Gazdaság

Nem csak a szállásadó nyerhet a kisebb áfával

A kormány feltehetően azzal számol, hogy 2020-ban tovább emelkednek majd a bérek, ami járulékemelés nélkül is pótlólagos bevételeket biztosít majd a költségvetésnek

A mérséklődő szociális hozzájárulási adó, az öt százalékra csökkenő szálláshelyáfa és a négygyermekes anyák szja-mentessége a legnagyobbnak tekinthető változások a 2020-ra vonatkozó tervezetben, amelyből a szocho csökkentéséről szóló módosítást tegnap el is fogadta az Országgyűlés. Honyek Péter, a PwC Magyarország adószakértője szerint a szálláshelyáfa előnye lehet, hogy a szállásadók vélhetően a munkaerő megtartása érdekében bérfejlesztésre fordítják a fennmaradó különbözetet.

Nem csak a szállásadó nyerhet a kisebb áfával
Felhőtlenebbül telik a nyaralás, ha a pihenni vágyóknak olcsóbb szállást bérelni
Fotó: Bodnár Patrícia

A szociális hozzájárulási adó, azaz a szocho 19,5 százalékról 17,5 százalékra történő, idén július 1-jétől hatályba lépő, tegnap elfogadott törvénymódosításban rögzített két százalékpontos csökkentése lesz a legnagyobb fontosságú módosítás. Érdekesség, hogy erről a változtatásról a 2020. évi költségvetési törvény tervezetének indokolása már múlt időben beszél – válaszolta lapunk megkeresésére Honyek Péter, a PwC Magyarország adószakértője.

A másik nagyhatású változás a négy gyermeket nevelő anyák kedvezménye. Ez a kedvezmény a dolgozó anyáknak segít, azoknak is, akiknek a gyermekei már felnőttek. Így akár nyugdíjhoz közel álló anya is igénybe veheti majd a kedvezményt. Kiemelte, adóalapkedvezményről van szó, ami mellett a családi járulékkedvezményt is igénybe tudják venni a jogosult édesanyák, tehát a nettó fizetésüket növeli. Ugyanakkor a kedvezmény csak az összevonás alá eső jövedelmekkel kapcsolatban vehető igénybe, például a munkabér vagy a megbízási díj esetén. Az osztalék, kamat, értékpapír eladásából származó jövedelem azonban a négygyermekes anyák esetében is adóztatható marad.

A szálláshelyáfa tizennyolcról öt százalékra történő mérséklését illetően, a négyszázalékos turizmusfejlesztési hozzájárulás bevezetése is csak egy töredékét veszi vissza az áfacsökkentés hatásának – vélekedett a szakértő. Az viszont biztos, hogy a kilencszázalékos össztehercsökkenésből a vendégek mellett a szállásadók is részesülni fognak, növelve ezzel a saját bevételüket. Sajnos a múltbeli példák azt mutatják, hogy az adócsökkentések csak kisebb mértékben mérsékelik az árakat. Például az áfa kulcsát 2006-ban huszonötről húsz százalékra csökkentették, ami akkor az átlagos árszínvonalat mindössze 1,1 százalékkal mérsékelte. Így a mostani áfacsökkentés nagyobb részét várhatóan megtartják a vállalkozások, ám azt nem a nyereség növelésére, hanem a munkabérek kigazdálkodására, s ezáltal a munkaerő megtartására fordíthatják. Honyek Péter szerint az idegenforgalomban dolgozók is nyertesei lehetnek a szálláshelyáfa tervezett csökkentésének.

Ismert, a jelentős csökkentések mellett adónem-megszüntetésre is sor kerül. Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) jócskán veszített népszerűségéből, Honyek Péter szerint mindössze körülbelül ötezer cég tartozik az eva hatálya alá, ezért indokolt is a megszüntetése, hiszen az adónem fenntartásának adminisztrációs terhei nincsenek arányban a költségvetési bevételekkel.

Az evaalanyok többsége számára a kisadózó vállalkozások tételes adója, rövidebb nevén a kata lehet megoldás – mondta a szakértő. Hozzátette, ennek egyetlen hátránya, hogy évi tizenkétmillió forint felett egy negyvenszázalékos különadót kell fizetni, így tizenöt–tizennyolc millió forint körül az adónem elveszti az előnyét. Ilyen bevételi szinten pedig a vállalkozás már megengedheti magának, hogy a normál szabályok szerint adózzon.

A költségvetéstervezet kapcsán megírtuk, úgy növeli nyolc százalékkal a tervezett bevételeket, hogy az adókat csökkenti, és a kiadások a bevételekkel szemben csak öt százalékkal emelkednének, azaz a kormány az utóbbi oldalból kíván erőteljesen lefaragni, és váratlan helyzetekre felkészülve tartalékot is képez. Adózási szempontból a költségvetés bevételi oldalát béremelkedéssel lehet növelni – mutatott rá Honyek Péter.

A magyar költségvetés legnagyobb bevételei a járulékok, az áfa és a személyi jövedelemadó. A járulék- és a személyijövedelemadó-bevételek értelemszerű kapcsolatban vannak a bérek növekedésével. Az áfabevételek pedig a lakosság belföldi fogyasztásának mértékétől függően változnak. Így érthető – hívta fel a figyelmet a szakértő –, hogy a magasabb bérek és kisebb részben a felvett hitelek erősen növelik az állam áfabevételeit.

A 2019. január havi átlagkereset 10,6 százalékkal volt magasabb az egy évvel előzőnél, és a béremelkedési spirál 2019-ben sem állt meg. A kormány feltehetően azzal számol, hogy 2020-ban tovább emelkednek majd a bérek, ami adóemelés nélkül is pótlólagos bevételeket biztosít majd a költségvetésnek.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom