Belföld
Zöld lámpát kapott a kormány az ideiglenes határzár megépítésére
Nagyüzem volt a Parlamentben + VIDEÓ
A menekültkénti elismerést kérők személyazonosításra alkalmas, hiteles okmányok hiányában kötelesek minden tőlük telhetőt megtenni személyazonosságuk tisztázásáért, így például felvenni a kapcsolatot családtagjaikkal, származási országuk hatóságaival, amennyiben nem azok üldözik.
Lerövidül az eljárási idő
Kövér László, az Országgyűlés elnöke megemlékezett a július 3-án, életének 91 évében elhunyt Szabad Györgyről, aki az MDF alapító tagjaként a rendszerváltás meghatározó alakja volt, tevékenyen részt vett a demokratikus jogállami intézményrendszer kialakításában, hatalmas tudásával hozzájárult a többpárti demokráciába történő békés átmenet közjogi kérdéseinek tisztázásához.
A jelenleg kétfokozatú – előzetes és részletes vizsgálati – szakra bontott eljárás a két szakasz összevonásával egyszerűsödik, ezzel az eljárási idő lerövidül. A menekültügyi eljárás a kérelemről hozott döntés végrehajthatóvá válásáig tart, így a kérelmező a bírósági eljárás végéig menekültügyi őrizetben maradhat. A hatóság megszünteti az eljárást, ha a kérelmező a neki kijelölt szálláshelyet vagy tartózkodási helyet 48 óránál hosszabb időre engedély nélkül elhagyja.
A menekültkénti elismerést kizáró okok kiegészülnek a terrorcselekménnyel, a terrorizmus finanszírozásával, illetve az ezekre való felbujtással, s nem lehet menekültként elismerni azt a külföldit sem, akinek magyarországi tartózkodása a nemzetbiztonságot sérti vagy veszélyezteti. Ez utóbbi szigorítás mindössze pár embert érint évente – olvasható az indítványban.
Módosul a visszatartási idő is: 12 óráról 24 órára emelkedik. Ezt a belügyminiszter az idegenrendészeti hatóságok regisztrációval összefüggő terheivel indokolta. Ugyancsak az eljárás gyorsítását várja a kormány attól a rendelkezéstől, amely szerint a kérelmezőket az őrizet helyén hallgathatja meg a bíróság.
Bukhatják az ellátásukra fordítandó összeget
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló jogszabály többek között azzal egészül ki, hogy az idegenrendészeti hatóság lefoglalhatja az érintettek által szándékosan okozott kár ellenértékét, illetve bizonyos esetekben a tartásukra, ellátásukra fordított összeget. Utóbbi alól kivételt jelentenek a humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezők és a nemzetközi védelemben részesített külföldiek.
Sajátos építményfajták és menekültközmunka
A törvénycsomagban szerepel – a szerb–magyar határra tervezett ideiglenes biztonsági határzárral összefüggésben – az államhatárról szóló törvény módosítása is. Ennek értelmében a magyar államot a schengeni külső határokon a határvonaltól számított 10 méteres sávon belül közérdekű használati jog illeti meg. Ez a honvédelmi, nemzetbiztonsági és rendvédelmi szerveket „sajátos építményfajták létesítésére és üzemeltetésére” – azaz például ideiglenes biztonsági határzár létesítésére – jogosítja fel. Ennek megvalósítása érdekében rendelkeznek a határ menti ingatlanok tulajdonosainak kártalanításáról, a használati jog tartalmáról, valamint a joggyakorlás egyes kérdéseiről.Az augusztus 1-jén hatályba lépő törvénycsomag lehetőséget teremt arra is, hogy az elismerését kérő, valamint kijelölt tartózkodási helyen élő harmadik országbeli állampolgár közfoglalkoztatási jogviszonyban munkát végezzen.
