Védelem az egyházi értékteremtésnek

Soltész Miklós: Az ország jobbításáért dolgozókhoz képest eltörpül a Soros tenyeréből evő „civilek” száma, de ők a hangosabbak

Kormányzati támogatással többfunkciós rendezvényközpont valósulhat meg a 2020-as budapesti eucharisztikus világkongresszusra – erről is beszélt a lapunknak adott interjúban Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár. Szólt arról is, 2010 óta majdnem megkétszereződött az egyházi fenntartók aránya a köznevelésben.

Soltesz-Miklos
„Erős a bizalom az egyházi intézmények iránt” (Fotó: Varga Imre)

– Valóban akkora probléma a keresztényüldözés, hogy a magyar kormány kénytelen külön szervezettel foglalkozni vele?

– Nemcsak a helyi háborúk, a különböző földrészeken zajló konfliktusok alapján mondhatjuk azt, hogy hatalmas a gond ezen téren, hanem azért is, ami jelenleg Európában zajlik. A kettő ugyanis összefügg egymással. Az üldözött keresztényekért való fellépés a migrációs válság miatt szükséges. Az ősbűnt az Egyesült Államok – lassan búcsúzó – vezetése követte el, amikor a demokráciát olyan országokba akarta exportálni, ahová nem lehet. Mindezt tetézték az európai áljogvédők és vadliberális kormányok, akik azt gondolták, a velük ellenkező nézeteket, így a kereszténydemokráciát is, kvázi el kellene tüntetni. Ennek nyomán olyan űr keletkezett, ahová benyomulhatott az iszlám. Sajnos egyes európai vezetők, illetve hazai balos eszmetársaik, sőt, már a jobbikosok sem hajlandók ezt tudomásul venni. A Jobbik az egyházügyi törvény elutasítása kapcsán már bebizonyította, egyházellenes, a kvótaellenes alaptörvény-módosításnál azonban az is nyilvánvaló lett, hogy hazaáruló. Visszatérve a nagyhatalmak felelősségéhez: láthatjuk, miközben a világ számos pontján saját érdekből beavatkoznak, a szorult helyzetbe került keresztényekért nem tesznek semmit. Sokan büntetlenül gyilkolhatják és üldözhetik a keresztényeket, pusztíthatnak el kétezer éves templomokat. A Nyugat sokáig egyenesen asszisztált ehhez a folyamathoz. Most érzek némi fordulatot, talán részben Magyarország jelzései nyomán.

– Mit jelent ez konkrétan?

– Elindult egy változás, ami az amerikai választás eredményén is tetten érhető. Amikor egy ideológia a másikat teljesen le akarja nyomni, ahogy a liberálisok tették ezt, akkor az előbb-utóbb társadalmi ellenállásba ütközik. Vegyük csak például, hogy az abortusz vagy éppen az egyneműek házassága kapcsán az Egyesült Államok néhány legfelsőbb bírája keresztényellenes változásokat tudott kikényszeríteni. Az embereknek elegük van a természet törvényeivel szembemenő, álproblémákat erőltető ideológiából. Ez már Európa nyugati felén is egyre inkább látszik. E fordulat egyben lehetőséget ad a kereszténydemokrata politizálás megerősítésére.

– Mint KDNP-s politikust kérdezem: hogyan áll ez a politizálás hazánkban? Mennyire érvényesülnek a kormányzásban ezek az értékek?

– A Fidesz–KDNP pártszövetség kormányzása során ha nem is valósíthattuk meg valamennyi elképzelésünket, számos kereszténydemokrata intézkedést keresztül tudtunk vinni. Örömtelinek tartom, hogy 2010 óta majdnem megkétszereződött az egyházi fenntartók aránya a köznevelésben, a gyermekvédelemben megnégyszereződött, és szintén duplájára nőtt a felekezeti szerepvállalás a szociális ágazatban. Ez óriási eredmény. Akinek pedig ez nem tetszik, érdemes tudnia, hogy a társadalom ötvenöt százaléka vallja magát valamely egyházhoz tartozónak. Ágazatonként azonban még mindig csupán tizennégytől legfeljebb negyven százalékig terjed az egyházi jelenlét. Hiába okoskodnak az ideológiailag semleges iskolákat követelők, mi még mindig csak a társadalmi igényeknek szeretnénk még jobban megfelelni, amikor támogatjuk további szolgáltatók esetleges átadását. Figyelembe kell venni, hogy az egyházi intézmények iránt erős a bizalom, és az iskolákba, valamint a szociális intézményekbe jelentős a túljelentkezés.

– Ha már KDNP-s javaslatok: feldolgozták már a szabad vasárnap visszavonását?

