Még nincs döntés a szénkivezetésről

A szénkivezetés nagyban segítené a magyar gazdaság dekarbonizációját, ezért az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) – az energiabiztonsági és szociális szempontokat is figyelembe véve – vizsgálja annak lehetőségeit az energiaiparban és egyéb ágazatokban. Kormányzati döntés a témában egyelőre nem született – írta Cseresnyés Péter, a tárca parlamenti államtitkára Ungár Péter LMP-s képviselő kérdésére, amely így szólt: Támogatja-e a kormány a szén kivezetését a magyar energiaiparból? A tárcavezető szerint azonban a Mátrai Erőmű Zrt.-ben a Magyar Állam az MVM Zrt.-n keresztül kisebbségi tulajdonos, mindössze 26,2 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik, így annak működtetéséről elsősorban a többségi tulajdonos Mátra Energy Holding Zrt.-t szükséges kérdezni.

Kifejtette, Magyarország energiaellátás-biztonságát elsősorban a nukleáris kapacitások fenntartásával, a megújuló energia felhasználásának növelésével és a határkeresztező kapacitások bővítésével kívánjuk fenntartani. Az unió emisszió-kereskedelmi rendszere alá tartoznak a bizonyos méret feletti erőművek, így a Mátrai Erőmű is. Ebben a rendszerben az erőműveknek a CO2-kibocsátásaikat kvótavásárlással kell fedezniük. A folyamatosan növekvő kvótaárak, valamint az unió szigorodó környezetvédelmi szabályozása egyre nagyobb terhet ró majd a széntüzelésű erőművekre. Bár hazánk a Föld üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csak elenyésző hányadáért felelős – folytatta –, a kormány számára fontos a környezet védelme és a klímaváltozás elleni küzdelem is, ugyanis „mindannyian tisztább vizet, tisztább levegőt és elviselhetőbb klímát szeretnénk”. Magyarország ezért minden nemzetközi kötelezettségének eleget tesz – hangsúlyozta Cseresnyés.

Emlékeztetett, a rendszerváltozás óta hazánk harminckét százalékkal csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsátását, 2030-ra negyven százalék a cél. Ez a harminckét százalékos csökkentés olyan, a zöldek által klímabajnoknak ki­kiál­tott államokkal helyezi egy polcra a magyar teljesítményt, mint Dánia, és arányosan jobb eredmény, mint Svédország vagy Németország javulása – hangsúlyozta az államtitkár.

Az ITM gondozásában folyamatban van a 2050-ig szóló hosszú távú stratégia elkészítése, valamint a Nemzeti energia és klímaterv véglegesítése. Utóbbi tervezete nyilvános. Ezek közül néhány fontosabb: az energiaipar dekarbonizációja, az épületállomány nagyarányú komplex felújítása és a megújuló energia felhasználásának növelése.