Az Alapjogokért Központ szerint a menekültügyi szabályozás módosításai alapvetően alkalmasak arra, hogy a vonatkozó kérelmekkel összefüggő eljárásokat hatékonyabbá és gyorsabbá tegyék, azonban a törvénycsomag új rendelkezéseit csak a tervezett “déli határzárral” együtt érdemes értelmezni. A fizikai határzár az eddigieknél bizonyosan nagyobb mértékben terelheti az illegális bevándorlókat a legális határátlépőpontokhoz, a hatóságok pedig a regisztrált kérelmeket a módosított szabályok értelmében már szélesebb körben minősíthetik elfogadhatatlannak vagy folytathatnak le gyorsított eljárást – például arra hivatkozva, hogy a kérelmező biztonságos országból érkezett, így érdemi vizsgálat lefolytatása nem is indokolt. Az elemzés szerint az elfogadott törvénycsomag egyik legfontosabb újítása, hogy leegyszerűsíti a menekültügyi eljárásokat. Az eddigi két szakaszt egybevonja, és az újonnan bevezetett, gyorsított eljárásokban a kérelmeket már 15 napon belül kell majd elbírálni.
Fidesz: Szavazáskor kiderül ki bevándorláspárti és ki nem
Ha a baloldali vélemények érvényesültek volna, elöntötték volna Magyarországot a bevándorlók, és esély sem lenne olyan védekezési rendszer kialakítására, amely nemcsak Magyarország, hanem Európa határait is meg tudja védeni - mondta Rogán Antal, a nagyobbik kormánypárt vezérszónoka. Ma már az unió is elismeri, amit februárban hangoztattak, hogy Magyarország a legfontosabb útvonal a bevándorlás szempontjából Európa felé. Nem intézményrendszer megerősítése a megoldás, ha ezt tennék, egyre több bevándorlót csábítanának Európába. Elmondta, hogy a nemzeti konzultációs kérdőívek feldolgozása szerint az emberek 80 százalék egyért azzal, hogy szigorítsanak a törvényi szabályokon. A vita végén leadandó szavazatokból egyértelműen kiderül, ki bevándorláspárti és ki nem - mondta. Rogán Antal rámutatott: spanyolok mellett a bolgár-török határon is alkalmaznak ilyen biztonsági határzárat.
Kósa Lajos hozzátette: a politikai menedékjoggal tömegesen visszaélnek, s Magyarország a legnagyobb forgalmat lebonyolító frontország. Rámutatott: ha a görögök betartanák a schengeni megállapodást és ott tartanák az illegálisan belépőket, hozzánk már egy sem tudna érkezni. A görögök ugyanakkor elérték, - menekültügyi intézményrendszer elégtelen volta miatt - hogy az Európai Bíróság kimondta, nem biztonságos harmadik ország. Kósa Lajos szerint ebből látszik, hogy az unió álláspontja álságos és a szolidaritás alapvető elemeit is nélkülözi. Úgy látta, a magyar emberek érdekeinek semmibe vétele az amit a baloldal tesz bevándorláspárti véleményével.
A szocialista Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka kiemelte: a Fidesz-kormány képtelen megvédeni Magyarország, az unió határait és a polgárait. Fél éven keresztül nem tett semmit és erre lehet számítani a következő fél évben is - hangoztatta. Az ellenzéki politikus idézte Radnóti Miklós: Töredék című versét, majd úgy fogalmazott: "rasszista, idegengyűlölő duma" volt az előtte elhangzott vezérszónoklat.
Kifejezetten ijesztőnek nevezte, hogy a menedékkérőket nemcsak a befogadó állomásokon, szálláshelyeken, hanem bizonyos közigazgatási területeket kijelölve, közterületeken is el lehetne helyezni. Ezrek, tízezrek lehetnek utcán, tereken, erdőkben, bokrokban, s gyerekeket, családokat kívánnak az utcára taszítani - mondta. Az MSZP nem támogatja a javaslatot ebben a formában - jelentette ki.
A kereszténydemokrata Vejkei Imre, a KDNP vezérszónoka hangsúlyozta, hogy az unión kívül kell migrációs táborokat létrehozni, és ezekből az eljárások végeztével a gazdasági migránsok beengedéséről a tagországok szabad dönthessenek. Kiemelte: az az álláspontjuk, hogy az emberi élet megmentése mindenekfelett áll, a háborúk és üldöztetések elől menekülőket be kell fogadni, de a vita nem róluk szól. Népvándorlás indult el Magyarország felé, s idén már több mint 62 ezer menekültet kellett a magyar határon regisztrálni. Magyarország óriási sikere, a kötelező kvótarendszer megbuktatása, amit ezer sebből vérző javaslatnak tartott - mutatott rá. A KDNP szerint nem lehet más felelős döntést hozni, mint az ideiglenes határzár létesítése a szerb-magyar határon, emellett az embercsempész bandák felderítésére is kiemelt figyelmet kell fordítani.
