Akár külső hitelezővé is válhat a magyar gazdaság

Az export tavalyi növekedési üteme alig különbözött az előző évitől, amikor 4,1 százalékos volt a 2017-es 8,3 százalék után. Az import euróban számolt értékének növekedési üteme a 2018-as 7,3 százalékról és a 2017-es 11,2 százalékról jelentősen lelassult. Tavaly decemberben az export euróban számított értéke 0,8 százalékkal csökkent, az importé 2,6 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. Az exporttöbblet 247 millió euróval csökkent, 134 millió euró volt. Az export csökkenése tavaly csak egyszer, júniusban fordult elő, akkor 7,3 százalékos volt, amiben a nyári gyárleállásoknak az előző évitől eltérő időzítése is szerepet játszhatott. A kivitel növekedési üteme már novemberben is jelentősen lefékezett, 0,2 százalékos volt az októberi 6,8 százalékos és a kétéves rekordnak számító, szeptemberi 11,7 százalék után.

A decemberi gyenge exportteljesítményt előrevetítette az ipari termelésről múlt csütörtökön megjelent előzetes adat, amely a kibocsátás 1,2 százalékos csökkenését jelezte éves összehasonlításban. A külkereskedelmi áruforgalom decemberi és tavalyi egész éves részletes adatait március 3-án közli második becslése alapján a KSH.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint a tartósan magas külkereskedelmi többletnek köszönhetően a folyó fizetési mérleg a következő években ismét, a külső finanszírozási képesség pedig tartósan többletet mutathat, ami hozzájárul a külső adósságok és így a külső sérülékenység meredek csökkenéséhez. A következő években a hazai gazdaság nettó külső hitelezővé válhat.