Bezárás helyett modernizáció a Mátrai Erőműben

Ajánlatot kapott a kormány a Mátrai Erőmű megvásárlására – közölte tegnapi tájékoztatóján Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. A modernizálást és az átvételt kormánystratégia alapozza meg. A miniszter elmondta, a korábbi német tulajdonos bezárta volna az erőművet, amelyet az Opus vásárolt meg, ezáltal magyar tulajdonba került, megmenekülve a bezárástól. A magyar tulajdonosnak fontos szempont volt a működtetés, most pedig értékesíti az erőművet az államnak.

A kormány stratégiát dolgozott ki a további működésre nézve. Ennek egyik legfontosabb eleme az ellátásbiztonság. Ugyanúgy kiemelt cél a munkahelyek megőrzése és gazdasági kérdések, a negyedik pedig a működtetés átalakítása, mivel ez az egyetlen hazai lignit­erőmű. A miniszter aláhúzta, a kormánynak nem áll szándékában bezárni az erőművet, de a szenes technológiát hosszabb távon kivezetik. Hozzátette, az új paksi blokkok elindításáig szükséges tartalék erőművet üzemeltetni. Az áramtermeléshez felhasználható hazai lignitvagyon jelentős része a mátrai erőmű környékén található.

Palkovics László nyomatékosította, az erőmű az ellátásbiztonság szempontjából kiemelkedő jelentőségű, tavaly a hazai áramszükséglet 17,5 százalékát termelte meg. Az áramimport aránya 33 százalék, ezt az arányt hosszabb távon csökkenteni szeretnék, már csak ezért sem zárják be a mátrai erőművet. Ami az ellátottsági körzetéből adódóan sem lenne helyettesíthető, hiszen a keleti országrész jelentős része, valamint egyes nyugati régiók áramellátottságáért felel.

A működési technológiáról Palkovics László azt mondta, az áramtermelő intézmény öt lignit, és két kisebb gázblokkal rendelkezik. A lignites blokkok üzemeltetési engedélye különböző időpontokban jár le, a legutolsó tíz év múlva.

A harmadik blokkot mindenképpen megtartanák. Az erőmű kiegyenlítő szerepe miatt a leállított lignitblokkok helyett gázturbinás blokkot hoznának létre, ilyen fajta erőműre ugyanis a jövőben is szükség lesz. A modernizáció másik lépése hulladéktüzelésű blokk létrehozása, figyelembe véve az uniós célokat az újrahasznosítási arányokra vonatkozóan. A Mátrai Erőműben négyszázezer tonna hulladék hasznosítását tervezik, részben a mostani technológiára építve. Emellett lehetőség van arra is, hogy az erőmű területén lévő napelemparkot bővítsék, mert az utolsó engedélyek lejártával 2029-ben már nem égetnek lignitet.

Az erőmű ma 2100 embernek ad munkát, az erőművel együttműködve komoly ipari park épült ki, tízezer munkavállalóval, bezárás esetén nem csupán az energiaellátás, hanem családtagokkal együtt csaknem harmincezer ember megélhetése kerülne veszélybe.

Az áramtermelés mellett sok melléktermék is keletkezik, amelyek hasznosítására – például gipszelőállítás –, szintén cégek létesültek. Az erőmű legnagyobb költségét az egyre magasabb hányadot kitevő szén-dioxid-kvóták jelentik, a működési költség ehhez képest elenyésző.

Az intézkedésekről szólva Palkovics azt mondta, első a költségcsökkentés, középtávon ezt felújításokkal, illetve a szénalapú technológia kivezetésévek érik el. A miniszter rámutatott, Európában ötven széntüzelésű erőmű található, ezek legtöbbje Lengyelországban és Németországban.

Palkovics László a Magyar Hírlap kérdésére megerősítette, lignitblokkokat is hagynak meg úgy, hogy azok szükség esetén újra működőképesek legyenek. A gázüzem a jelenlegi 990 MW-os kapacitás felét adja majd.

A modernizációval párhuzamosan a munkahelyeket is megőrzik – tájékoztatta lapunkat a miniszter. Az öten év feletti munkavállalóknak a nyugdíjig biztosított lesz a foglalkoztatásuk, azzal együtt, hogy a modernizáció miatt átstrukturálások lehetnek, de munkahelyek nem szűnnek meg. Szintén kérdésre válaszolva erősítette meg, a modernizáció azért szükséges, mert 2030-ra az elektromos áram kilencven százalékát karbonmentes technológiával kell előállítani. A kormány célja, hogy a rezsiköltségek ne emelkedjenek, ezért olyan technológiára van szükség, amellyel ez biztosítható.