A jobbikos Z. Kárpát Dánies a déli határ menti települések problémáira hívta fel a figyelmet, és leszögezte: pártja támogatja a kerítésépítést. Tarthatatlannak nevezte, hogy időarányosan több migráns érkezik az országba, mint ahány gyermek születik. Bírálta a balliberális oldalt, meglátása szerint "egészen elképesztő hagymázas lázálmok látnak napvilágot" körükben, például a bevándorlók képzése. A Jobbik szigorúan ragaszkodik ahhoz, hogy az itt lévők csak zárt befogadó állomáson tartózkodhassanak, a lehető legrövidebb ideig. Pártja támogatná az állomások bezárását, a kormány ugyanakkor bővíti azokat, miközben ellentétesen kommunikál - kifogásolta. Szólt a debreceni konfliktusról, szerinte az alapot adna a bevándorlókra vonatkozó szabályok szigorítására. Nincs szükség gazdasági bevándorlókra, egyetlen visszatoloncolt ember befogadására sem - szögezte le. Frakciótársa, Mirkóczki Ádám képmutatónak nevezte a kormány harcát a bevándorlók ellen, az ugyanis szerinte ellentétes a kabinet külpolitikájával. Bírálta, hogy a kabinet támogatja az Egyesült Államok minden geopolitikai törekvését. Kijelentette: nem Magyarországnak kellene megfizetni azt az árat, amibe a migránsok tömegei kerülnek.
Az LMP-s Schiffer András szerint az előterjesztés elfogadásával az ország megtagadja majd a segítő kezet azoktól, akik szétbombázott országból érkezve keresnek menedéket. Politikai színjátéknak nevezte a kormány megoldási javaslatát, "Habony Árpád által megkreált színdarabnak". Ismertetése szerint mivel a probléma szoros összefüggésben áll a Közel-Kelet és Észak-Afrika történéseivel, fel kell tenni a kérdést: az a kül- és biztonságpolitikai stratégia, amelyet Magyarország, de az unió és a NATO is követ, milyen eredményre vezetett? Felkészült-e arra Európa, mivel jár, ha korábban szilárd államalakulatok vesznek a semmibe? Üldözendőnek nevezte a kormány propagandáját, és bírálta azt is, hogy a kérdésben egymilliárd forintot fordított konzultációra a kabinet. A kapacitások fejlesztését szorgalmazta, bírálva, hogy a menekültügyi büdzsé mindössze 15 ezreléke az éves költségvetésnek. Cáfolta az eljárások elhúzódásával riogatókat is, állítása szerint Európában az egyik legrövidebb időt nálunk vesznek ezek igénybe. Továbbra is világos magyarázatot várt a dublini rendelet felmondására és az abból való visszakozásra, de hangsúlyozta azt is: létezhet átmenet a zárt tábor és a szabad mozgás biztosítása között, ez lenne a megoldás jelenleg.
Szabó Tímea, a PM független képviselője a javaslat visszavonását követelte. Szerinte a kormány hazug módon állítja be úgy a diskurzust, mintha lennének bevándorláspártiak és azt ellenzők. Itt csupán arról van szó: támogatják-e a menekülőket. Úgy ítélte meg: kerítésre nem dobható ki 36 milliárd forint. Rámutatott arra is: a bevándorlási hivatal szerint a menedékkérők 90 százaléka háborús övezetből érkezik. Jogsértőnek tartotta, hogy elvehetik az ide érkezők pénzét vagy munkára köteleznék őket. Szelényi Zsuzsanna, az Együttben politizáló független képviselő arra mutatott rá: aki ide érkezők kilencven százaléka három héten belül elhagyja az országot. Magyarország tranzitország, az emberek átmeneti ellátását kell megoldani - indítványozta. Élesen bírálta a kerítés építését, amely szerinte csak időlegesen csökkentené az ide érkezők számát.
