„Vészhelyzet kényszerített a törvényi változtatásokra”

A migrációs válság kapcsán Magyarországot ért bírálatokra reagálva jelentetett meg levelet a Le Figaro című francia napilap internetes kiadásában Trócsányi László igazságügyi miniszter. Emlékeztetett arra, hogy az év eleje óta kétszázezer migráns lépett be az országba, közülük százhetvenezren nyújtottak be menedékkérelmet, jóllehet teljesen szabadon távozhatnak és eltűnhetnek, hiszen igazi céljuk Németország, a skandináv államok, Franciaország vagy Nagy-Britannia. A miniszter felhívta a figyelmet, hogy a migránsok jelentős többsége illegálisan lépi át a határt és csoportosan közlekedik, hogy a rendőrség ne tudja feltartóztatni és az európai normák szerint regisztrálni őket.

„Ezeknek az embereknek nem az a céljuk, hogy menedéket kérjenek Magyarországon, hanem az, hogy láthatatlan módon áthaladjanak az országon Németország felé, pedig az életük már nem volt veszélyben sem Görögországban, sem Macedóniában, sem Szerbiában, sem pedig Magyarországon. Az együttműködés hatalmas méretű, meglepő és példátlan hiányát is tapasztaltuk a migránsok részéről, akik kihasználva a létszámfölényüket, nem haboztak erőt alkalmazni a magyar rendőrséggel szemben” – fogalmazott Trócsányi. A miniszter visszautasította a párhuzamot az 1956-os magyar menekültekkel. Kiemelte, hogy az akkor elmenekült magyarok a szomszédos országokban menekülttáborokban – ahol már nem voltak veszélyben –, együttműködve a hatóságokkal várták meg, hogy döntsenek a sorsukról, s örömmel kezdtek új életet bármely országban, ahova küldték őket. Szavai szerint Magyarország a vészhelyzetre válaszul nehéz szívvel emelt kerítést szerbiai határán, hasonlóan Spanyolországhoz, Bulgáriához vagy Franciaországhoz, s a bírálók nem tudták igazán megmagyarázni, hogy a magyar határzár miért illegálisabb vagy zavaróbb, mint a korábban létesített kerítések.

Trócsányi kiemelte azt is, hogy hazánk a vészhelyzetben kénytelen volt több jogszabályát megváltoztatni ahhoz, hogy szembe tudjon nézni az uniót sújtó, példa nélküli migrációs nyomással, de ezt a nemzetközi jogi normákkal összhangban tette. A katonaság bevethetősége érdekében történt törvénymódosítást a miniszter a franciaországi terrorkészültséghez hasonlította, amelynek keretében mozgósították a hadsereget.

---

Külön bíróság a közigazgatási ügyeknek

Szükség van Magyarországon egy közigazgatási felső bíróságra, amely csúcsszervként működve a legfontosabb közigazgatási ügyeket tárgyalná – jelentette ki tegnap Trócsányi László Miskolcon, egy szakmai konferencián. A miniszter tájékoztatása szerint ezen a bíróságon intéznék a közigazgatási szempontból kiemelt ügyeket, és ide sorolható a gyülekezési jog, a szabályozó hatóságok tevékenységének ellenőrzése, emellett ritka, de fontos ügyeknek vagy közigazgatási szerződéseknek a meghatározó eseteit is oda kellene tenni. Példaként említette a tömegpereket is. Hangsúlyozta: „Ez kétharmados kérdés, nyilván a politikai pártokkal is egyeztetni kell”, ugyanis ez a bírósági szervezeti törvényt is érinti.

---

Röviden
Fontos a visszatoloncolt gyerekek védelme

- Szerdán 4256 illegális bevándorlót fogott el a rendőrség a Police.hu adatai szerint. Ebből a szerb szakaszon csak nyolcvanhárom migránssal szemben intézkedtek.

