Visszafordított orvosi elvándorlás, megújuló kórházi ellátás Budapesten

– Mit hoz a 2017-es év a kormányzati politika fókuszában lévő családok számára?

– Hét éve, 2010 óta minden esztendőben, így 2017-ben is tovább bővülnek a családi kedvezmények. Jövőre harmincezer forintra nő a második gyerek után járó családi adókedvezmény. Ez a legjobban célzott családtámogatás, mert az érintettek kilencvenöt százaléka tudta igénybe venni. Január elsejétől új bölcsődetípusok jönnek létre, ami óriási segítség lehet a napközbeni gyermekelhelyezésben, sokoldalúbb és rugalmasabb lesz a rendszer, végre az állam igazodik a szülők igényeihez, és nem fordítva. Óvodai és bölcsődei férőhelybővítésre a következő években csaknem százmilliárd forintot fogunk fordítani. Jelentős eredmény, hogy míg öt éve kilencvenkétezer kisgyermek kapott napi többszöri ingyenes étkezést, ma már mintegy háromszáztizennyolcezren, vagyis több mint háromszorosára nőtt a jogosultak köre.

– Harrach Péter KDNP-frakcióvezető mondta korábban lapunknak, hogy a családok mindennapi életét megkönnyítő javaslatcsomagon dolgoznak. Ennek része lenne a pelenka áfájának csökkentése. Ez még napirenden van?

– Folyamatosan vizsgáljuk a további segítség lehetőségét, az említett felvetés vagy éppen a gyermekételek adóterheinek esetleges csökkentése, továbbra is téma. Bízunk benne, hogy legkésőbb a tavasz folyamán az Országgyűlés ennek szellemében fogadhat el újabb törvénymódosításokat. Zajlik az előkészítés, a kormány még nem döntött a részletekről.

– Szintén a családokat célozta a bővített otthonteremtési program. Ez eddig milyen eredményeket hozott?

– Európában is példa nélküli e támogatás, eddig a legfrissebb számok alapján már több mint harmincnégyezer csok-kérelmet hagytak jóvá, összességében nyolcvanmilliárd forint értékben, ami az építőiparnak is komoly lendületet ad. Az első háromnegyed évben két és félszer annyi új lakásépítési engedélyt adtak ki, mint 2015-ben. Magyarország erősödik, ugyanakkor ez nemcsak az otthonteremtésben, hanem az adócsökkentésben, a fizetésemelésekben és a munkahelyteremtésben is tetten érhető.

– A 2017-es év minimálbér- és bérminimum-növekményt, továbbá az állami szférában is újabb jelentős béremeléseket hoz. Miért lesz erősebb Magyarország, ahogy azt a kormányzati hirdetések jelzik?

– Olyan környezetet kell teremteni, hogy az embereknek megérje dolgozni. Most az adócsökkentésben a munkaadókat terhelő adókon a sor. Emellett a szociális, az oktatási, a kulturális és az egészségügyi ágazatban is tovább emelkednek a fizetések, összességében négyszázezer fő esetében. Az orvosok bére például két lépésben, 2016-ban és 2017-ben kétszázhétezer forinttal nő, az ápolóké, egy négyéves program keretében, hatvanöt százalékos növekményt jelent összességében, 2012-höz képest 2019-re megduplázzuk az ápolók juttatásait. Talán kiragadott, de szemléletes példa, hogy egy tizenhat-tizennyolc éves munkaviszonnyal bíró aneszteziológiai szakasszisztens bére százháromezer forinttal emelkedik. Vagy nézzünk egy egyetemi végzettségű, húszéves tapasztalattal rendelkező pedagógust: 2013-ról ’17-re százhetvenkétezerről háromszáznégyezerre nő a bére.

– Az egészségügy terén azonban a hírek szerint továbbra is súlyos probléma az elvándorlás. Sikerült már részben kezelni a folyamatot?

– Ebben leginkább a fiatal, nyelvtudással rendelkező orvosok érintettek. Ötszáz fiatallal több lépett be az idén a rezidensi ösztöndíjprogramba az indulási évhez képest, és nagyjából ennyivel kevesebben is kértek engedélyt a külföldi munkavégzéshez. Ez tehát radikális csökkenést jelez, vagyis megfordult a 2013-ig növekvő tendencia. Fontos megjegyezni, hogy az itthoni perspektívát erősítő béremelések nem hitelből történnek, hanem az erősödő gazdaság teremtette meg erre a lehetőséget. Éppen ezért hosszú távon is lehet rá számítani, stabil és kiszámítható béremelésekről beszélhetünk. Nagyjából hétszázezerrel többen dolgoznak, mint hat éve, így lehet egyensúlyban a magyar gazdaság. Bevált a segély helyett munkát kínáló, a társadalmat is alakító politika.

– Visszatérve még az egészségügyre: jelentős támogatást kaptak felújításra a vidéki kórházak, hogyan állnak a fővárosi fejlesztések tervei?

– A Dobogó nevű területen megkezdődött az új szuperkórház előkészítése, a budapesti munkálatokra a 2017-es büdzsében összességében negyven- plusz tízmilliárd forint áll rendelkezésre. Ebben energetikai korszerűsítések is benne vannak. A dél-budai azért lesz szuperkórház, mert minden szakmai ágban, az év minden napján, egy helyen lesz minőségi ellátás. Ez a beteg és az üzemeltetés szempontjából is a legjobb megoldás.

– Felmerültek a dobogói helyszín kapcsán megközelíthetőségi és környezetvédelmi aggályok. Ezekkel foglalkoznak?