A szocialista Bárándy Gergely szerint a migráció valós probléma az unióban és Magyarországon egyaránt, aki másként gondolja, téved. Az a törekvés, ami szembe állítja a bevándorláspártiakat és az azt elutasítókat, nem más, mint az emberek egymásnak uszítása. Idegenellenességet szítani gazemberség - jelentette ki. Kiemelte: senki nem kívánja kitárni a kapukat, válogatás nélkül mindenkit beengedni és hagyni, hogy letelepedjen. Szerinte a gazdasági bevándorló fogalma nem létezik, ez a Fidesz által kreált fogalom, ami a kormánypárt "uszító politikájának" része. A politikus szerint pártja nem azt mondja, hogy ez nem probléma, de ma létezik egy legalább ekkora, vagy még ennél is nagyobb gond, nevezetesen, hogy több százezren vándoroltak ki az unió országaiba, illetve az Egyesület Államokba a jobb megélhetés reményében - mondta. Rövid- és hosszú távú megoldásokra van szükség, de ez nem a vasfüggöny - jelentette ki.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter zárszavában a közös európai megoldás mellett állt ki. A megoldást Európán kívül látta, vagyis az EU által biztosított fejlesztési forrásokat szerinte feltételekhez kell kötni. Ezek között említette, hogy olyan politikai és gazdasági feltételeket teremtsenek ezek az országok, hogy az emberek ne vándoroljanak el onnan. Magyarország teljesíti uniós kötelezettségeit is, így a dublinit is. Azt vitatta, hogy azok az emberek, akiket vissza akarnak ide küldeni Nyugatról, Magyarországon léptek be először az unióban. Idén 15 milliárd forintos pluszkiadást jelent az országnak a bevándorlás az uniós migrációs biztos pedig 8 millió eurónyi támogatást ígért a többletfeladatokra. A miniszter kijelentette: a 175 kilométeres határzár fel fog épülni, az építést hamarosan megkezdik olyan területeken, ahol a bevándorlási nyomás nagy.
Pénzért adatok
Elfogadták az információszabadságról szóló törvény módosítását amely alapján költségtérítés kérhető a közérdekű adatok kiadásáért. A Fidesz szerint az elfogadott jogszabály-módosítás elegendő lehet a visszaélésszerű adatigénylés visszaszorítására, az ellenzéki pártok közül az LMP az Alkotmánybírósághoz fordul Az LMP szerint egy közérdekű adat vagy nyilvános, vagy tartalma miatt mégsem az, ha azonban nyilvános, akkor semmilyen technikai szabállyal nem lehet korlátozni a hozzáférhetőséget. „A most elfogadott módosítások azonban pont ezt teszik, hogy még inkább megkönnyítsék a fideszes oligarchák számára a közpénzek kitalicskázását” – írta Schiffer András.
Egységesülnek az okmányok
Elfogadta a parlament az e-kártya bevezetéséhez szükséges törvénymódosításokat: az új okmányt - ami összevonja a személyi igazolványt, a lakcímkártyát, az adókártyát, a TB-kártyát és az útlevelet, kibővíthető közlekedési kedvezmények igénybe vételére jogosító kártyákkal és akár diákigazolványként is funkcionálhat - felmenő rendszerben vezetik be idén. A módosítás sarkalatos pontját 150 igen, 13 nem szavazattal, 30 tartózkodás mellett fogadták el, míg a többi passzus 151 igen és 42 nem szavazatot kapott.
A változtatás rögzíti az e-kártyán szereplő adatok körét. Az okmányon emellett szerepel majd az érvényességi idő, a kiállítás kelte és helye, az, hogy mely hatóság állította ki, valamint - nem olvasható formában - az a tény, ha korlátozzák a tulajdonos külföldre utazását.
A kártya optikailag olvasható adattárolója - a 12 éven aluliak és a rögzítést visszautasítók kivételével - ujjnyomatot tartalmaz és alkalmas elektronikus ügyintézésre, elektronikus aláírásra. Akik a jelenlegi igazolványuk cseréjét annak lejárta előtt legfeljebb 60 nappal kérik vagy nem rendelkeznek érvényes személyazonosító igazolvánnyal, azoknak 1500 forint illetéket kell fizetniük az új iratért.
.