- Húsz újabb migráns bíróság elé állítását kezdeményezte a Szegedi Járási Ügyészség határzár tiltott átlépésének bűntette miatt – tájékoztatta a Csongrád Megyei Főügyészség a távirati irodát. A vádlottak közül tizennégyen afgán, hárman-hárman albán, illetve iraki állampolgárnak vallották magukat. A migrációs válsághelyzet kihirdetése óta a Szegedi Járási Ügyészég háromszáznégy elkövetővel szemben kezdeményezett gyorsított eljárást határzár tiltott átlépésének bűntette miatt.

- Az ország minden bíróságát érinti, legalábbis közvetett módon, a migrációhoz köthető büntető- és közigazgatási ügyek kezelése – mondta Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke tegnap Miskolcon. A közigazgatási perrendtartás koncepciója című konferencia után kifejtette: ahhoz, hogy a szegedi, a zalaegerszegi és a pécsi törvényszék tudja kezelni egyébként meglévő ügyeit is, segítségre van szükségük. Felmérték a felszabadítható erőforrásokat, és minden bíróság – ideértve az ítélőtáblákat is – felajánlásokat tett. „Az, hogy ténylegesen kik segítenek, önkéntes vállalás alapján történik a jogszabályok szerint” - tette hozzá. Csillám Katalin, a Miskolci Törvényszék elnökhelyettese közölte: kilenc büntetőbírót, három közigazgatási és egy polgári bírót a Szegedi Törvényszéknek ajánlottak fel, valamint tizenkilenc igazságügyi alkalmazottjuk és egy informatikusuk is segít ott.

- Európa bádogkontinenssé, sátortáborrá fog válni a hatalmas migráció miatt, ha nem védi meg határait – hangoztatta Csöbör Katalin miskolci fideszes országgyűlési képviselő sajtótájékoztatóján. Úgy fogalmazott: határok nélkül nincs ország, „mi nem világállamot akarunk, hanem saját országot és saját Európát”. Úgy vélekedett, az Euró­pába özönlő hatalmas népesség miatt a tét nem az, hogy „Európa muzulmánná válik, hanem, hogy káoszba, polgárháborúba süllyed”.

- Tovább bővítik a kísérő nélkül érkező kiskorú migránsokat befogadó fóti gyermekvédelmi központot, és korábban bezárt gyermekotthonokat nyitnak újra, ha pedig szükséges, az őszödi kormányüdülőt is gyermekotthonná alakítják – nyilatkozta Czibere Károly, az Emmi szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára az MTI-nek. Az idei költségvetésben elkülönített 368,8 millió forint felhasználásáról elmondta: első lépésként a jelenleg százharminc gyermek befogadására alkalmas fóti gyermekotthont bővítik 142 férőhelyesre. Ha a fóti központ eléri kapacitási határait, akkor újabb épületeket nyitnak meg. Az államtitkár szerint az épületek átalakítását és a munkatársak alkalmazását fedezi az elkülönített forrás, akár ötezer gyermek elhelyezését is meg tudják oldani néhány hónapon belül. Korábban a gyermekek kilencven százaléka tizenhat-tizenhét éves fiatal fiú volt, most viszont náluk fiatalabbak és több lány is érkezik, továbbá fel kell készülni a visszatoloncoltak ellátására is – figyelmeztetett Czibere Károly.

- A Katolikus Karitász kapja az első támogatást a Demján Sándor Alapítvány által létrehozott Migrációs Gyermekalaptól – tájékoztatta lapunkat a segélyszervezet. A gyermekalap a menekült gyermekek körülményeinek javításán dolgozó segélyszervezetek és magánemberek munkájának segítését tűzte ki célul. A Katolikus Karitász közel huszonötmillió forint támogatást kap, többek között gyermekek, kismamák és gyermekes anyák ellátására szolgáló melegedők, „fektetők” kialakítására, ahol orvosi segítséget is kaphatnak az arra rászorulók. A támogatási összeget ezenkívül migráns fia­talok nyelvi és kulturális integrációjának segítésére is fordíthatják.