Erőteljes a felzárkózás

Jelentősen előrehaladt az Európai Unió (EU) közép-, és kelet-európai tagjainak felzárkózása a közösség nyugat-európai tagállamaihoz, így a térségben az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) megközelítette az uniós átlag háromnegyedét. Mint azt hétfőn a német szövetségi jegybank, a Bundesbank elemzői kiemelték, az EU-hoz 2004 óta csatlakozott közép-, és kelet-európai országok (Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, Románia) az utóbbi évek erőteljes gazdasági növekedése révén csökkentették lemaradásukat az unió többi országához képest. Ezt az előrelépést a jelentős béremelések hatására a munkavállalók is egyre inkább érzékelik. A térség egyes országai – főleg azok, amelyek a nyugat-európai gazdasági központok közelében terülnek el – már meg is közelítették az EU-s átlagot. Az erőteljes belföldi keresletnek és a külföldről érkező közvetlen tőkebefektetéseknek köszönhetően a világkereskedelem gyenge dinamikája eddig kevéssé befolyásolta a térség országainak fejlődését. Azonban a felzárkózás folytatódásához meg kell őrizni a versenyképességet és javítani kell az intézmények minőségén – közölte a távirati iroda.

Az országcsoport tagjai között jelentősek a különbségek: Csehországban és Szlovéniában az egy főre jutó GDP váráslóerő-paritáson mérve az EU-s átlag kilencven százalékát teszi ki, Észtországban, Litvániában és Szlovákiában nagyjából a nyolcvan százalékát, Lengyelországban, Lettországban és Magyarországon hozzávetőleg a hetven százalékát, míg Horvátországban és Romániában mintegy hetven százalék, Bulgáriában pedig csupán ötven százalék ez az arány. Átlagosan a 2013-as 67 százalékról 72 százalékra emelkedve megközelítette az uniós átlag háromnegyedét.

A felzárkózás ellenére a GDP-hez mért közadósság valamennyi országban csökkent, a külföldi hitelezőkkel szembeni adósságállomány pedig majdnem mindenhol mérséklődött. Azonban az utóbbi időszakban a túlhevülés jelei mutatkoztak a munkaerőpiacon. A bérnövekedés mértéke jelentősen meghaladta a termelékenység növekedését, így a munka költsége erőteljesen emelkedett és a versenyképesség gyengült – tették hozzá az elemzésben, rámutatva, hogy az országcsoport egészét tekintve a munkanélküliség tavaly rendkívül alacsony szintre, 4,3 százalékra süllyedt, a bruttó bérek és fizetések pedig 8,2 százalékkal emelkedtek, ami jelentősen meghaladja a termelékenység 3,3 százalékos növekedését. A gazdasági nyitottság mértéke – az export és az import aránya a GDP-ben – az utóbbi öt évben 59 százalékról 64 százalékra emelkedett. Ez a folyamat az infrastruktúra modernizálódásával járt együtt, nem utolsósorban az EU strukturális és kohéziós alapjainak támogatásával.