külföldi vásárlások idén sem érik el a 2019-es szintet, amikor a teljes forgalom öt százalékát adták.

Hangsúlyozták: az is látszik, hogy továbbra is kétsebességes a magyarországi lakáspiac, az új és használt lakóingatlanok szegmense eltérő pályán mozog, előbbin látványos az élénkülés, utóbbi visszafogottabban indult újra a járvány után. Az új lakások ára több mint tíz százalékkal nőtt, miközben a használtaké csak négy százalékkal emelkedett – magyarázták.
(JA)

Kapcsolódó írásaink