Egy Harvard-tanulmánya szerint, ekkor nem szabad délután szundikálni

A rövid délutáni alvás jótékony hatással van az egészségre és növeli a teljesítményt. A Harvard Medical School és a UK Biobank új adatai azonban azt mutatják, hogy azok, akik idős korban rendszeresen és a szokásosnál hosszabb ideig alszanak napközben, mérhetően magasabb halálozási kockázatnak vannak kitéve. A látszólag ártalmatlan délutáni alvás így rejtett betegségek korai figyelmeztető jelévé válhat.

Az Associated Professional Sleep Societies júniusban megrendezett SLEEP 2025 kongresszusán a bostoni Harvard Medical School tudósa, Chenlu Gao vezette szakértői csapat mutatta be a nappali alvás témájában eddig legnagyobb elemzést.

Az elemzés alapjául 86 565 felnőtt adatai szolgáltak az UK Biobankból, akik átlagosan 63 évesek voltak, 57 százalékuk nő. A résztvevők egy héten keresztül aktivitásérzékelőt viseltek a csuklójukon, amely rögzítette a mozgás és a pihenés idejét. Így pontosan meghatározható volt, mikor, mennyi ideig és milyen rendszerességgel aludtak napközben.

Az életkor előrehaladtával a szundikálás hosszabbá válik – és későbbre tolódik

Délutáni alvásnak minősült minden 9 és 19 óra közötti alvás. A résztvevők átlagosan körülbelül 24 percet pihentek naponta. Az alvás hossza és ideje azonban jelentősen eltérő volt: körülbelül egyharmaduk délelőtt aludt, körülbelül minden ötödik pedig csak 17 és 19 óra között.

Tizenegy év alatt 5189 személy halt meg, azaz a teljes csoport körülbelül hat százaléka. Ez egy egyértelmű tendenciát mutatott: az életkor előrehaladtával a szundikálás hosszabbá és szabálytalanabbá vált, és a nap későbbi óráira tolódott.

Ha a délutáni alvás káros az egészségre

Az olyan tényezők, mint az életkor, a nem, a testtömeg-index, az alkohol, a dohányzás és az éjszakai alvás kiigazítása után is egyértelmű összefüggés maradt fenn:

• a hosszabb szundikálás körülbelül 20 százalékkal növelte a halálozási kockázatot.
• A szundikálás időtartamának erős ingadozása 14 százalékkal növelte a kockázatot.
• A 11 és 15 óra közötti szundikálás szintén összefüggésbe hozható a megnövekedett halálozással.

„Adataink azt mutatják, hogy nemcsak a szundikálás gyakorisága, hanem annak időtartama, változékonysága és időpontja is releváns lehet az egészségi állapot mutatójaként” – magyarázza Gao, a tanulmány vezetője, számol be a focus.de. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a délutáni alvás önmagában káros lenne. Inkább az alapbetegségek tünete lehet.

Korai figyelmeztető jel a rejtett betegségekre?

Az okok még nem teljesen tisztázottak. Gao szerint valószínű, hogy az irreguláris szundikálás rejtett egészségügyi problémákat tükröz – például szív- és érrendszeri betegségeket, anyagcsere-zavarokat, depressziót vagy kezdődő neurodegeneratív folyamatokat.

„A hosszabb vagy irreguláris szundikálás rossz éjszakai alvásra, zavart belső órára vagy meglévő betegségekre utalhat” mondja a harvardi kutató. A délutáni alvás így hasonlóan a járásmód vagy a kéz erejének változásaihoz, a általános egészségi állapot korai jelzője lehet.

Mit árulhatnak el a szundikálás mintázata az Alzheimer-kockázatról

Ugyanebben a tanulmányban a tudósok azt is megállapították, hogy bizonyos nappali alvási mintázatok az agyban is megmutatkoznak. A vizsgálat összefüggésbe hozza az irreguláris szundikálást a neurodegeneratív folyamatok korai jeleivel.

A kutatók 17 éven át több mint 900 idős felnőttet figyeltek meg, és az aktigráfiával – a mozgás és az alvás-ébrenlét ritmusának mérésével – nyert alvási adatokat klinikai és patológiai agyi lelettel kombinálták.

Az eredmények a következőket mutatták:

• A 9 és 11 óra közötti gyakori délelőtti szundikálás 15 százalékkal magasabb Alzheimer-demencia kockázattal járt.
• A 13 és 15 óra közötti rendszeres délutáni szundikálás viszont alacsonyabb amyloid-β-értékekkel járt az agyban – ami egy lehetséges védelmi mechanizmus.
• Az irreguláris szundikálás összefüggésbe hozható az amyloid és a tau fehérjék fokozott lerakódásával, amelyek az Alzheimer-kór jellemzői.

A kutatók szerint ezek a mintázatok nem bizonyítják az ok-okozati összefüggést, de érzékeny korai figyelmeztető jelek lehetnek az agyban bekövetkező változásokra, amelyek jóval az első memóriaproblémák megjelenése előtt jelentkezhetnek.

A megváltozott alvási szokások tehát fontos jelzés lehetnek arra, hogy időben intézkedni kell – jóval azelőtt, hogy súlyos tünetek jelentkeznének.

Mikor igazán jót tesz a délutáni alvás?

A rövid, rendszeres délutáni alvás azonban továbbra is pozitív hatással bír. Tanulmányok kimutatták, hogy 20-30 perc délutáni alvás javíthatja a koncentrációt, a szív teljesítményét és a hangulatot. Csak akkor válik kritikusá a helyzet, ha a szundítások hosszabbak, erősen ingadoznak vagy szokatlanul későn történnek.

Röviden összefoglalva:

• A Harvard tanulmánya szerint a hosszabb vagy szabálytalan délutáni alvás növelheti a halálozás kockázatát, és rejtett betegségekre vagy korai Alzheimer-folyamatokra utalhat.
• Különösen a délelőtti szundikálás volt összefüggésben a magasabb halálozási kockázattal és a 15 százalékkal magasabb Alzheimer-kockázattal.
• Az orvosok ezt korai figyelmeztető jelnek tekintik: aki hirtelen gyakrabban vagy hosszabb ideig alszik, annak orvosnál kell ellenőriztetnie alvásának minőségét és az esetleges alapbetegségeket.