Zöld út az orosz piacra

A G7 csoport európai tagjai közül Németország 56 százalékkal, Franciaország negyven százalékkal, Olaszország pedig 37 százalékkal növelte a kereskedelmi forgalmát Oroszországgal tavaly – mondtaSzijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap Moszkvában, a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA) moszkvai képviseletének megnyitóján. Hozzátette, a német-orosz kereskedelmi forgalom tavaly meghaladta a hatvanmilliárd dollárt. Amíg Magyarországnak 2014-ben, a szankciók bevezetése előtt tízmilliárd dolláros kereskedelmi forgalma volt Oroszországgal, tavaly csak 6,4 milliárd dollár. Ezt is úgy tudta elérni, hogy 2017-ről 2018-ra 17 százalékkal növelte a forgalmat. Amíg a nagy nyugat-euró­pai országok folyamatosan óriási mértékben növelik a kereskedelmi és gazdasági együttműködésüket Oroszországgal, addig a magyarok a szankciók bevezetése óta nyolcmilliárd dollárnyi exportlehetőségtől estek el – jelentette ki a miniszter.

A magyar exportstratégia az elmúlt években komoly eredményeket tudott elérni az Eximbank által nyújtott hitelek és a gazdaságdiplomácia segítségével, elsősorban a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a takarmány-előállítás, a tejipar, a gyógyszergyártás, és az orvosi műszergyártás területén – állapította meg. „Ha nincs piaci jelenlét, ha helyben nem tudunk segíteni a magyar vállalatoknak, akkor nem számíthatunk további piaci sikerekre. Ezért az Eximbank után most a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség is képviseletet nyit Moszkvában” – hangoztatta Szijjártó Péter. Kijelentette: Magyarország úgy döntötte meg exportrekordját az elmúlt öt esztendőben évről évre, hogy a korábban második számú kereskedelmi partnerének számító Oroszország irányába folyamatosan komoly veszteségeket kellett elszenvednie a szankciók miatt. A tokiói, a sanghaji, az isztambuli és a belgrádi után a moszkvai a HEPA ötödik regionális partnerirodája.

Számos hazai cég számára reális cél és komoly kitörési lehetőség lenne a külföldi piacra való terjeszkedés, azonban a határok átlépése összetett gazdasági, szakmai feladat a hazai startupok, potenciális vállalkozók és a kis-és középvállalkozások számára – írta lapunknak küldött közleményében az ügynökség. Éppen e célból valósult meg a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség szervezésében a CORD projekt, amely az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program keretében ösztönözte ezt a célcsoportot a magyar–szlovák határon átnyúló együttműködésre, üzleti kapcsolatok kialakítására.

Magyar–orosz űrkutatási projektek indításáról, valamint a 2024–2025-ben a Nemzetközi Űrállomásra felküldendő magyar űrhajós kiválasztásának és kiképzésének megkezdéséről állapodott meg Szijjártó Péter Dmitrij Rogozinnal, a Roszkoszmosz orosz állami űrkutatási vállalat igazgatójával tegnap Moszkvában. Az Oroszországban jelenleg folytatott űrprojektek közül azok, amelyekben eddig is volt magyar hozzáadott technológiai érték, hivatalosan is magyar-orosz űrkutatási projektekként folytatódnak – mondta az MTI-nek a külgazdasági és külügyminiszter. Hangsúlyozta: a megállapodás egészen új dimenziót nyit meg az egész magyar gazdaság számára. (DV)