– Számomra elsődleges szempont ebben a kérdésben azoknak a kereskedelemben dolgozó édesanyáknak a helyzete, akik vasárnaponként ott ülnek a kasszák mögött. Hiába kapják meg mondjuk kedden a szabadnapjukat, akkor a gyerek iskolában van, a férjük a munkahelyén, családi szempontból ez nulla. Nem akartunk senkire semmit ráerőltetni, de mégiscsak lehetőséget kellene adni a családoknak a nyugodt hétvégére. Az intézkedés elleni hisztériakeltők – ki tudja, milyen, esetleg kereskedelmi érdekekből – ezt elvették tőlük. Ha pedig a vásárlás szabadsága felől nézzük a kérdést, az egy év alatt azt láthattuk, mintha az emberek kicsit lenyugodtak volna. Sokkal többen mentek ki ilyenkor a természetbe, voltak a múzeumokban. Biztos vagyok benne, erősödtek a kisebb közösségek, amire óriási szüksége van az országnak. Ebből a szempontból a vallási vetület sokadlagos. Mindezek tükrében kudarcnak tartom a visszalépést.

– Amúgy 2017-ben mire számíthatnak az egyházak?

– A magyar lakosság több mint fele valamely egyházhoz tartozónak vallotta magát a legutóbbi népszámláláskor. Az egyházi közoktatási intézmények aránya azonban csak tizenhárom százalék. Ez is jelentős növekedés a 2010 előtti időszakhoz képes, de a hatalmas túljelentkezés miatt az iskoláknak még ma is sok gyermeket el kell utasítaniuk helyhiány miatt. Ezen kíván segíteni a kormány 2017-ben azzal a több mint ötvenmilliárd forintos plusztámogatással, amelyet az egyházak a közoktatás megerősítésére fordíthatnak többek között Pápán, Csurgón, Pécsett, Fóton, Sárospatakon és Sopronban. Az egyházak emellett az épületek felújítására, korszerűsítésére és bővítésére is nagymértékű támogatást kapnak. Az épített örökség megszépülése tekintetében ez gyökeresen más tendencia, mint a szoclib időszakban, ami mindenkinek jó. Ilyen célokra uniós forrásból is sokat szánunk majd, de azokat az egyházi törekvéseket is segítjük, amelyek a hit és a közösségépítés erősítését szolgálják. Ezen múlik ugyanis a jövő fiataljainak hozzáállása.

– Hasonló célt szolgálhat a 2020-as Budapesti Eucharisztikus Világkongresszus, az előkészületekben a kormány is részt vesz. Hol tartanak?

– A kormány döntött egy nagyobb támogatásról, ebből részben Csepelen megvalósulhat egy nagyobb, többfunkciós rendezvénycsarnok, amely aztán egyéb programokra is alkalmas lesz. De templomok és más épületek is megújulnak majd a keretből. Bár kifejezetten katolikus esemény lesz, mégis összkeresztény jelentősége lehet, erősítheti a párbeszédet. Sőt, akár a nem hívők számára, de még a turizmus és a vendéglátás tekintetében is lehet pozitív hozadéka ennek a rangos rendezvénynek. Ezt is figyelembe veszi a kormány.

– Nemrég többmilliárdos pályázati keret nyílt meg civil szervezetek számára. Milyen szempontok alapján osztják szét a forrásokat?

– Magyarországon nagyjából ötvenötezer civil szervezet működik több százezer ember részvételével. Az ország jobbításáért, a fogyatékossággal élőkért, a családokért, az idősekért, a helyi kisközösségekért dolgozókhoz képest pedig eltörpül a Soros tenyeréből evő „civilek” száma. Mégis mindig ők a hangosabbak, és közben a többiekhez képest sokszorosak az anyagi lehetőségeik. Ahhoz gyávák, hogy nyíltan a politikai porondra lépjenek, esetleg pártot alapítsanak. A valódi civilek állami támogatása ugyanakkor jelentős mértékben megnőtt az elmúlt években, 2010 óta több mint ötvenmilliárd forinttal nőtt a különböző területeken dolgozó aktív civil szervezetek finanszírozása. A 2017-es év is növekményt hoz számukra.

– Ugyancsak nőttek, illetve nőnek a hazai nemzetiségek lehetőségei. Milyen mértékben?

– Csaknem két és félszeresére emelkedett esetükben az állami támogatás a 2010-es kormányváltás óta. Szívügyem az anyaországokban való táboroztatások, illetve kirándulások szervezéséhez a hozzájárulás, ami példa lehet a környező államok számára, kihathat a Kárpát-medencében, a határainkon túl élő magyarok helyzetére, ebben már látok elmozdulást. A tizenhárom nemzetiség nagymértékben gazdagítja hazánkat, kultúránkat, ezért is érdemes a támogatásra