Gazdaság
Igazságos részesedést szeretne Magyarország
Az európai zöldmegállapodás kijelöli az utat a társadalmilag igazságos átmenet felé, hogy egyetlen személy vagy régió se maradjon le az átalakulásban

Hazánk igazságos részesedést szeretne az európai zöldmegállapodáshoz kapcsolódó, a méltányos átállást támogató alapból – mondta Kaderják Péter tegnap Brüsszelből a távirati irodának. Felidézte, hogy a zöldmegállapodás kapcsán az Európai Bizottság első konkrét javaslata a méltányos átmenetet szolgáló alap létrehozása, amelyből a hátrányosan érintett országok, régiók kaphatnak majd támogatást az átállás társadalmi-gazdasági hatásainak enyhítése érdekében. Magyarország javaslata, hogy az Európai Unió ismerje el azoknak a tagállamoknak a teljesítményét, amelyek eddig átlagon felül teljesítettek a klímavédelem területén, kapjanak igazságos, méltányos részesedést az alapból az üvegházhatású gázok kibocsátását 1990 óta több mint harminc százalékkal csökkentő országok – hangsúlyozta. Magyarország kibocsátáscsökkentése harminckét százalékos volt 1990 és 2017 között.
Az európai zöldmegállapodás az Európai Unió új növekedési stratégiája lehet, amelynek sikeres megvalósításához nélkülözhetetlenek a környezetbarát technológiák felé és a fenntartható megoldásokra irányuló, valamint az új vállalkozások létrejöttét segítő beruházások. Szintén elengedhetetlen, hogy az érdekeltek és a nyilvánosság is elkötelezze magát, és kivegye a részét az erőfeszítésekből. Az európai zöldmegállapodás mindenekelőtt kijelöli az utat a társadalmilag igazságos átmenet felé: úgy lett kialakítva, hogy egyetlen személy vagy régió se maradjon le az előttünk álló jelentős átalakulásban.
Kaderják Péter korábban egy lapunknak adott interjúban elmondta: az emberek többsége nem elvont módon gondolkodik a klímavédelemről, szívesebben fordítja le ezeket a kérdéseket a saját nyelvére, helyzetére. Az energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár tapasztalatai alapján úgy fogalmazott, egyre több az olyan magyar fogyasztó, aki szeretné saját maga megtermelni azt az energiát, amit elfogyaszt. Egyre többen igyekeznek napelemet felszerelni a háztetőre, okosmérőket használnak, és egyre szélesebb körben élnek azokkal a modern technológia adta lehetőségekkel, amelyekkel a háztartások takarékoskodhatnak. A nagy érdeklődés örömteli fejlemény, hiszen az okosmegoldások összességében nemcsak a fogyasztóknak hajtanak hasznot, hanem hozzásegítenek bennünket a globális célok eléréséhez is – tette hozzá Kaderják Péter.
Kaderják Péter az energia- és klímapolitikai terület vezető európai uniós tisztviselőivel egyeztet mostani brüsszeli látogatásakor. Mint ahogyan azt az MTI-nek elmondta, ez az első hivatalos tájékoztatás azokról a döntésekről, amelyeket a közelmúltban a magyar kormány hozott. Emlékeztetett, hogy a kormány elfogadta azokat az energia- és klímastratégiai dokumentumokat, amelyekben 2030-ig, illetve 2050-ig tűzték ki az energiabiztonságot, a klímavédelmet és a gazdasági növekedést segítő, összehangolt célokat. Az egyeztetéseken áttekintik, hogy Magyarország és az Európai Unió milyen területeken tud a legszorosabban együttműködni a klímavédelmi célok elérése érdekében, szem előtt tartva a hazai vállalkozások lehetőségeit – emelte ki. A megbeszélések másik aktualitása, hogy intenzív szakaszba lépnek az új uniós költségvetéssel kapcsolatos tárgyalások. A magyar álláspont szerint a két témakör összekapcsolódik. Akkor lehet a Magyarország által is elfogadott ambiciózus uniós klímacélokat teljesíteni, ha ehhez megfelelő forrásokat kapnak azok az országok, amelyek már jól teljesítettek a klímavédelem területén, illetve ahol az egy főre jutó nemzeti jövedelem az európai átlag alatt van – fogalmazott az államtitkár. Kaderják Péter hozzátette, keresik azokat a lehetőségeket is, hogy a közvetlen uniós forrásokból milyen módon és milyen területeken juthatnak a legtöbb pénzhez a magyar vállalkozások.