Kormányzati cél, hogy javuljon a magyar lakta települések vasúti közlekedése

Kiemelt cél ugyanakkor a menetrendalapú infrastruktúra-fejlesztés, ami azt jelenti, hogy például csak ott épülne második vágány, ahol ezt a forgalom indokolja. Lényeges továbbá a vasúti digitalizáció erősítése és a határon túli magyar lakra települések gyors és magas színvonalú elérése – hangsúlyozta az államtitkár. Budapest és Munkács között már közlekedik közvetlen járat, és az idei menetrendváltástól Eszékre is. Mosóczi László megemlítette még a magyar–szlovák határ menti összeköttetés javítását, illetve a Budapest–Kolozsvár–Bukarest közötti nagysebességű vasút tervezését. Mint elmondta, 2018 és 2023 között 1700 milliárd forintot költ az ország költségvetési és európai uniós forrásokból vasúti beruházásokra. Idén befejeződik a Kelenföld és Százhalombatta közötti vonal átépítése, elkészül a központi forgalomirányító rendszer a Pusztaszabolcs–Dombóvár és a Rákos–Újszász–Szolnok vonalon, a hét végén pedig hivatalosan is megindul a villamos vontatás Mezőzombor és Sátoraljaújhely között. A tervek szerint az év második felében a magyar és a kínai kormány megköti a finanszírozási szerződést a Budapest–Belgrád vasútvonal hazai szakaszának felújítására, és a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. a kiviteli tervek elkészültét követően megkezdte a repülőtéri vasút építésének engedélyezési eljárását.