Újabb nagy lépést tett az unió a karbonsemleges Európa irányába

Éjszakába nyúlóan tárgyaltak csütörtökön, az Európai Tanács ülésének első napján az uniós állam- és kormányfők a klímavédelemről. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közös sajtótájékoztatóját eredetileg még a munkavacsora előtt megtartották volna tizenkilenc óra magasságában, ám mégis átették az aznapi utolsó napirendi pont utánra, és így csak éjjel egy óra után léptek az újságírók elé.

Michel bejelentette, hogy a tagországok megállapodásra jutottak annak érdekében, hogy 2050-re karbonsemlegessé váljon Európa. Elmondta, minden tagország vezetője elfogadta az uniós klímavédelmi célokat. A közös állásfoglalás értelmében a tanács tiszteletben tartja a tagállamok azon jogát, hogy maguk döntsenek az energiaellátásuk biztosításához legmegfelelőbb technológiákról.

Lengyelország helyzete speciális, Mateusz Morawiecki ugyanis bár nem akadályozta meg az állásfoglalás elfogadását, de nem is vállalt kötelezettséget az abban foglaltak végrehajtására. A lengyel kormányfő azt nyilatkozta, az uniós klímacélokat Lengyelország saját tempójában éri el. Ezzel kapcsolatban Angela Merkel német kancellár azt mondta, a tagállamok között nincs megosztottság, csak arról van szó, hogy egyiküknek több időre van szüksége az átálláshoz. Morawiecki külön üdvözölte a nukleáris ener­giáról szóló kiegészítő záradékot is.

Merkel a pénteki zárósajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet, hogy a tervezett szén-dioxid-vámról még egyeztetni kell, az ugyanis könnyen kereskedelmi háborúhoz vezethet.

„Magyarország klímabajnok, ezt itt Brüsszelben elismerik, 1990-től számítva a szén-dioxid-kibocsátást leginkább csökkenteni képes országok közé tartozunk” – mondta Orbán Viktor kormányfő a tanácskozás után közzétett Facebook-videójában. „Tudjuk, hogy milyen fontos a klímaváltozás elleni küzdelem, de mi magyarok azt is tudjuk, hogy ennek ára van, méghozzá nagy ára, mert ez egy drága dolog – fogalmazott, hozzátéve – a kérdés az, hogy ki fizeti a számlát. Sikert értünk el, mert megteremtettük az esélyt arra, hogy az ezután meghozandó klímavédelmi szabályok olyanok legyenek, hogy ne a szegényebb országok, és ne a szegényebb emberek fizessék meg ennek az árát, az új szabályok olyanok legyenek, amelyek nem vesznek el pénzt az egyébként felzárkózást célul kitűző országok elől – magyarázta a miniszterelnök. – Olyan szabályokat hozhatunk meg, amelyek bátorítják a nukleáris energia felhasználását, és van esély, hogy olyan szabályokat alkossunk meg, hogy a klímavédelem ne eredményezze se az üzemanyag, se az élelmiszer árának növekedését. Nem győztünk, de esélyt teremtettünk magunknak a későbbi győzelemre” – összegezte a tanácskozás eredményeit.