Völner Pál: A magyar szabályozás elérte célját

Völner Pál a tárgyalásokról elmondta, a litván fél úgy látja, hogy a magyar szabályozás elérte a célját. 
A megbeszélésen szó volt arról is, hogy fontos a bevándorlók és menekültek megkülönböztetése jogi szempontból, mert enélkül nem kezelhető a határon a migrációs helyzet - említette. Az államtitkár elmondta, a litván fél egyetértett abban, hogy a schengeni határokat meg kell védeni, és a probléma helyén, Szíriában és Törökországban kell a válságot kezelni.
Völner Pál közölte, a litván delegáció tájékozódott az illegális határátlépés szabályozásáról, a válsághelyzet szabályairól, ezek pontos jogi tartalmáról is.
A felek között szóba került a luxembourgi bíróság előtt folyó per, amelyben Magyarország megtámadta a kötelező betelepítési kvótát.

Folytatódott a röszkei tömegzavargás ügyében indult per
A Szegedi Járásbíróságon a tavaly ősszel a röszkei közúti átkelőnél történt tömegzavargás miatt indult perben pénteken meghallgatott vádlottak is tagadták, hogy erőszakos cselekményekben vettek volna részt, védőjük szerint egészségi és fizikai állapotuk miatt erre nem is lettek volna képesek.
Az ügyészség kilenc szíriai és egy iraki állampolgárt - köztük egy nőt - a határzár tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott átlépésének bűntettével vádol.
A bíróság csütörtökön hét vádlottat már meghallgatott, ők szintén tagadták, hogy erőszakos cselekményeket követtek volna el Röszkénél.
A vádirat szerint a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetése után, tavaly szeptember 16-án több száz migráns gyülekezett a Röszke-Horgos közúti határátkelőhely szerb oldalán. A Magyarország belépni akaró, kezdetben békés tömeg idővel agresszívvá vált, a kerítést feszegetve próbálta azt kidönteni, majd néhányan kövekkel dobálták meg a magyar oldalon felsorakozott rendőröket.
Egy férfi megafonnal a kezében különböző nyelveken beszédeket tartott, és megpróbálta irányítani a magyar rendőrökkel szemben fenyegetően fellépő tömeget. A tömegzavargás résztvevői végül kidöntötték a határt védő kaput, amelyen keresztül - mások mellett - a vád alá helyezett tíz ember jogosulatlanul magyar területre lépetek. Őket a rendőrök kiemelték a tömegből, majd őrizetbe vették.
A pénteken meghallgatott egyik vádlott - akinek korábbi vallomásait olvasták föl - Damaszkuszban született, biológiát tanult az egyetemen, amíg 2013-ban egy házukat ért rakétatámadás során meg nem sérült, és melltől lefelé megbénult. Orvosai tanácsára indult el Németországba, hogy ott kapjon megfelelő egészségügyi ellátást. Kerekesszékkel jutott el a szerb-magyar határig. Amikor látta, hogy az átkelő zárva van, türelmesen várt, hátha megnyitják. Azt vallotta, egy férfi folyamatosan hitegette a tömeget azzal, hogy kinyitják majd a kaput. Amikor a tömeg megindult, fellökték a kocsiját, ő kiesett, az emberek megtaposták, a kődobálás során eltalálták a fejét, a magyar rendőrök mentették ki, és pajzsokkal védték meg a záporozó kövektől.
Egy másik, kurd nemzetiségű, szíriai születésű férfi, aki a betegsége miatt csak bottal tud járni, szintén arról számolt be, hogy a tömeg sodorta át magyar oldalra, fellökték, megtaposták, és a magyar rendőrök segítettek rajta.
A tárgyaláson Arany János bíró ismertette a határon szolgálatot teljesítő rendőrök vallomásait. A beszámolók megegyeztek abban, hogy az átkelőnél összegyűlő emberek egyre agresszívebbé váltak, fenyegetőztek, elkezdték a kordont rángatni, felmásztak rá, fel akarták azt borítani. Az első sorokban állóknál késeket, sátorvasakat, botokat láttak, többen is eltakarták az arcukat sállal, kendővel. A tömegből mindenféle tárgyakat dobáltak a rendőrökre, először vizes palackokat, majd fadarabokat, cipőket, köveket, és emellett tüzeket is gyújtottak.
A rendőrök elmondták, hogy többen is használtak a migránsok közül megafont, őket hangadóként jellemezték, de volt olyan egyenruhás, aki az általa nem értett nyelven beszélő férfiakról nem tudta eldönteni, csitítják vagy hergelik a tömeget. Több rendőr is fotó alapján az egyik vádlottat azonosította mint azt a férfit, aki hangosbemondóval folyamatosan kommunikált a tömeggel, és vezette az embereket.
A védők a tárgyalás végén kezdeményezték a fél éve előzetes letartóztatásban lévő vádlottak házi őrizetbe vagy szabadlábra helyezését, illetve az egészségi állapotuk miatt a kiskunhalasi őrzött szálláson fogva tartottak szabadon bocsátását, indítványukat azonban a bíróság elutasította.
A per április végén folytatódik.