Kiemelt a családbarát foglalkoztatás

Hazánkban már számos civil szervezet díjazza a családbarát munkahelyeket. Ezt azzal a céllal teszik, hogy ráirányítsák a figyelmet a magyar munkaerőpiac talán leginkább neuralgikus pontjára. Hazánkban ugyanis azok közül a kisgyermeket nevelő nők közül, akiknek a legfiatalabb gyermeke még nem iskolás (hat év alatti), nagyon sokan inaktívak – mondta lapunknak Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő. Rámutatott, noha 2010 óta mintegy kilenc százalékot javult, de még 2018-ban is mindössze alig negyvenkét százalék volt a foglalkoztatási rátájuk. Ez az unió legalacsonyabb értéke annak ellenére, hogy a tagállamok átlagának duplája volt a javulásunk nyolc év alatt.

A szakértő beszélt arról is, ma már a gyermek féléves korától az anya legálisan is dolgozhat, és sokan élnek is ezzel a lehetőséggel, ám kezdetben ez nem heti öt munkanapot jelent. A következő korszak- és igényváltozást az jelenti, ha a gyermek óvodás lesz, ekkor is sokan igényelnek csúsztatott munkaidőt, azaz később jönnek, korábban hazamennek, tehát a részmunkaidő egy másik típusát igénylik, vagy lehetőséget kérnek a részben otthonról végezhető munkára. Szalai Piroska rámutatott arra is, hogy az ilyen módon megvalósított, szakszóval atipikus munkavégzés sokkal nagyobb szervezési feladatot jelent, sokszor kell a projektértekezleteket a részmunkaidősökhöz alkalmazkodva tartani. „Általában mi minden félév elején megegyezünk az aktuális félév munkarendjéről az eltérő munkarendet igénylő munkavállalókkal” – említett egy lehetséges megoldást az egyeztetések kihívásaira.

Tapasztalata szerint a versenyszféra munkáltatói nyitottabbak a rugalmas munkavégzésre. Az állami szférában dolgozik a nők harmada, azonban nekik sokkal kevésbé van lehetőségük eltérő munkarendet kérni. A közigazgatásban, az oktatásban és az egészségügy számos területén státuszokban gondolkodnak még mindig, s nem heti munkaidőben. Ez azt jelenti, hogy a vezetőknek nincs jogosultságuk egy státuszt két „félállású” részmunkaidőssel betölteni.

A versenyszférában a kisebb vállalkozások nagyobb része rugalmas, de számos igazán jó példát találunk a nagyvállalatok között is. Főleg a kulcspozícióban levő vagy speciális szaktudással rendelkező munkatársaik esetén. Ahol alacsony a hierarchia, azaz a vezető közelebb van a munkatársaihoz, ott könnyebb egyéni élethelyzeteket megbeszélni, átmenetileg egyedi módon alakítani a munkaköröket. Vidéken, kisvárosokban ez talán még gyakoribb, hisz ott még a munkába járás, a közlekedés is több időt visz el, például egy tíz kilométerre lévő munkahelyre nehezebb vidéken eljutni tömegközlekedéssel, mint Budapesten.