Vona Gábor a kigyulladó zászlóról beszélt a parlamentben

Napirend előtti felszólalásában az LMP-s Szél Bernadett szerint a közszférában dolgozókat cselédsorba taszította a kormány. Szerinte a közszféra követelései teljesíthetőek lennének a jövő évi büdzséből, hiszen abban ötszázmilliárd forint felesleges luxuskiadás fedezhető fel. Mint mondta, rendes, átfogó és mindenkire kiterjedő béremelésre lenne szükség. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy megosztanak ágazatokat, mert egy munkahelyi kollektíván belül vannak, akik kapnak és vannak, akik nem kapnak bérkiegészítést.    
Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatási államtitkára válaszában közölte: több száz milliárd forintot fordított a kormány a béremelésre, nem beszélve a személyijövedelemadó-rendszer átalakításáról, az infláció alacsonyan tartásáról. A közszféra nincs cselédsorban - jelentette ki.
A kereszténydemokrata Földi László szerint a rezsicsökkentés nem egyszerű politikai, hanem társadalompolitikai kérdés. Felhívta a figyelmet az Eurostat májusi összesítésére, amely alapján Magyarországon tavaly a második félévben az áram háztartási ára 9,9 százalékkal, a földgázé 13 százalékkal mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest.
Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyi államtitkára úgy értékelt, az Eurostat elemzése visszaigazolja a kormány politikáját. Hozzátette: jelenleg az áram háztartási ára az uniós átlagárral azonos, a földgáz tizenegy százalékkal alacsonyabb annál. 
A szocialista Gúr Nándor szerint a kormány adósa az embereknek, mert az ígéretek ellenére számtalan új adónemet vezetett be, nem teremtett egymillió új munkahelyet és kormányzása alatt megjelent a dolgozói szegénység. Szóvá tette a foglalkoztatási adatokat, mert ugyan 2008-hoz képest háromszázötvenháromezerrel többen dolgoznak, de ebben benne van a százhatvanezerrel több közfoglalkoztatott, és a külföldre távozottak is. Gúr Nándor ígéretei teljesítésére kérte a kormányt, illetve nemzeti bérpolitikát szorgalmazott.
Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára szerint a tartozás azért alakult ki, mert a szocialista kormány alatt megduplázódott a munkanélküliek száma, a jelenlegi kormánynak viszont nem az a célja, hogy az emberek segélyen éljenek. Az állam által finanszírozott foglalkoztatással addig akarnak segíteni, amíg ezek az emberek a versenyszférában nem kapnak munkát - mutatott rá. Ismertetése szerint 2010-14 között a foglalkoztatottak száma 370 ezerrel nőtt. százezer fővel nőtt a közfoglalkoztatottak száma, a külföldön dolgozók száma pedig ötvenezerrel emelkedett - részletezte.
A jobbikos Vona Gábor kijelentette, pártja nem kívánja kiléptetni Magyarországot az Európai Unióból, de módosítani kell a csatlakozási szerződést, és népszavazást is szeretnének tartani. Ez a programja David Cameron brit miniszterelnöknek is - hívta fel a figyelmet, rámutatva arra, hogy szerinte ez egy legitim álláspont. Vona Gábor felidézte azt is, hogy 2012-ben tüntetést szerveztek az EB budapesti székháza elé, ahol "valóban felgyulladt egy uniós zászló". Szerinte ez akkor (egy kötelezettségszegési eljárás indulásakor, illetve a kohéziós alapok felfüggesztésekor) lélektanilag és érzelmileg vállalható volt. Hozzátette: ugyanakkor a békemenetes vezetők is a kilépés megfontolása mellett voltak, illetve Kövér László házelnök is beszélt erről. A csatlakozási szerződés módosítása - mondta a Jobbik elnök-frakcióvezetője - az élelmiszeripar talpra állítása miatt fontos.
