Az ikerházakat nem egyszerű eladni

A legtöbb ingatlan Budapesten már a megbízáskötéstől számítva hat hónapon belül elkel. Nehezen értékesíthetőnek a legalább fél éve meghirdetett ingatlanokat tekinthetjük – válaszolta lapunk megkeresésére az OTP Ingatlanpont. Hozzátették, a vidéki települések esetében a legtöbb ingatlan a megbízás megkötéstől számított egy éven belül talál gazdára, zömében 6-12 hónapos értékesítési idővel. Az egy évet meghaladóan még mindig a megbízásállományukban levő ingatlanokra tekintenek az átlagosnál nehezebben eladhatóként. Kivételt képeznek ez alól a nagyértékű ingatlanok, amelyeknél egy-két éven belül történő eladás még átlagosnak számít a szűkebb kereslet miatt.

Az OTP Ingatlanpont válaszából kiderült még, lassabban találnak gazdára a kevésbé jó elhelyezkedésű ingatlanok, tanyák, város esetén tömegközlekedéssel nem vagy nehezen megközelíthető lokációk, a speciális kialakítású ingatlanok, például – néhány kivételtől eltekintve – a szuterén lakások is. Van azonban több olyan tényező, ami jelentősen megnehezíti az eladást vagy jelentősen csökkentheti a vételárat.

Az egyik ilyen, hogy az elmúlt egy-két év ingatlanpiaci folyamatainak hatására sokan túlárazzák eladó ingatlanukat, amely emiatt kerül a nehezen eladható kategóriá­ba. Ezek a lakások és házak jelentős arányt képviselnek a nehezen értékesíthető ingatlanok között ma is.

A másik ilyen, ha egy telken van egy épület, amelyben több lakás van. Az ilyen ingatlan alakulhat társasházzá, vagy lehet osztatlan közös tulajdon is. Ikerházaknál ez utóbbi a jellemző, ilyenkor használati megállapodás rendezi, hogy a közös kertből ki mit, és hogy használ: ettől néha szoktak ódzkodni a vevők, pedig ez is hitelezhető – jegyzi meg válaszában az ingatlanközvetítő.

A kétlakásos ház – amelyben a két szinten más család lakik – többnyire kényszerűségből alakul ki, jellemzően akkor, amikor egy többgenerációs házból kirepülnek a gyerekek, a szülők pedig eladják a felső szintet. Még akkor is olcsóbban kelnek el az ily módon használt többgenerációs ingatlanok, ha a két lakrésznek külön bejárata van.

Ha két teljesen külön épület áll egy telken, nem jöhet létre társasház, mert két külön felépítmény van, ilyenkor marad az osztatlan közös tulajdoni forma. Az épületek elhelyezkedésén múlik, milyen megosztás lehetséges – mutat rá a válasz. Klasszikus sorházakról vagy ikerházakról beszélünk, ha a külön „lakások” mind az utca felé néznek, egyértelműen elhatárolható kertrésszel, és ezek között nincs átjárás, még a garázs is külön van. Árukat tekintve ezek közül a szélsők,
a nagyobb kerttel és kevesebb szomszéddal rendelkezők a drágábbak.

Ha az utcáról befelé nyílik a ház, vagy a telken belül több külön épület is van, az bonyolultabb helyzeteket eredményezhet, átjárást kell biztosítani, illetve a telekrészhatárok megállapítása nehézkes, az ilyen elhelyezkedés tíz-tizenöt százalékkal is csökkentheti a vételárat a „hagyományos” megoldáshoz képest.

Két szomszédos eladó ház esetében az OTP Ingatlanpont becslései szerint ugyanennyit faraghat le az árból az, ha egy ingatlanba nincs bevezetve a gáz, vagy a fűtésrendszert teljesen fel kell felújítani. Mindez munkálatoktól, terveztetéstől és a gáz bevezetési távolságától füg­gően több százezres vagy milliós tétel lehet. Vidéken, falvakban, használt házaknál, ahol nem jellemző a modern, például hőszivattyús fűtés, lényegében a gáz- vagy a szilárd tüzelés, illetve néhány kevésbé használt öszvér megoldás az általános, a gázfűtés itt a korszerűbb, kényelmesebb megoldást jelenti. Társasházi közegben viszont, városokban, főként újabb építésű házak esetében manapság már a gáz számít elavultnak – mutat rá a szakértői válasz. Új építésnél már jellemzőek a modern megoldások, így itt árban össze sem hasonlítható a régi gázfűtés vagy konvektor például a padló-, mennyezet-, falfűtéses hőszivattyús fűtéssel. A kettő között pedig ott van az egyedi cirkó vagy házközponti, illetve a távfűtés is.