0,2 százalékkal nőtt az ipari termelés júliusban

Tavaly júliusban 4,7 százalékkal esett vissza a termelés az egy évvel korábbihoz viszonyítva, így az idei szerény növekedést a bázisidőszak adata is segítette. A munkanaphatással kiigazított éves növekedés tavaly október óta a legalacsonyabb, amikor viszont 1,9 százalékos csökkenést regisztrált a KSH.

Az előző hónaphoz hasonlítva a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás júliusban 4,2 százalékkal csökkent az előző havi 1,2 százalékos esést követően. Az előző hónaphoz viszonyítva az idén harmadszor csökkent a termelés volumene, míg a tavaly január-júliusi időszakban öt ilyen hónap volt. Az elmaradás mértéke azonban 2014 augusztusa óta nem volt ilyen nagy.

Az év első hét hónapjában 4,8 százalékkal nőtt a termelés az előző év azonos időszakához képest.

A júliusi ipari termelés részletes adatait egy hét múlva, szeptember 13-án közli második becslése alapján a KSH.

Ürmössy Gergely, az Erste bank vezető makrogazdasági elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában emlékeztetett, hogy a várakozások 7 százalék körüli növekedést prognosztizáltak, ehhez képest különösen gyenge júliusi ipari termelés adat érkezett. Vélhetően a nyári autóipari leállások okozhatták a termelés jelentős visszaesését - közölte.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy ha az önmagában 30 százalékos részarányt képviselő autóipari ágazat gyengélkedik, akkor a kapcsolódó ágazatok is visszaeső kereslettel és termeléssel szembesülhetnek, így, a tovagyűrűző hatásokat figyelembe véve, a járműgyártás teljesítménye egyre inkább kulcskérdéssé válik.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének véleménye szerint, mivel az adatok éles ellentétben állnak szinte minden belföldi és a magyar szempontból lényeges német konjunktúra-mutatóval, azt lehet feltételezni, hogy az autógyártók augusztus helyett júliusban tartották a nyári leállásokat. Amennyiben így van, augusztusban meredek felpattanás várható - fejtette ki.