– Közlekedésfejlesztést mindenképp igényel majd a beruházás, de a helyszín kiválasztásakor az agglomerációban élők igényeit is figyelembe kellett venni. A lényeg, hogy mindent megfontoltunk.

– Térjünk át az oktatásra. Az ellenzék mostanában a nem túl pozitív PISA-eredményeket olvassa a kormány fejére. Milyen változások következhetnek a kutatásból?

– Két részben visszaesést, egy részben azonban, a korábbi matematikai eredményekben tapasztalható lejtmenet esetében stagnálást jelez a felmérés. Ugyanakkor a diákok tárgyi tudását vizsgáló TIMSS jelentés mind a természettudományok, mind a matematika eredményekben javulást mutat. A számok mögé kell nézni, ez nyilvánvaló. Rögtön kiderült az is, sok esetben inkább felzárkózási kérdésről van szó, ezek olykor területi eltéréseket jelentenek. Részben egyet kell értsek az ellenzéki Ikotity István képviselőtársam diagnózisával, aki a parlamentben azt mondta, hogy „a rosszabb iskolai teljesítmény oka a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek nagy száma”. A tervezett, szakmai munkacsoportban mindenesetre egymás szemébe kell néznie a feleknek az eredmények kapcsán.
A kormány százmilliárdokkal növelte az oktatás büdzséjét, másfélszeresére emeli a tanári béreket, ezért mindenképp kérdés, hogyan lehetséges, hogy a diákok mutatóinak egy része mégis romlik.

– Vagyis a kormány szerint a tanárok tehetnek a rossz eredményekről?

– Azért jó ez a vita, mert végre tartalmi kérdésekről lehet szó, eddig inkább a formai, szakszervezeti, munkaügyi, az üzemeltetésről szóló felvetések voltak a meghatározók. További minőségi előrelépés, hogy az idén tizenháromezren jelentkeztek a minősítési eljárás keretében, hogy Pedagógus II fokozatba lépjenek, ha sikerrel járnak, további akár harmincötezer forinttal nő majd a fizetésük.

– Egyesek szerint ezek között ott van a túlzott központosítás, amely csak tovább erősödik azzal, hogy januártól az iskolák működtetését is átveszi az állam.

– Maga a PISA-felmérés cáfolja ezt, hiszen Szingapúr a legjobban tejesítő állam, ahol az egyik legközpontosítottab rendszer működik, csekély az iskolák autonómiája. Mégis sikeresek. Persze, akad az élmezőnyben széttagoltabb szisztéma is, de a példaként emlegetett Finnország éppen tizenöt pontot rontott. Megjegyzem, nem a PISA az egyetlen felmérés, a kevésbé a multik igényeit vizsgáló kutatásokban jobban szerepel hazánk.

– A következmények megvitatása során napirendre kerülhet a tizenhat éves korig való tankötelezettség vagy a kilencosztályos iskola ügye?

– Utóbbi a tartalmi kérdések közé tartozik, az előbbi kapcsán pedig megerősíteném: Magyarországon így is ugyanannyi évet töltenek iskolapadban a diákok, mint más, fejlett országokban.

– A PISA-felmérés és a statisztikai hivatal életszínvonal-kutatása is rámutatott a területi egyenlőtlenségekre. Mit terveznek a leszakadó térségek felemelése érdekében?

– A felzárkózási programoknak éppen ez a céljuk, vegyük például az egyre bővülő Biztos Kezdet Gyerekházakat, a Gyerekesély projektet vagy éppen a Tanoda-hálózatot. Ezek az alapkészségeket is erősítik, s a szülőknek és a gyermekeknek egyaránt segítséget jelenthetnek, kiegészítve a hagyományos oktatási rendszert. Fontos a hároméves kortól kötelező óvoda is, lényeges ugyanis, hogy minél hamarabb le tudjuk dolgozni az otthonról hozott hátrányokat, be tudjuk hozni a lemaradást.

– Ötpárti egyetértésel fogadta el a keresztényüldözések elleni határozati javaslatot az őszi ülésszak utolsó ülésén a parlament. Minek tudható be a fordulat?

– Valóban, a balliberális média kezdetben inkább gúnnyal fogadta az üldözött keresztények megsegítését célzó helyettes államtitkárság felállítását, mondván, ez a probléma nem is létezik, ám szerencsére aztán sikerült változtatni az álláspontjukon. Az említett országgyűlési határozat népirtásnak, emberiesség elleni bűncselekménynek minősíti a keresztényüldözést, és valóban örömteli a humanitárius segítségnyújtásra felhívó, a nemzetközi büntetőbíróság fellépését is sürgető dokumentum konszenzusos elfogadása. Ennek oka lehet, hogy itthon is kezdi a közvélemény a helyén kezelni ezt a problémát. A világ legüldözöttebb csoportját alkotják ugyanis a keresztények, a vallása miatt meghurcolt öt személy közül ma négy keresztény. A 2017-es évben folytatjuk a figyelemfelhívást és a humanitárius segítségnyújtást, a szíriai újjáépítésben való szerepvállalást, az erbili iskolaépítést. Szintén fontos, hogy hazánk ötmilliárd forinttal segíti a fejlődő országok adósságának kiváltását, igyekszünk mindenhol segíteni.

– Európa mennyire figyel erre a te­­rületre?

– A népvándorlási krízis révén ezek a problémák kvázi belépnek a kontinensre, a keresztények ellen a Közel-Keleten mindennapos erőszak a maga fizikai fenyegetésével felbukkant Nyugat-Európában is, ahol nagyobb tömegben élnek integrálódni nem akaró muszlim csoportok. Ezeket az eseteket is be kell mutatni, rá kell irányí­tani a figyelmet erre a fenyegető problémára.