Gazdaság

Teljesen átalakult a magyarországi kisvállalkozói közösség

Az építőiparban másfél év alatt tizenháromezerrel többen jelentek meg a piacon, hiszen a kata és a kiva adózási formák által több pénz marad a zsebükben

Tavaly január és idén május között több mint tizennégy százalékkal nőtt az egyéni vállalkozók száma Magyarországon. Egyre többen választják az európai szinten is kedvezőnek számító adózási módszereket, ezáltal robbanásszerűen növekedik a katás és a kivás cégek aránya is a piacon.

Teljesen átalakult a magyarországi kisvállalkozói közösség
Kialakult ügyfélkörrel fodrászként is érdemes a katát választani
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Mostanra olyan foglalkozási körökben is kiemelkedően sok az egyéni vállalkozó, ahol korábban ez egyáltalán nem volt jellemző – írta lapunknak küldött közleményében Sárospataki Albert, a Billingo.hu online számlázó ügyvezetője. Mint azt lapunk is megírta, a magyar kormány az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) érdektelenségre hivatkozva kivezeti, így a kisvállalkozók a kisvállalati adó (kiva) és a kisadózók adója (kata) közül választhatnak a jövőben, amelyekben egyvalami közös: mindkettő elképesztő népszerűségnek örvend a cégek körében.

A hivatalos statisztikák szerint 2018-ra a kisadózók adóját választók száma átlépte a háromszázezret, ami azt jelenti, hogy szinte minden harmadik cég ezt az uniós szinten is példaértékű adózási módot választja, miközben a kivás adózók száma néhány év leforgása alatt megötszöröződött.

A cég ügyvezetője felhívta a figyelmet, hogy 2018 év eleje és 2019 májusa között 450 ezerről 514 ezer fölé emelkedett az egyéni vállalkozók száma Magyarországon, ami egyrészt azt mutatja, hogy sok cég a kedvező adózási formákra vált, másrészt folyamatosan nő a vállalkozói kedv hazánkban, és egyre többen mernek belevágni céljaik megvalósításába.

Az építőiparban például másfél év alatt tizenháromezerrel több egyéni vállalkozó jelent meg a piacon, ami egyértelműen annak a jele, hogy sokkal kedvezőbben tudnak így munkákat vállalni, hiszen a kata és a kiva adózási formák által több pénz marad a zsebükben – magyarázta Sárospataki Albert.

Az építőipar mellett a leglátványosabban a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységgel foglalkozó kisvállalkozások száma nőtt meg, másfél év alatt több mint tizenháromezerrel. A dobogó harmadik fokára a TEÁOR-kódok szerint külön nem említett egyéb tevékenységű kisvállalkozások lendültek fel, 2018 januárja és 2019 májusa között hétezerötszázzal.

Az élmezőnyhöz tartozik még a foglalkozási köröket illetően a kommunikáció illetve az adminisztratív és szolgáltatási támogató tevékenység is. Előbbinél közel hatezerrel, utóbbinál több mint hatezerrel nőtt a kapcsolódó kisvállalkozások aránya a közelmúltban. Érdekesség, hogy bár a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat foglalkozási körében is több kisvállalkozás üzemel Magyarországon, mint 2018 elején, de 2019 első fél évében csak itt volt tapasztalható jelentős, ötszázas nagyságrendű visszaesés – derült ki a cég közleményéből.