Gazdaság
Elérte a tolarenciasáv tetejét az infláció
Egyszeri hatások miatt átmenetileg nőttek a fogyasztói árak, jegybanki lépés márciusban várható, a Magyar Nemzeti Bank mindent megtesz azért, hogy az infláció stabilizálódjon
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiadott jelentése szerint januárban a fogyasztói árak átlagosan 4,7 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, a decemberi négy százalékot követően. A fogyasztói árak legutóbb 2012. decemberben emelkedtek az idén januárinál nagyobb mértékben. Az egyszeri és szezonális hatásokkal érintett termékektől megszűrt úgynevezett maginfláció négy százalékra emelkedett januárban, a tavaly decemberi 3,9 százalék után – derült ki
a távirati iroda tudósításából.
Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke egy tegnapi háttérbeszélgetésen kijelentette, az MNB mindent megtesz annak érdekében, hogy az infláció visszatérjen a toleranciasávba (3 százalék plusz/mínusz 1 százalék), és a monetáris politika öt–nyolc negyedéves horizontján azon a szinten stabilizálódjon. Kiemelte, hogy az üzemanyag- és élelmiszerárak növekedése miatt emelkedett nagyot az infláció. Mint mondta, ha kell, a monetáris politikai eszköztár minden eszközét felhasználják, hogy az inflációs cél elérését és fenntartását biztosítsák.
Nagy Márton hangsúlyozta, a márciusi inflációs jelentés fogja meghatározni a további lépések szükségességét. A monetáris politika irányultságát negyedévente értékeli újra a jegybank a legfrissebb inflációs jelentés alapján, összhangban az adatvezérelt móddal, és lépéseket tesznek, amennyiben ez szükséges. A köztes hónapokban a piaci fejleményekre az FX-swap-állományának módosításával reagálnak – írta a Portfolio.hu. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a decemberi inflációs jelentés óta erősödtek az inflációs kockázatok.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője lapunknak küldött értékelésében felhívta a figyelmet: az infláció megugrására számítani lehetett, mivel az üzemanyagárak egy évvel ezelőtti zuhanása miatt alacsony volt a bázisár, míg az idei év elején – az amerikai–iráni konfliktus miatt – magasabb áremelkedés volt. Számos termék drágulása azonban lényeges meglepetést okozott, a vártnál gyorsabban nőttek az élelmiszerárak, valamint a szolgáltatások árai a postai szolgáltatások és szerencsejátékok árainak jelentős emelése miatt.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője elmondta, hogy a 4,7 százalékos infláció váratlanul magas szintet jelent, a piac ugyanis 4,4 százalékra számított. Meglepetést jelent az élelmiszerek vártnál gyorsabb áremelkedése. A szakember szerint a következő hónapokban lassulhat az infláció, de az év nagy részében 3,5 és 4 százalék közötti értékek várhatók. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint viszont a januári infláció legnagyobb része szezonális és egyszeri árváltozások, valamint az alacsony bázis következtében alakult ki, így átmenetinek tekinthető. Mint írta, az inflációs mutató erőteljes gyorsulása mögött az élelmiszerek mellett az üzemanyagok árváltozása húzódik meg.
Nagy Márton szavai kedvezően hatottak a forintra
Erősödött a forint délelőtt. Hajnalban történelmi mélypontot ért el az euróval szemben a forint, 340,29 forintos jegyzéssel. Innen kis mértékben folyamatosan erősödött a forint, és röviddel 10.30 óra előtt pár perccel 339,37 forinton állt az euróhoz képest. Ezt követően meredeken drágult a forint, és néhány perc alatt 337,96 forintig erősödött az euróval szemben. Este hat órakor már 337,58 forinton jegyezték az eurót. A dollárral szemben is erősödött a magyar fizetőeszköz, 311,16 forinton jegyezték tegnap este. A hirtelen nagy forinterősödést Nagy Mártonnak, a Magyar Nemzeti Bank alelnökének egy tegnapi háttérbeszélgetésen elhangzott kijelentései váltották ki – írta a Portfolio.hu gazdasági szakportál.
(ZD)
