Völner Pál: Koncepciós eljárást folytat az Európai Bizottság

Az államtitkár csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: annak, hogy Magyarország ellen megindította az eljárást az uniós testület, az lehet az oka, hogy az ország képviseli a legmarkánsabb álláspontot a kérdésben és érvényesítéséért a pert is vállalta.
Völner Pál hangsúlyozta, hogy több tagállam nem teljesítette vállalásait a bevándorlók befogadását illetően: egyáltalán nem fogadtak be bevándorlót vagy csak jóval kevesebbet a vállaltnál, így a befogadandók eredetileg meghatározott számának csak a 11,8 százalékát teljesítették. Teljességgel alkalmazhatatlan határozatot hoztak Brüsszelben - vélekedett.
Elmondta: Magyarországnak július 13-ig kellett választ adnia az uniónak, hogy miért nem tett eleget a határozatnak. A válaszban tíz jogi érvet soroltak fel, hogy az országnak miért nem kell betartania a határozatot. 

Magyarország a válaszadásra négyhetes határidőt kapott a szokásos két hónap helyett - tette hozzá.

Az államtitkár úgy látja, a bizottság álláspontja az ügyben "egybeesik Soros György akaratával", aki a saját migrációs tervét akarja Brüsszellel elfogadtatni. Közölte: a magyar választópolgárok a népszavazáson és a nemzeti konzultációban is kinyilvánították a véleményüket. "Tisztában vagyunk" azzal - mondta -, mit gondolnak az emberek, ezért a kormány határozottan elutasítja a kvótákat. "Semmilyen formában nem vállaljuk a ránk kényszerített menekültkvótáknak a teljesítését és az általunk nem kívánt bevándorlóknak a betelepítését" - jelentette ki.

Völner Pál kérdésre kitért arra: ősszel várható döntés a kvótaperben.

Bár Magyarország a kötelezettségszegések összképét nézve nem számít „renitens” tagállamnak – a tavaly az Unióban folyamatban lévő 1700 eljárásból csak 57 esett hazánkra –, az látható, hogy kiemeltebb ügyekben a magát „szakmainak" hirdető Bizottság politikai fegyverként használja ezt a jogintézményt – értékelte a kötelezettségszegési eljárásokat Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója.

Úgy fogalmazott: egyes, a nyílt társadalom eszmerendszerét nem osztó országokkal, így Magyarországgal vagy Lengyelországgal szemben a Bizottság így egyre inkább egyféle groteszk Münchhausen báróként viselkedik és a hajánál fogva előrángatott, mondvacsinált kifogások mentén köt bele olyan szabályozásokba, mely kizárólag tagállami hatáskör.

Erre szerinte jó példa civiltörvény ügye is, hiszen az Alapjogi Charta csak az uniós szabályok, nem pedig tagállami szabályok alkalmazása esetén hivatkozható. Ez hasonlít ahhoz, mint amikor az EB adószabályokba akar belekötni: az elvileg tagállami kompetencia, ezért ilyen esetben ún. „tiltott állami támogatásra” hivatkozik a bizottság. Most is ezt láthatjuk: mivel a civil szervezetekre vonatkozó szabályokra nem vonatkozik uniós szakpolitika, ezért általános elvekkel jönnek, mint az egyesülés szabadsága, ami persze bármire ráhúzható.

A helyzet abszurditását az is mutatja, hogy miközben Timmermanséknak nem tetszik a magyar szabályozás, az EP éppen egy hasonló, a civil szervezetek szigorúbb átláthatóságáról szóló jelentést tárgyal – hnagsúlyozta Szánthó Miklós.