Fokozódó támogatás, iparági sikerszéria

Az Agrárminisztérium kilenc beavatkozási pontot és mintegy negyven intézkedést határozott meg a 2021 és 2027 közötti időszakra – ismertette tegnap Zsigó Róbert, a miniszté­rium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a budapesti sajtótájékoztatón. Kifejtette, a tervezet célja az élelmiszeripari ágazat termelékenységének és hatékonyságának növelése, amelyhez az Ipar 4.0 és a digitalizáció alkalmazása kínál új lehetőségeket.

A korszerű ipari felszereltséggel rendelkező szakágazatokban magasabb a vállalati jövedelmezőség és a munkavállalók keresete, valamint az erőforrások hatékonyabb felhasználása mellett könnyebben és gyorsabban hívható életre egy-egy új termék, szolgáltatás vagy a magasabb minőség. Éppen ezért kiemelt feladattá vált a Magyar Élelmiszerkönyv felülvizsgálata, átdolgozása és hatékonyabbá tétele, amelynek reformjára nemcsak az élelmiszerek jó minőségének biztosítására van szükség, hanem a rossz, gyenge állapotú termékek visszaszorítására is – emelte ki az államtitkár. Az élelmiszerbiztonsági ellenőrzések hatékonyságának emelése érdekében a minisztérium további területekkel bővítette a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), azon belül a Kiemelt Ügyek Igazgatóságának feladatkörét. Zsigó szerint az élelmiszerláncban tapasztalható visszaélések további csökkentése érdekében folyamatosan fejlesztés alatt áll a Nébih infrastrukturális háttere. A következő években mintegy nyolcmilliárd forint értékben egy egységes, központi laborbázist kaphat a hatóság. Az államtitkár utalt arra is, egyeztetési szakaszban van a 2021-es költségvetés terhére egy olyan előirányzat elkülönítése, amelyet az agrártárca használhatna fel célzottan az élelmiszeripari fejlesztések támogatására. Felhívta a figyelmet, hogy az élelmiszeripar a mintegy négyezer-ötszáz magyarországi vállalkozással a második legjelentősebb ágazatnak bizonyult a foglalkoztatás és árbevétel szempontjából a tavalyi évben, az ágazat üzemi nyeresége egy év alatt elérte a tizenöt százalékos gyarapodást. Ezt a fejlődést elsősorban a Külgazdasági és Külügyminiszté­rium Beruházás Ösztönzési Célelőirányzata ötvenhétmilliárd forinttal, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program hetvennyolcmilliárd forinttal, valamint a Vidékfejlesztési Program csaknem kétszázmilliárd forinttal segítette elő az egyéb operatív programok vissza nem térítendő támogatásai mellett.

Az államtitkár külön kiemelte a Pénzügyminisztérium által vezetett Nagyvállalati Beruházási Támogatás programot, amely harmincnégymilliárd forinttal járult a hazai élelmiszer versenyképessé tételéhez. A Magyarországon nyilvántartott több mint 346 ezer vállalkozás kibocsátása meghaladta az 53 085 milliárd forintot 2018-ban. Ennek csaknem felét a feldolgozóipar adta, melynek tizenkét ágazata közül az élelmiszeripar produkálta a második legnagyobb értéket mintegy háromezer-ötszázmilliárd forinttal – közölte az államtitkár. Zsigó Róbert a Sirha Budapest Nemzetközi Élelmiszeripari és HoReCa szakkiállítás megnyitóján arról beszélt, „szívügyünk, hogy a magyar gasztronómia csúcsteljesítményei a hétköznapokat is szebbé tegyék”. Minőségi gasztronómia, de sikeres élelmiszeripar sem képzelhető el kiváló minőségű, egészséges és friss alapanyagok nélkül. A Hungexpón megtartott rendezvényen kifejtette, hazánk kiváló természeti adottságainak és a magyar gazdák szakértelmének köszönhetően a hazai alapanyagok a legmagasabb igényeket is ki tudják szolgálni. A kormány stratégiai ágazatként kezeli az élelmiszeripart, és a korábbi időszakhoz képest nagyobb támogatásban részesíti az iparágat. Az egyik legfontosabb célja ugyanis az, hogy a Magyarországon megtermelt alapanyagokat minél nagyobb arányban itthon dolgozzák fel.

A magyar gazdaság és benne az élelmiszeripar most szerencsére azt a korszakát éli, amelyben egyre több vállalkozó elhiszi és megmutatja, hogy elérhet magasabb termékminőséget, piacra vezethet új terméket, bevezethet környezetbarát csomagolást, növelheti az élelmiszerbiztonságot, megcélozhat új piacokat. Az erősödő magyar gazdaság és az emberek növekvő jövedelme az élelmiszeripar lehetőségeit is bővíti. Folyamatosan nő a vásárlói tudatosság és az igény a megbízható, magasabb minőségű élelmiszerek iránt – mutatott rá az államtitkár.

A negyedik alkalommal megrendezett Sirha élelmiszeripari szakkiállítás lehetőséget biztosít az önfejlesztésre azoknak a szakembereknek, akik a csomagolóipar, a gasztronómia, a szállodaipar, a vendéglátóipar, illetve a pék- és cukrászipar területén dolgoznak – válaszolta a Magyar Hírlap kérdésére Zsigó Róbert. Jelezte, a résztvevők egymástól tanulhatnak, üzleti együttműködést köttethetnek, és azokat az új innovatív csomagolás- vagy élelmiszer-előállítási technikákat ismerhetik meg, amelyek a világ valamely pontján már elterjedtek. A kiállítás az AGROmashEXPO agráreseményhez hasonlóan az innováció és digitalizáció előnyeit hangsúlyozza ki.