L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt kérte a Jobbiktól, hogy ne legyen kétszínű, mondja meg az igazságot: uniós tag akar-e maradni, és szégyelli-e a zászlóégetést. Az államtitkár úgy fogalmazott: micsoda eufemizmus, hogy felgyulladt a tüntetésen egy zászló, biztos valaki nagyítót tartott felé, átsütött rajta a Nap és felgyulladt. A zászlót önök felégették - szögezte le. Emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az uniós és a NATO-tagság mellett foglalt állást. Az államtitkár azt kérte, végre tisztességesen fogalmazzák meg, hogyan akarják módosítani a csatlakozási szerződést és miről akarnak népszavazást tartani. Szerinte az élelmiszeripar fejlesztése elképzelhetetlen lenne az EU nélkül - közölte.
A szocialista Szakács László a kórházi adósságkonszolidációról érdeklődött, kevesellve a rendelkezésre álló hatvanmilliárd forintot. Azt akarta megtudni, hogyan akarják kifizetni a beszállítókat.
Válaszában Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára azt mondta: a hatvanmilliárd forintos összeg óriási tétel, és bízik abban, hogy a teljes adósságkonszolidációs folyamat végére pontot lehet tenni, a hatvanmilliárd forint pedig elegendő lesz.
A jobbikos Sneider Tamás azt kérdezte a kormány képviselőjétől, mikor mentesítik a nagy forgalmú 2-es főút nyugat-nógrádi szakaszát, mikor jelölnek ki új nyomvonalat, ami régi kérése az ott élő szendehelyieknek, rétságiaknak, borsosberényieknek és nagyorosziaknak.
Tasó László, a fejlesztési tárca közlekedéspolitikáért felelős államtitkára azt válaszolta: 2020-ig elkészül a Budapest-Vác közötti autóút kétszer két sávossá fejlesztése, és tervezik, hogy az utat - Nógrád megyében - kiépítik az országhatárig, ám a határmetszési pontban még nem tudtak megegyezni a szlovák féllel.
A fideszes Mengyi Roland azt méltatta, hogy a Patec Automotive szingapúri autóipari beszállító vállalat a jelenleg Kínában lévő gyártási tevékenységét folyamatosan áttelepíti Magyarországra, és ennek első lépéseként új gyárat épít Miskolcon.
Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára reagálásában azt mondta: a szingapúri cég döntése bizonyítja, hogy a miskolci ipari hagyományok, a jó munkaerő, a város egyeteme és a befektetésorientált városvezetés erős vonzerőt jelent a befektetőknek.
Az LMP-s Ikotity István arról érdeklődött, hogy mikor írja ki a Miniszterelnökség az új vidékfejlesztési program pályázatait, illetve afelől, hogy miért van Magyarország a sereghajtók között programja elfogadtatásával.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában tudatta: jó esély van arra, hogy júniusban megtörténjenek a kiírások. Emlékeztetett egyúttal arra a kormányzati célra, hogy a vidékfejlesztési források 80 százalékát a kis- és közepes gazdaságoknak szánják.
A jobbikos Farkas Gergely azt kérdezte a kabinet képviselőjétől, miért nem tesznek ígéretet arra, hogy nem darabolják fel a Budapesti Corvinus Egyetemet. A politikus vitatta, hogy az egyetem átszervezésének tervéről szóló, vélhetően hamisított levélnek köze lett volna az intézmény egysége érdekében tartott néhány nappal ezelőtti fórumhoz.
Rétvári Bence Emmi-államtitkár ugyanakkor megismételte, hogy szerinte az ügyben pánikot az álhírek - köztük a hamisított levél - keltettek. Jelezte, hogy a kormány a felsőoktatási stratégia mentén halad.
A jobbikos Kulcsár Gergely arról érdeklődött, hogy mit tesz a kormány a huszonnyolcezer honvéd érdekében, akiknek megtakarításai bent ragadt a Honvéd Egészségpénztárban. Példaként hozott egy érintettet, aki ebből a forrásból finanszírozta volna gyermeke szemműtétjét.
Vargha Tamás, a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára válaszában jelezte, hogy nincs törvényi felhatalmazásuk lépni, az érintettek olyan piaci szereplőnél helyezték el pénzüket, amely értékpapírok helyett "minibanknál" tartotta azt, majd jelentős részét elveszítette. Kiemelte, hogy a honvédeknek és hozzátartozóiknak a legmagasabb szintű egészségügyi ellátás jár térítésmentesen, így "senkinek a szeme világa nem lehet veszélyben" a Buda-Cash ügy miatt.